Többségben van-e a székelyföldi magyarság vagy pedig kisebbségben? Ez a kérdés gyakran felvetődik, főleg amikor tömbmagyarságról vagy szórványról beszélünk, vagy amikor a román-magyar viszony kerül terítékre. De mit fed a kisebbség, illetve a többség fogalma? Értelmező szótárunk szerint a kisebbség „Az embereknek olyan csoportja, amely számban kisebb egy másiknál”. Megjegyzem, hogy ez a szó másodlagos jelentése, az elsődleges jelentés: „Vkinek, vminek másnál kisebb volta”, illetve „Az az állapot, amelyben vki úgy érzi, hogy másoknál alacsonyabb rendű, értéktelenebb”. Ezzel szemben a többség jelentése: „Vmely mennyiség, tömeg, közösség, csoport (tagjainak) nagyobbik része <a kisebbel ellentétben>; vkiknek, vmiknek nagyobb száma, mennyisége”. Többségben lenni pedig nem jelent mást, mint azt, hogy „<vmely csoport> számban, tömegben nagyobb a másiknál v. többi(ek)nél, többen tartoznak hozzá, mint más csoport(ok)hoz”.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Pánikrohamok és happeningek
A klímaváltozás egyre inkább a politikát is pánikba ejti. Elsősorban azért, mert az európai uniós választásokon és az azokat követő közvélemény-kutatásokban a környezetvédelemnek elkötelezett zöldek Európa három legnagyobb államában: Angliában, Franciaországban és Németországban a hagyományos pártokat látszanak felváltani.
Continue ReadingÁgoston Hugó: Felfüggesztve – az is jó?
Az Európai Néppárt alig több mint két hónappal a parlamenti választások – elvben egy új korszakba lépés – előtt két olyan ügyben volt kénytelen kényszerű rövid élesítési kampányszünetet tartani, amelyben érdekelt a romániai magyar közösség is. Két magyar név forog fenn legtöbbet ezekben a napokban: szerdán Kövesi és Orbán volt a főszereplő. Laura Codruța Kövesiről egyelőre annyit, hogy európai főügyésszé történő kinevezéséről tegnap nem sikerült dönteniük az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalóinak, újabb fordulók következnek;
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Közönségesek között
Öröm látni, hogy a székelyudvarhelyi színház továbbra is lelkiismeretesen megszervezi a drámapályázatot. És így évente születik – legalább egy! – figyelemre méltó új magyar dráma a Kárpát-medencében. Jelenleg 83 darabbal neveztek be a kezdő drámaírók pályázatára, és Oláh—Horváth Sári nyerte meg a versenyt a Gyerekjáték című darabjával. De milyen jó az, hogy az udvarhelyiek nincsenek egyedül! Hozzájuk csatlakozott a nagyváradi Szigligeti Színház magyar társulata, és évente pályázatot ír ki kezdő rendezők és rendező szakos diákok számára a nyertes mű bemutatására. A Gyerekjáték bemutatójára 2019 május 2 és 5 között kerül sor Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivál VII. kiadásán.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Kié Kájoni?
Kájoni János emlékévet hirdetett a Hargita Megyei Kulturális Központ a neves polihisztor születésének 390. évfordulója alkalmával. Lévén, hogy Kájoni születésének időpontja és helye kérdésében még nem egyeztek meg a történészek, egyértelmű dokumentumot még nem találtak erre vonatkozóan, csak feltételezik, hogy Kájoni 1629-ben született. A hajdani Szolnok-Doboka vármegyei, ma Beszterce-Naszód megyei Kiskájon és a Kolozs megyei Jegenye egyaránt saját szülöttjének tartja. A mindent is tudó internetes lexikon szerint mindként településnél az áll, hogy „Itt született 1629-ben Kájoni János”.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Kétoldalú dilemmák
Az Európai Parlament Néppárti Frakciójának döntése, miszerint ha a magyarországi FIDESZ-KDNP nem teljesít bizonyos feltételeket, kizárják a frakcióból, napok óta az európai közvélemény figyelmének középpontjában áll.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Az első pont
Bárhol a világon, mindenütt ahol magyarok élnek, sokan emlegették és emlegetik a mai ünnepi-emlékező napon a Tizenkét pontot, az 1848…
Continue ReadingÁgoston Hugó: Ki kit ejt át?
Van egy publicisztikai kvázi-háziszabály: nem szerencsés viccel, csattanóval kezdeni, mert az vagy gyenge, és akkor minek bevetni, vagy nem fokozható, és akkor minek folytatni az írást. Most mégsem tudok ellenállni a kísértésnek (pontosabban, ahogy Oscar Wilde mondta, mindennek ellen tudok állni, kivéve a kísértést), és egy viccel kezdem, ha ismerik, annál jobb.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Menekülés a szegénység elől
Izraeli darabot játszik a Bukaresti Nemzeti Színház. Mikor borulnak ki ettől a nacionalisták? Soha, mert észre sem veszik. Nem járnak ők színházba. Tiszta szerencse! Pedig érdemes lenne megnézniük Edna Mazya darabját, Az új bűnözőket. Mert azokról szól, akik a szegénység elől menekülnek, s feladnak minden erkölcsi előítéletet – csak hogy szabaduljanak a nyomortól és a nyomorral együtt járó kiszolgáltatottságtól. Ez a drámai helyzet – mely nemcsak a színpadon megjelenő szereplőket szorongatja, de mindannyiunkat fenyeget.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Szimbólumok harca
A nyelvi, kulturális szempontból vegyes lakosságú területeken folyamatosan zajlik a szimbolikus térfoglalás. Ez elsősorban a köztéri szobrok, templomok emelésében nyilvánul meg, de ennek része az emléktáblák, utcanév-táblák elhelyezése, az utcák megnevezése, a települések nevének az ott lakó kisebbségek nyelvén való feltüntetése, esetünkben a különböző hivatalok magyar nyelvű megnevezésének megjelenítése is.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Polükratész gyűrűje
Az Európai intézményekben – szinte már párhuzamosan – két meghatározó jelentőségű kampány zajlik. Egyik Románia, a másik Magyarország ellen. Románia esetében a tét Laura Codruța Kövesi (újabban Kovesi) európai főügyésszé való kinevezése, Magyarország esetében a FIDESZ-KDNP-nek az Európai Néppárti Szekcióból való kizárása.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Családi népszavazás
Egy ismerősöm meséli, hogy 75 éves apjuk a születésnapi ünnepségen, orvosi leletetek halmazával a tarsolyában (súlyos érelmeszesedés, cukorbaj, veseelégtelenség) leszavaztatta az ünneplő rokonságot, hogy mit szeretnének jobban, azt -e, hogy még kb. öt évig maradjon az, ami, azaz élje megszokott életét munkástól, vörösborostól, töltött káposztástól, szórványos szexestől és elmaradhatatlan hobbistól.
(tovább…) Continue Reading