Szövegkovács

Ma a közmondások használatáról lesz szó. Évszázadok tapasztalata, életbölcsessége fejeződik ki bennük, többnyire kijelentő vagy felszólító, illetve tiltó mondat alakjában – olvasható a Nyelvművelő szótárban. Milyen lehet egy közmondás a tartalmát tekintve? Irodalmias színezetű, választékos, mint például A pénz nem boldogít, illetve népies szemléletű, gúnyos. Utóbbira jó példa a Minden zsák megtalálja a maga foltját közmondásunk.

Ma egy olyan igével foglalkozunk, amelyet rendszerint használunk, mégis igyekszünk rokon értelmű szavakat találni helyette vagy körülírjuk. A csinál igéről van szó, amely szláv jövevényszó, és az értelmező szótár szerint több dolgot is takar, például azt, hogy valamely cselekvést végez.

Ma egy olyan témáról fogok beszélni, amely főként azokat érinti, akik gyakran forgatják a szótárakat, lexikonokat, illetve névjegyzékeket. A betűrendről lesz szó. Ha nem akarunk időt pazarolni a keresgéléssel, akkor jó tudni, hogy a felsorolt kiadványokban a szavakat, neveket először kezdőbetűjük, majd második, harmadik betűjük ábécébeli helye szerint keressük, illetve rakjuk sorba – olvasható a Nyelvművelő szótárban.

Az elmúlt két alkalommal az alany és az állítmány számbeli egyeztetéséről volt szó, többek között arról a fő szabályról, amely kimondja, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Ma a személybeli egyeztetéssel folytatom, ugyanakkor az is kiderül, hogy mi köze van a magyar feltalálók napjának egy nyelvművelő rovathoz.

Tudják, hogy ki írta az első magyar regényt? Egészen tegnapig én sem tudtam, de minél többet olvastam az illetőről, annál érdekesebbnek tűnt számomra a pályafutása.

(tovább…)

Ma többek között egy olyan témával foglalkozunk, amely nemcsak írásban, hanem a mindennapi beszédben is fejtörést okoz. Főként 2015 szeptembere után, amikor megjelent A Magyar helyesírás szabályai 12. kiadása.

(tovább…)

Múlt héten az alany és az állítmány egyeztetésével kezdtem foglalkozni, azon belül is a számbeli egyeztetéssel, amelynek fő szabálya, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Természetesen vannak jóval bonyolultabb esetek is, amikor nagyon kell figyelnünk, ha tisztán és érthetően szeretnénk kifejezni magunkat.

Nyelvművelő rovatunk mai részében Székelyföldre látogatunk, ahol többek között megcsodáljuk a hegyeket és a tavakat. Olyan helyszíneket keresünk fel, amelyeknek a nevét szinte mindenki elírja.

(tovább…)

Ma az alany és az állítmány egyeztetéséről lesz szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint az „állítmányt többnyire az alany alakjához igazítjuk, de van nyelvünkben úgynevezett értelmi egyeztetés is. Az egyeztetés lehet továbbá számbeli és személybeli”.

Nyelvművelő rovatunk mai részében a szívről és a magyar népmesékről lesz szó. Tisztában vagyok vele, hogy elég furcsa párosítás, de mindkettőnek köze van ehhez a héthez.

(tovább…)

Nyelvművelő rovatunk mai részében a 120 éve született Tamási Áronra összpontosítunk. A Kossuth-díjas író 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel.

(tovább…)

Nemrég eszembe jutott egy jó néhány éve látott hirdetés, amellyel eladó nőt kerestek az egyik üzletbe, az eladó nő szókapcsolatot pedig különírták.