Úgy hozta a sors, hogy az 1989-es romániai fordulat előtt meglehetősen sokat jártam Nagyváradon és különösképpen a Breiner Béla utcában. Az ott lakó idősek még Szent Jánosként emlegették az utca korabeli nevét, én azonban már az egykori illegalista névtáblája alatt ballagtam a szűk járdán és gyakran megálltam az egyik házon nagyonis szerényen meghúzódó emléktábla előtt. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Szurkoljunk a Fidesznek
Bevallom, szurkoltam a Fidesznek. Szurkoltam már amikor meg sem volt, amikor magam is fiatal és liberális voltam. (Az idő mindkettőn sokat finomított.)
A rendszerváltás hajnalán imponált az ötletes név, amit választottak: a Fiatal Demokraták Szövetségéből alkotott betűszó a ?fides? latinul rengeteg sok jó dolgot jelöl ? becsületességet, bizalmat, hitelt, hűséget, lelkiismeretességet, lojalitást, oltalmat, szavahihetőséget… (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Kapcsolat
Minden bizonnyal hallgatóink is értesültek róla: az RMDSZ kérdezőbiztosai 36 erdélyi városban négy hónapon keresztül több mint 50 ezer magyar családot kérdeztek meg arról, hogy melyek a legfontosabbak problémák, mire van igény a településeken, illetve az erdélyi magyar közösség szintjén. Az eredmény pedig dióhéjban így foglalható össze: munkahelyteremtés, az egészségügyi ellátás javítása, a jövedelmek emelése és az utak feljavítása. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Agyagból-agyagba!
Agyagból-agyagba! – nekem ezt sugallja a Bukaresti Nemzeti Színház új előadása. De úgy is mondhatnánk, hogy földből-földbe. Vagyis oda, ahová a sors vet…
Ez különösen azokra az emberekre érvényes, akik örökké mímelik a döntést, de sohasem döntenek. Legjobb esetben másra hárítják a döntés felelősségét. És akkor már helyben vagyunk: ilyen esetekért nem kell Hollandiába mennünk, ahol a darabbeli agyaggá válás lejátszódik. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Zsarnok zsarnokot! ? Tegnap és ma
Ha ?színház az egész világ?, akkor használjuk ki a lehetőséget, és öljük meg benne a zsarnokot. Kábé erről szól Tuncer Cücenoglu új darabja, melynek címe: Brutus, avagy Julius Caesar meggyilkolása. Köszönöm a szerzőnek, hogy elküldte nekem a darabját. Lám, mégiscsak volt valami haszna annak, hogy lefordítottam a Hólavinát. Számon tart a török író. Sőt, még azt sem felejtette el, hogy nem tudok törökül ? ezért román fordításban küldte a darabot. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Akik kvótából játszanak
A legnagyobb társadalmi kihívás, amely eddig az Európai Uniót érte, kétségkívül a bevándorlás az Európán kívüli övezetekből. A menekültek, a…
Continue ReadingMagyari Nándor László: A fejetlenség lefejezése
Kevés fogódzónk van megítélni a DNA (így vált már-már nemzetközi fogalommá a korrupcióellenes ügyészség) ténykedését, hiszen tevékenységéről csak az általa kibocsájtott lakonikus és a sajtóban esetlegesen szivárogtatott közlésekre kell hagyatkoznunk, ezért a legutóbbi ? Antal Árpád ellenes ? föllépést sem tudjuk igazán értelmezni, és figyelembe véve, hogy a DNA-s perek nem egyszer akár 3 éves átfutásúak, esély sincs a gyors és végleges megítélésre. Az azért világos, hogy az esetek egyéni megítélést igényelnek, és ugyanolyan logikai és morális hiba a korrupciós vádak általánosítása, mint a kollektív ártatlanság vélelmének a fenntartása, hiszen ez utóbbi is csak egyéni lehet: az ügyek különböznek és ha helyesen akarunk eljárni (akár ügyészi, bírói, politikusi, mediatikus vagy egyéni), megítélésüknek is különböznie kell. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Az ámokfutás ?erkölcse?
Lassan már alig van hét, hogy ne érkeznének megdöbbentő hírek Amerikából, sőt újabban Európából is: valaki álig felfegyverkezve vagy pusztán gépkocsiba ülve elkezd vaktából lövöldözni vagy járókelőket széttaposni, s miután halottak és sebesültek tucatjait hagyja maga mögött, önkezével vet véget életének.
Az efféle események nem írhatók kizárólag az amerikai állam fegyverviseléssel kapcsolatos hagyományainak rovására. Sőt még a vallási fanatizmuséra sem. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Beváltatlan ígéretek
Hogy az, amit látunk, messzemenően nem maga a nagybetűs valóság, Plátonig, sőt a megalitikus kultúrákig visszavezethető sejtések nyomán ugyan, de Kopernikusz tudatosította bennünk a legdrámaiabban. Az, amit kopernikuszi fordulatnak szokás nevezni, egy szinte már fantasztikus nézőpontváltás, a kint és a bent perspektíva megcserélésének eredménye. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Könyvek között
Kedves hallgatóim, amint ma délelőtt nézelődve, beszélgetve a marosvásárhelyi könyvvásáron kóvályogtam ezernyi meg ezernyi könyv, sok-sok ismerős író, költő, szerkesztő és újságíró között, eszembe jutott, milyen nagy bajban lennék, ha valaki most megkérdezné: melyik a kedvenc könyved? Hiszen az olvasó ember számára soha nem lesz egyetlen könyv a kedvenc, hanem az olvasás szenvedélye mindig is címek, témák, (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Jelentés az ifjúságról
Egyértelmű, hogy az utóbbi két napban az ?uniós csúcs? szókapcsolat fordult elő a leggyakrabban az európai médiában, függetlenül attól, hogy milyen nyelven írták le vagy milyen nyelven hangzott el. Egyrészt az esetleges brit kilépést, a brexitet megelőzendő tárgyalások, másrészt a migránstéma az a két forró téma, amelyek körül az eszmecserék és a kommentárok zajlanak és egyértelmű, mindkettőnek igen nagy szerepe van abban, hogy az európai népek mostanig ugyancsak látványosan fejlődő szövetsége kibírja vagy sem a jelenben és a közeljövőben rá nehezedő tehertételt. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Vesztünkbe rohanunk
Miközben a tudomány és a kutatási eredményeit hasznosító technikai fejlesztés soha nem látott forradalmat idéz elő mindennapi életünkben, az emberi társadalom átalakulásában, maguk a tudósok a széles nyilvánosság előtt mondhatni arctalanok, a lapok és képernyők ?felületeit? elözönlik a politika, rosszabb esetben a bulvár ?celebjei?. (tovább…)
Continue Reading