Ion Băieșu darabja, amely a 60-as években született és 1970-ben látott napvilágot – akkor került színpadra – ötletet ad arra,…
Continue ReadingÁgoston Hugó: Kánikula
Nézzük csak, Románia belpolitikai életét már nem az első számú közellenség, Liviu Dragnea uralja – ő egy ideje a fogdából irányítja a kormányt –, hanem a jobbodali szavazókért folyó elkeseredett harc Iohannis úgynevezett liberális pártja és a Ciolos-Barna-féle új képződmény között.
Continue ReadingSarány István: Maradékok
„Nem szeretem a szórvány kifejezést, mert minket nem szórt ide senki. Mi itt maradtunk. Maradékok vagyunk.” Ezeket a szavakat egy nyugalmazott magyartanárnő mondta a dévai Téglás Gábor Középiskola aulájában tartott szombati többes ünnepségen. Gondot okoz valóban a kifejezés, s mint a nyugalomba vonult pedagógus is önérzetesen kijelentette, nem fedi a valóságot, csupán körülírja azt.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Bátor fesztivál
?Bátor fesztivál ? mondta Upor László, az előadásokat követő viták vezetője. ? Bátor fesztivál, mert valós problémákról szól.? Igaza van, tagadhatatlan. Mert a TESZT ? a Temesvári Eurórégiós Színházi Fesztivál ? előadásain nevén neveznek sok mindent. A BITEF Színház Belgrádból, például Észak-Koreával foglalkozik, de túllép a szokásos kommunizmus-ellenes közhelyeken, amelyeket most nyugodtan szajkózhat nálunk is, és a volt Jugoszláviában is, bárki. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Sorina – a használati tárgy
Olténiában egy román család hét évig nevelt egy elhagyott kis cigány leányt. Románok a cigányt! – hát ezt fel kell jegyezni valahová, mert nagyon szép dolog. Legközelebb talán egy magyar kislányt is befogadnak a románok…
S ami ugyancsak érdekes: Sorinát, ezt az olténiai cigány kislányt törvényesen örökbe fogadta egy Amerikában élő román család, amely nem szenved gyermekhiányban, hiszen két saját csemetéje van… És sok pénzt fizetett azért, hogy az örökbefogadáshoz szükséges határozatot megszerezze. Vajon miért tette? Emberszeretetből?
(tovább…) Continue ReadingMagyari Nándor László: Hatástalan populizmus
Ha létez(het)ne tisztességes politikai populizmus, akkor az olyan politikusi magatartást és cselekvést jelöl(het)ne, amely mindenekelőtt a ?népakaratot? venné figyelembe, és ahhoz igazítaná üzeneteit, valamint politikai programját. És honnan lehet, a politikusok szempontjából, a leginkább és legbiztosabban megismerni a ?népakaratot?, ha nem a népszavazás, vagy az általános szavazásokon leadott voksok rávetítésével azokra a kérdésekre és politikai programokra, melyek ilyen alkalmakkor ? demokratikus társadalmakban ? egymással versengenek, megméretettnek. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Az olasz hídfő
Többször is esett már szó ezeken a hasábokon, hogy Európa mai gazdasági problémáinak fő oka a német gazdaságpolitika. Az egyik legjelentősebb német közgazdász Heiner Flassbeck a válságokat azzal magyarázza, hogy a német gazdaságpolitika a munkabéreknek – a német termelékenységhez mérten igen jelentékeny – visszafogásával olyan versenyelőnyt teremtett önmaga számára a nemzetközi, de főként az európai piacokon, hogy európai partnereit is kiszolgáltatott helyzetbe hozta.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Egy kávé
Nem vagyok túlságosan nagy kávés, nem ismerem különösképpen sem a kávé fajtákat, sem a márkákat, és szinte bizonyos, hogy nem tudnám megkülönböztetni sem a pörkölés, sem a keverék alapján, melyik az ideális. Mint ahogyan soha nem merültem el annak a megismerésében sem, hogy a különböző földrészeken, a világ országaiban mi a jellegzetessége az éppen ott elfogyasztott barna vagy fekete italnak, és még azt sem tudom, hogy miért jobb tejjel vagy tej nélkül, barna vagy fekete cukorral vagy egyáltalán cukor nélkül.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Tragikus színjátékok
Aki végignézte a német Phoenix tévé Bundestag-beli vitákra vonatkozó helyszíni tudósításait, annak gyakorta déja vue-élményben lehetett része. A vita során szinte már az Európai Parlament magyar kormány ellen inszcenírozott vitanapjának legfontosabb vádjai köszönhettek vissza.
A téma ugyanis a menedékkérők jogainak ?drasztikus korlátozása? volt. (tovább…)
Continue ReadingSarány István: Többség-kisebbség
Többségben van-e a székelyföldi magyarság vagy pedig kisebbségben? Ez a kérdés gyakran felvetődik, főleg amikor tömbmagyarságról vagy szórványról beszélünk, vagy amikor a román-magyar viszony kerül terítékre. De mit fed a kisebbség, illetve a többség fogalma? Értelmező szótárunk szerint a kisebbség „Az embereknek olyan csoportja, amely számban kisebb egy másiknál”. Megjegyzem, hogy ez a szó másodlagos jelentése, az elsődleges jelentés: „Vkinek, vminek másnál kisebb volta”, illetve „Az az állapot, amelyben vki úgy érzi, hogy másoknál alacsonyabb rendű, értéktelenebb”. Ezzel szemben a többség jelentése: „Vmely mennyiség, tömeg, közösség, csoport (tagjainak) nagyobbik része <a kisebbel ellentétben>; vkiknek, vmiknek nagyobb száma, mennyisége”. Többségben lenni pedig nem jelent mást, mint azt, hogy „<vmely csoport> számban, tömegben nagyobb a másiknál v. többi(ek)nél, többen tartoznak hozzá, mint más csoport(ok)hoz”.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Hírlapi kacsák
Kedves hallgatóim, alighanem a ?hírlapi kacsa? kifejezésről mindenki hallott és azt is tudja, mi rejtőzik mögötte: valamiféle kitalált történet, amely bejárja az újságokat és a legkülönbözőbb formákban, felnagyítva, kicicomázva majd mindenkihez eljut, miközben olyannyira elveszíti a forrását, hogy jónéhányan szavahihetőnek, valóságosnak is találják. A kifejezés eredetén már nagyon sokan törték a fejüket, de a kultúrtörténészek még mindig nem jutottak közös nevezőre. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Pánikrohamok és happeningek
A klímaváltozás egyre inkább a politikát is pánikba ejti. Elsősorban azért, mert az európai uniós választásokon és az azokat követő közvélemény-kutatásokban a környezetvédelemnek elkötelezett zöldek Európa három legnagyobb államában: Angliában, Franciaországban és Németországban a hagyományos pártokat látszanak felváltani.
Continue Reading