Ma a kitüntetések és díjak nevének helyesírásáról lesz szó, ugyanis számos példa van a helytelen írásmódra. Az ötletet egy, a mai naphoz köthető évforduló adta: 1833. október 21-én született Alfred Nobel svéd kémikus, vegyészmérnök, a dinamit feltalálója, a Nobel-díj alapítója. 1896. december 10-én hunyt el, a halála után pedig sokakat meglepett, amikor a végrendeletéből kiderült, hogy azt szeretné, ha a hagyatékát a fizikai, a kémiai, az élettan és orvostudományi, az irodalmi és a békedíjhoz használnák fel. Kifejezett kérése volt, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem. 1968-ban a Svéd Nemzeti Bank a Nobel-díjak kiegészítéseként megalapította a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amelynek célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt.
(tovább…) Continue ReadingA szerénykedő nyelvhasználat
Legutóbb a közéleti nyelvről volt szó, és egyebek között megemlítettem, hogy egy-egy szónoklatnál érdemes elkerülni a szerénykedő bevezetést vagy lezárást. Valójában ez a mondat adta az ötletet a mai témához, a szerénykedő nyelvhasználathoz.
(tovább…) Continue ReadingAz aradi vértanúktól a közéleti nyelvig
„Az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi és két pesti mártír, köztük Batthyány Lajos gróf, Magyarország első miniszterelnöke hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni. Utolsó perceikkel is a nemzetnek és a világnak mutattak példát a magyar szabadságharcosokról, akiket sok osztrák csupán felforgató aljanépnek nézett.” Ez az idézet akár egy október 6-i megemlékezésen is elhangozhatott volna, azonban nem így történt. A Múlt-kor című történelmi folyóirat 2019. október 6-án megjelent cikkéből származik, amelynek a címe: Utolsó perceikben is félelem nélkül néztek szembe a halállal az aradi vértanúk.
(tovább…) Continue ReadingA Duna-nap margójára
„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.” Valószínűleg sokan rájöttek, hogy A Dunánál című költemény első két sorát idéztem; József Attila nevéhez fűződik, és a költő által szerkesztett Szép Szó című folyóirat 1936-os könyvnapi különszámában jelent meg először.
(tovább…) Continue ReadingA kávé világnapjának margójára
„Van a kávé… A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű” – vallotta a kávéról Csitáry-Hock Tamás író, újságíró és kommunikációs szakember.
(tovább…) Continue ReadingA nyelvek európai napjának küszöbén
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács közös kezdeményezésére 2001 óta, vagyis pontosan húsz éve ünnepeljük a nyelvek európai napját szeptember 26-án, és mivel csak néhány nap választ el e jeles dátumtól, arra gondoltam, hogy ma ezzel a témával foglalkozom.
(tovább…) Continue ReadingAz olimpiai világnap küszöbén
„Ha […] össze kellene foglalnom a sikereim titkát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem.” A 2020. június 18-án elhunyt Benedek Tibor szavaival hangolódom rá az olimpiai világnapra, amelyet minden év június 23-án ünneplünk annak emlékére, hogy 1894-ben ezen a napon megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Pierre de Coubertin francia báró irányításával. A tizenhat alapító között szerepelt Kemény Ferenc is, aki a magyarországi olimpiai mozgalom első úttörője, és a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára volt.
(tovább…) Continue ReadingHasonló alak, más jelentés: a helységtől az árúig
„Kiadó üzlethelység Soroksáron.” „70 m²-es üzlethelység kiadó.” „A helység egy hosszú évek óta jól működő, exkluzív fitneszstúdióval egy épületben található.” A három példamondatban két dolog közös: hirdetések szövegében találtam rájuk, emellett mindegyikben ott van a helység szavunk, amely ebben a szövegkörnyezetben helytelen.
(tovább…) Continue ReadingErkel Ferencre emlékezünk
„A tehetség vele születik, de hogy a művészetnek miféle terére jut, oda véletlenség löki” – idéztem Erkel Ferencet, akire ma két okból is emlékezünk. Százhetvenkilenc éve, 1844. június 15-én nyerte meg a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot; a tizenhárom beérkezett pályamunka közül az övét tartotta a legjobbnak a bírálóbizottság, amelynek Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede is tagja volt.
(tovább…) Continue Reading„Olvasni az egyik legjobb dolog a világon”
A hét elején rábukkantam arra a hírre, hogy minden év szeptember 8-án ünnepeljük az olvasás nemzetközi napját. Már akkor eldöntöttem, hogy ezt a témát választom erre a hétre, azonban később rádöbbentem, hogy legtöbb helyen elírták a megnevezést.
(tovább…) Continue ReadingHa Medárd napján esik…
„Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog” – tartja a népi mondás. Szerdán írtam meg a mai rész szövegét, kint sűrű cseppek csapkodták az ablakpárkányt, és csak megjósolni lehetett, hogy milyen idő várható másnap, azaz június 8-án. De mi történik akkor, ha mégis tiszta az idő Medárd napján? Az egyik változat szerint negyven napig szárazság lesz, míg a másik változat szép, napsütéses nyarat sejtet.
(tovább…) Continue ReadingFénykép vagy fotó?
Lassan lejár a szabadságolások időszaka, az emlékekről pedig legtöbb esetben csupán egy-egy fotó árulkodik. Bár a nyelvészek azt tanácsolják, hogy alkalomadtán a fénykép főnévvel helyettesítsük a görög elemekből alkotott fotográfia nemzetközi szóból rövidült, hosszú ó betűvel írandó fotó szavunkat, úgy éreztem, hogy a korábbi mondatban nincs szükség a magyarításra. Az értelmező szótár szerint ugyanis a fénykép elsődleges jelentése fényképezéssel létrehozott, fényérzékeny papírra másolt kép. A nyaralásokon készített fotókat azonban csak nagyon kevesen hívatják elő manapság, ugyanis könnyedén visszanézhetők az okostelefon vagy a számítógép, illetve a laptop képernyőjén.
(tovább…) Continue Reading