Tegnap, vagyis február 21-én volt az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részt ennek a jeles eseménynek szentelem. De mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? ?Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.?
De miért és mióta ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját? Egészen 1952-ig megyünk vissza az időben, a helyszín pedig Pakisztán. Abban az évben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé az ázsiai államban. Az akkor még hozzá tartozó Bangladesben tiltakozások kezdődtek, mivel a bangladesiek anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli. Február 21-én tüntetést szerveztek Dakkában, de a rendőrség keményen szembeszállt a tüntetőkkel. Az összecsapások során öten életüket vesztették. A halálos áldozatokkal járó esemény emlékére és Banglades javaslatára az UNESCO ezt a napot az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította.
Február 21-én egyébként a veszélyeztetett nyelvekről is jóval több szó esik, mint általában. A világszerte beszélt több mint 6000 nyelvnek körülbelül a fele veszélyben van. A nyelvészek szerint akkor lesz veszélyeztetett egy nyelv, ha a beszélőinek száma százezer alá csökken.
A magyar nyelv szerencsére nincs ezen a listán, ami korántsem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk és semmit sem kell tennünk érte. Sajnos napról napra romlik az anyanyelvünk, elég csak beleolvasni a világhálón megjelenő szövegekbe, és még nem is beszéltem az idegen nyelvekből kölcsönzött szavakról, amelyek nemcsak a szakmai berkekben, hanem a mindennapi beszédben is teret hódítanak.
Mit tehetünk mi, egyszerű emberek az anyanyelvünkért? Mielőtt bármit is közzétennénk a világhálón, legalább egyszer olvassuk át a szöveget, nézzük meg, hogy becsúszott-e valamilyen hiba. Ha hosszabb, bonyolultabb szövegről van szó, kérjük meg valamelyik ismerősünket, aki otthonosan mozog a helyesírás terén, hogy olvassa el, amit írtunk. Amennyiben nyilvános beszédre készülünk, gondoljuk át, hogy mindenki számára érthető-e a mondanivalónk, vannak-e benne idegen szavak, kifejezések.
Kedden olvastam egy szerzőről, aki úgy tökéletesítette a kiadás előtt álló gyerekkönyvét, hogy a szöveget odaadta egy tízéves gyereknek, és megkérte, hogy húzza alá benne azokat a szavakat, amelyeket nem ért. Mivel a gyerek talált néhány bonyolultabb szót, a szerző kénytelen volt azokat egyszerűbbekre cserélni. Így jóval érthetőbb lett a szöveg a célközönség számára.
Természetesen nem azt akarom javasolni, hogy semmiképp se tanuljunk idegen nyelveket. Másként nem lenne értelme annak a sokat hangoztatott mondásnak, hogy ?annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz?.
Babits Mihály például így vallott az anyanyelvről: ?Ismerd meg? az idegen gondolkodását is, tanulj idegen nyelveket, és a magadét is jobban fogod érteni? Ismerj meg tehát idegen nyelvet is, hogy jobban gondolkodhass a magadén.?
Aranka György szerint ?az idegen nyelvek is csalhatatlanul megannyi kapui a világosodásnak. Az anyai nyelv a belső kapuja, ezek a külsők?.
Egyébként a jelenleg Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon találhatü Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma, amelyben három kiállítótér, könyvesház és szemináriumi terem várja az érdeklődőket, akik hangversenyeken, kulturális találkozókon és irodalmi esteken vehetnek részt.