Ma a -ban, -ben, illetve a -ba, -be helyhatározóragokról lesz szó, amelyeket sokan következetesen felcserélnek, sőt olyan is előfordul, hogy valamelyik párost mellőzik. Még az egyik romániai áruházlánc hirdetésében is az szerepelt, hogy ?szerélmes Olaszországban?. Igen, jól hallották? Mivel nem ellenőriztették a magyar szöveget megjelenés előtt, egy é betű is befurakodott a szerelmes szóba. Valószínűleg azt akarták írni, hogy ?szerelmes Olaszországba?, legalábbis így több értelme van. (tovább…)
Continue ReadingMi köze van a műemlékeknek és Zsolnaynak a helyesíráshoz?
Ma többek között szó lesz a műemlékvédelmi világnapról, valamint Zsolnay Vilmos keramikusról. Bár első hallásra úgy tűnhet, hogy egyiknek sincs köze a nyelvműveléshez, mindkét témának vannak olyan vetületei, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak ehhez a témakörhöz. (tovább…)
Continue ReadingJózsef Attila és Márai Sándor nyomában
Április 11-én volt a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. (tovább…)
Continue ReadingKalandozások az évfordulós Rejtő Jenővel
Nehéz dolgom volt, amikor döntenem kellett, hogy milyen témára élezem ki a nyelvművelő rovat mai részét. Ugyanis március 27-én ünnepeltük a színházi világnapot, annak emlékére, hogy 1957-ben aznap volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának az évadnyitója. (tovább…)
Continue ReadingMa a magyar fordítókat és tolmácsokat ünnepeljük
Minden év március 22-én arra emlékezünk, hogy 1974-ben ezen a napon alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmácsképző Központja. 1999-ben e jeles dátumot a magyar fordítók és tolmácsok napjának nyilvánították. (tovább…)
Continue ReadingNe csak ma éljük meg a magyarságunkat
Ma rendkívül nehéz dolgom van, mivel minden az 1848?1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója körül forog. Szinte nincs olyan magyarlakta település, ahol ne emlékeznének a márciusi ifjakra, példaértékű cselekedeteikre. Nekik is köszönhető, hogy március tizenötödike jelképpé vált és ma már a magyar nemzet szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Continue ReadingMi így kívánunk boldog nőnapot!
Magától értetődően ma a hölgyeké a főszerep, de a férfiakat sem szeretném háttérbe szorítani. (tovább…)
Continue ReadingMátyás királytól Hegedűs Lajosig
A nyelvművelő rovat mai részéből többek között kiderül, hogy miért nyilvánították 2018-at Mátyás király-emlékévnek, a legvégén pedig Hegedűs Lajosról is szó esik, aki tanár, nyelvész és a nyelvtudományok kandidátusa volt. (tovább…)
Continue ReadingCímszerepben az anyanyelv
Tegnap, vagyis február 21-én volt az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részt ennek a jeles eseménynek szentelem. De mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? ?Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.? (tovább…)
Continue ReadingEgy hajóban a hamvazószerda és a Bálint-nap
Furcsa párosítás volt február 14-én, ugyanis egy napra esett a hamvazószerda és a gyakran Valentin-napként emlegetett Bálint-nap. (tovább…)
Continue ReadingA volttól a zserbóig
Szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat. Ma és jövő csütörtökön személynevekből keletkezett köznevekről lesz szó. Valószínűleg jó páran már tudják, hogy ki áll a volt, a szendvics, a begónia, az Újházi-tyúkhúsleves és a zserbó szavak mögött, de az is lehet, hogy jó pár meglepetésben lesz részük.
Continue ReadingA volttól a zserbóig
Valószínűleg jó páran már tudják, hogy ki áll a volt, a szendvics, a begónia, az Újházi-tyúkhúsleves és a zserbó szavak mögött, de az is lehet, hogy jó pár meglepetésben lesz részük.
Continue Reading