Mindkét esemény része volt az október végén végetérő XIV. Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak, és egyben utalt arra is, hogy a rendezvénysorozat ezúttal alaposan túlnőtte a hagyományos kereteit, és a legkülönbözőbb szemszögekből igyekezett a színházra összpontosítani.
Continue ReadingSzékely Ervin: Şoşoacă, Ukrajna és az erdélyiek
Mint ismeretes Romániának és Magyarországnak a háborút megelőzően komoly disputái voltak Ukrajnával, mindenekelőtt az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és a nemzeti kisebbségek jogállása kapcsán.
Continue ReadingAmbrus Attila: Falanszter és metaverzum
A falanszter szót eredetileg az utópista szocialisták egyike, a francia Charles Fourier használta a szocialista társadalom alapsejtjének megnevezésére. Szerinte a távoli jövőben az emberek kb. kétezres csoportokban élnek majd közös lakó- és munkatelepeken, amelyeken mindenki a neki legkedvesebb munkát választhatja, s egyenlő arányban részesül a közös javakból.
Continue ReadingSarány István: Ismét a bácsizásról
Furcsa nyelvi szokás kezdett elterjedni nálunk: az idősebbeket egyszerűen néninek, bácsinak szólítják a hivatalokban, orvosi rendelőben, utcán. S nem öregemberekről és öregasszonyokról van szó, hanem a pult vagy az íróasztal másik felén ülőnél pár évvel korosabb személyekről.
Continue ReadingBíró Béla: Királynői allűrök?
Ursula von der Leyen izraeli látogatása, melyre Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét is magával vitte, heveny elégedetlenséget váltott ki az Európai Tanácsban, de magában az Európai Parlamentben is.
Continue ReadingGarzó Ferenc: Ólomkatonák és a béke kanapéja
Amikor a békében cseperedő fiúgyermek ólomkatonákkal játszik, s képzeletében meghódítja a padlásra vezető lépcsőt, az ebédlőasztalt vagy a konyha padlóját, még semmit sem tud arról, milyen az igazi háború. Ellentétben a földgolyó más táján békétlenségben cseperedő gyermekkel, aki másfajta ólmok valóságával szembesül saját háza küszöbén, vagyis a háborúval.
Continue ReadingSzékedi Ferenc: A kulcsszó: hitelesség
Miközben a papír-, avagy nyomtatott-, avagy a printmédia példányszámai rohamosan csökkenek és mifelénk is csak néhány újság, folyóirat tud megkapaszkodni, ugyanez nem mondható el a rádiókról. Persze ez esetben nem olvasottságról, hanem hallgatottságról van szó, amelyet kisebb-nagyobb rendszereséggel mérnek is.
Continue ReadingSzékely Ervin: Hullócsillag
Tőkés László sajtóirodája a jogállamiság megcsúfolásának nevezte a Legfelsőbb Bíróság azon döntését, amellyel visszautasította annak az elnöki rendeletnek a megsemmisítéséért benyújtott fellebbezését, amellyel megvonták tőle a Románia Csillaga érdemrendet – írta meg a Transtelex.
Continue ReadingAmbrus Attila: Anyanyelv
George Bernard Shaw Nobel-díjas drámaíró egy interjúban így fogalmazott a magyar nyelvről: „Ezen a különös, őserőben bővelkedő nyelven könnyebb kifejezni az apró különbségeket és az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Continue ReadingSarány István: Történelmi épületek sorsa
Szomorú a történelmi épületeink sorsa. Az ingatlanok kálváriája a második világháborút követő impériumváltás és az ideológiai berendezkedés megváltozása idején kezdődött, amikor államosítás címén számos kastély, udvarház, lakás, bérház, iskola, kolostor, közösségi ingatlan az egyén vagy a közösség tulajdonából az állam tulajdonába ment át.
Continue ReadingBíró Béla: A gyűlölet terhe
Az izraeli történések láttán szinte már hihetetlen, hogy akadhatnak embercsoportok, melyeket az embertelen tettek örömmámorral töltenek el. Még a palesztinokkal rokonszenvezőkről sem lettem volna képes ezt feltételezni. Pedig tudom a palesztinoknak is vannak súlyos sérelmeik. Sőt!
Continue ReadingGarzó Ferenc: Hősök és szentek
Meg tudnák-e mondani, kedves hallgatók, hogy a politikai beszédekben melyik a két leggyakrabban elhangzó vagy leírt szó? Szerintem a „hős” és a „szent”. Ez persze nem jelenti azt, hogy e két szónak ne lenne nagyon is komoly tartalma.
Continue Reading