Szeptember huszadikán ? a nagy szélvihar estéjén ? Bukarestben bemutatót tartott az Állami Zsidó Színház. Jean-Claude Grumberg esszéjét vitték színre ? a Lecke a jó modorból című értekezést ? monodrámává alakítva. Az előadás tulajdonképpen egy értekezlet, ahol egy kiváló színésznő ? Maia Morgenstern, Alexandru Bercenu rendező közreműködésével ? három francia szerző zsidókról szóló könyveiből szemelget. S megtudhatjuk, hogy a franciák bizony ? sem a múlt század elején, sem pedig a második világháború idején nem nagyon kedvelték a zsidókat. Az első szerző ? Georges Montandon ? kerek perec kimondja: ?Hitler őt plagizálja. Antiszemitizmusát az ő műveivel táplálja, anélkül, hogy megnevezné a szerzőt, vagy konzultálna vele.? Montandonnak nem tett jót a sok szájaskodás ? 1944-ben agyonlőtte őt valaki. Ma sem lehet tudni, hogy ki: egy sértett zsidó vagy pedig egy hitlerista?

Doktor Célticus, a zsidókat lenéző másik francia szerző, akit ugyancsak hosszasan idéz Maia Morgenstern az előadás során, könyvében 19 fogyatékosságot mutat be, illetve előnytelen ismertető jelet. Szerinte a legtöbb zsidó orra ferde, a többieké pedig uborka alakú, felfelé álló, be lehet látni az orrlyukakba. Ez utóbbi arra utal, hogy a zsidók réges-régen összekeveredtek a feketékkel. Nahát, miket nem műveltek ők is? Maia Morgenstern be is mutatja ezeket a különlegességeket, akárcsak azt, hogy a zsidók szeme örökké csillog, egyfolytában mosolyognak ? ezt szívesen néztem. A homlokuk csapott ? ezért is fénylik állandóan. Ez ázsiai tulajdonság, a sárgabőrűek sajátja. Lám, a zsidók még velük is összekeveredtek. Na és, Célticus úr, a franciák, ők nem? ? Az más tál tészta, ugye?

A zsidók haja mindig göndör és fekete ? vagy pedig szőke, barna és vörös ? de felfelé álló és sűrű. A fülük nagy, mint egy lapát ? a fiataloké lengedezik, mintha szárny lenne. A kezük és lábuk pedig hosszú, még az alacsony nőké is. Ezt is bemutatta Maia Morgenstern, akárcsak a körülmetélést ? vagy egy másik szerző, Louis-Ferdinand Céline jellemzését a zsidó nőkről, akik 25 éves korukig gyönyörűek, de 35 éves korukban már undorítók –  olyanok, mint a békák. Ezzel szemben a francia nő 4o éves korában a legszebb? Ő csak tudja. Montandon azt kívánja, hogy metéljék körül a zsidó nőket is. Nekik ne a fitymájukat vágják le, mert olyan nincs is. Hanem csípjék le az orruk hegyét. Akkor aztán nem ők lesznek a sztárok minden társaságban?

Hát erről van szó! És nemcsak a franciáknál. 1911-ben megjelent egy román újévköszöntő vers, melynek címe: Őrizkedj a zsidóktól! ? erre tanították a kántálók szép hazánk polgárait.

Nem árt időnként szembenéznünk önmagunkkal. Ezt a szembesülést segíti az Állami Zsidó Színház legújabb előadás is.