Vélemény

Az Európai Unió szinte mindig „érdektelenséget tettet”, amikor nemzeti kisebbségekről van szó. „Húzza az időt. Kerüli a konfliktust.” És ez lenne az EU dolga? Szerény véleményünk szerint a sunyiságnak is van határa. Jó lenne odafigyelni erre…

Az elmúlt napok beszédtémáját Csíkban – s értem ez alatt nemcsak Csíkszereda városát, hanem a vonzáskörébe tartozó településeket is – a múlt csütörtökön bekövetkezett tűzvész képezte.

Amerikai tudósok, akiknek vizsgálódásait a német Welt am Sonntag című hetilap Natürlich divers (azaz Természetesen sokféleség) című írása összegzi, azt próbálja bizonyítani, hogy közvetve a világjárványok is a természeti környezet átalakításának következményei.

Boldog Új Évet, kedves hallgatóim! Hogy ne tévedjek, visszahallgattam, mit mondtam itt, a bukaresti rádió hullámhosszán, közvetlenül a tavalyi helyhatósági választások után.

A múlt század ’70-s éveiben történt, hogy Elena Ceauşescunak nem tetszett egy film, amelyet a román televízió éppen sugárzott. Elena Ceauşescu felvette a telefont és beszólt a TV-be, hogy rossz a film, kéretik intézkedni.

Sütő darabját, az Advent a Hargitán-t olvasva feltűnt, hogy bár a szereplők a legtermészetesebben, prózában beszélnek, a darab mégis olyan, mintha költemény lenne. Valóságos csoda!

Nagyon sok a tennivaló még annak érdekében, hogy a város felzárkózzon az ország fejlettebb övezeteihez – ezt Korodi Attila, Csíkszereda nemrégiben megválasztott és hivatalba lépett polgármestere jelentette ki a térségben tevékenykedő magyar nyelvű sajtóintézmények képviselőivel tartott találkozóján. Az évzáró rendezvény a mérlegkészítésnek és a közeljövő feladatai meg a hosszútávú teendők felvázolásának biztosított keretet.

Hogy a 2020-as esztendő radikálisan megváltoztatta életünket, s hogy immár soha nem térhetünk vissza az új évezred kezdetének euforikus évtizedeibe, közhelyszámba megy. De hogy egészen pontosan miről is van szó, arról kevesen beszélnek.

Célratörő és pragmatikus felfogás jellemezte a kormányalakítási tárgyalásokat.

Ki hitte volna? Shakespeare észrevette a magyarokat. A Székely Mágus című színdarab és könyv szerzője, Dr. Nagy Attila világít rá erre. A színdarab A vihar magyar darabként megírt változata, amelyben Prosperót Fénylő(tekintetű) Miklósnak hívják.