Vélemény

?Az mennyire, de mennyire szép dolog, hogy a magyar Facebook ismerőseim többsége a maga módján emlékezik rá, búcsúzik tőle .?

? Épp ezt gondoltam én is:milyen sokan szeretjük és tiszteljük nem csak a munkásságát, hanem őmagát is, mint embert, hiszen eddig még nem láttam a Facebook-on ilyen sok közösségi és személyes hangvételű megemlékezést művészről, költőről.?

?Hál’Istennek, hogy így van! Azt jelenti, Kányádi Sándort mindannyian magunkénak érezzük.? (tovább…)

Szomorú iskolakezdésnek lehetünk tanúi. Romániában 27 ezer iskolai épületben kezdődik a tanítás. De a 27 ezerből csak 4222-nek van működési engedélye a közegészségügyi igazgatóság részéről. Vagyis az épületeknek mindössze egy negyede biztonságos, de a tanulókat mégis beterelik az egészségtelen, tatarozatlan, rosszul felszerelt épületekbe ? az államilag fenntartott nyomorúságba. Hadd legyen kedvük tanulni! (tovább…)

Nemrég emlékezett meg a világ ? szűkítsük a kört: a tudományos világ ? Karl Marx, ahogyan magyarul meghonosodott: Marx Károly születésének kétszázadik évfordulójáról. Minden idők egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról van szó, A tőke című monumentális alapmű, és ?természetesen ezt is tudjuk róla ? az 1848-ban kiadott kísértet(i)es Kommunista Kiáltvány szerzőjéről. Persze Marxot lehet kifogásolni, az elméletére alapozó ideológia miatt kárhoztatni, (tovább…)

Kedves hallgatóim, tudom én, hogy a világ és a nagypolitika nagy dolgai közepette, de még egy ilyen fővárosi rádióban is vidékinek tűnhet egy középiskola felújításának a híre. Mégsem azzal a szubjektív megközelítéssel indítom a szövegemet, hogy azért beszélek most önöknek a nagyenyedi ősi iskoláról, mert magam is a végzettje vagyok, persze fájdalmasan régen estek életemnek azok a legszebb évei, hanem azért, mert fontosnak tartok elmondani néhány dolgot nem csak a Bethlen Gábor Kollégium jelentőségéről, hanem magáról a felújításról is. (tovább…)

Kiváló kifejezést találtak az „alternatív tények” kifejezés amerikai kiagyalói a populista politizálás alapjainak megnevezésére, mert a kortárs populizmus filozófiai alapját, ha ugyan van neki ilyesmije, a „nemlétez?” dolgok „létez?kként” való fölt?ntetése (arisztotelészi értelemben a tökéletes hazugság, azaz hamis állítások szövevénye) adja. És ha ez az árnyékvilág – a valóság mediatikus szimulákrummá való átrajzolása nyomán – önálló életre kel, azaz már semmiféle kapcsolatot nem tart az „els?dleges”, megtapasztalható, mérhet?, racionális kategóriákkal fölfogható, közvetlen tényekkel, akkor sem bévülr?l, sem kívülr?l, racionális eszközökkel, nem bírálható. (tovább…)

Az nem kérdés, hogy a rommagyar szavazók be fogják nyújtani ? leginkább passzivitásukkal, az urnáktól való távolmaradással ? a számlát, az erodálódott és tétova, megújulásra képtelen politikai estblishmentnek, a kérdés csak az, hogy mikor? És egyre inkább úgy tűnik, hogy az évvégi parlamenti választások a mikorra is választ fognak adni, mégpedigcsattanósat és fájót. (tovább…)

Hogy sorsotok előre nézzétek vigyázó szemetek Berlinre vessétek! Batsányi híres sorait már jó ideje így kell átfogalmaznunk. Mert ami ott történik előbb-utóbb bennünket is utol fog érni. S ez esetben is a szó negatív értelmében. Batsányiékat még a francia nacionalizmus érte utol, bennünket a német ?humanizmus? fog nem kevésbé keserves következményekkel utolérni.

Susanne Gaschke Olvasni, írni, gondolkodni? című a Die Weltben megjelent írásában meglehetősen siralmas képet fest a német oktatási rendszerről. ?Az iskolák és a főiskolák manapság nyilvánvalóan azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a tanítványok jól érezzék magukat az intézményben. (tovább…)

Immár hivatalossá vált az, ami évek óta sejthető volt, az RMDSZ befutó helye(ke)t biztosít az MPP-nek jelöltlistáin az idei parlamenti választásokon. Ezzel az MPP tulajdonképpen lemondott arról, hogy választási alternatívát kínáljon a Szövetséggel szemben (élek a gyanúperrel, hogy kezdettől fogva nem ez volt a célja), ugyanakkor nem olvad be az RMDSZ-be, megőrzi ? ameddig a párttörvény ezt megengedi neki ? önálló politikai entitását. (tovább…)

A napokban az egyik ismerősőm megkérdezte: mit szoktam olvasni rendszeresen, mármint papíron, és nem a napi tájékozódásra gondolt, hanem magvasabb típusú olvasmányokra, főként folyóiratokra. Mondom neki, a Székelyföldet mindenképpen, a Látó, a Korunk is gyakran a kezembe kerül, annál is inkább, mert itt nyomják Csíkszeredában, a Művelődést, havilapként pedig vagy a könyvtárban vagy éppen a Megyei Kulturális Központban megtalálom, ahová elég gyakran vezet az utam. De olvasok még valamit, mondom neki, a román nyelvű Dilema Veche folyóiratot, immár jó hosszú ideje, egyrészt, hogy lássam, miként gondolkodnak a mértékadó román értelmiségiek, másrészt pedig, ritka használat miatt, nem szeretném elfelejteni annak a országnak a nyelvét, amelyikben élek. (tovább…)

Kedves hallgatóim, arra kérem figyeljenek két 1890-ből származó, tehát 126 esztendővel ezelőtt keltezett idézetre és utánuk rögtön el is árulom, hogy miért indítottam így mai jegyzetemet. Nos, az első: ?Az idegfeszítő szellemi munka túlságos bősége az oka az ifjú nemzedék testi petyhüdtségének, akaraterőbeli hiányának, erkölcsi vérszegénységének és jellembeli csontlágyulásának. Tegyük az athlétikát közkeletűvé, az ifjú nemzedék ereje mindennapi gyakorlójává, s akkor kipusztul közülünk az a lélek és testölő divatos betegség, melynek idegesség a neve? Eddig tehát az első idézet, a második pedig: ? Az athléta egy olyan fa, melynek törzse az ember, virága az ép test és gyümölcse az ép lélek. Klubunk egy nagy erdő, a fenti fákból összetéve, mely erdőben fának lenni mindenkinek büszkesége.? (tovább…)

?Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította, felhíva a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztetve a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, (tovább…)