Múlt héten az alany és az állítmány egyeztetésével kezdtem foglalkozni, azon belül is a számbeli egyeztetéssel, amelynek fő szabálya, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Természetesen vannak jóval bonyolultabb esetek is, amikor nagyon kell figyelnünk, ha tisztán és érthetően szeretnénk kifejezni magunkat.
(tovább…) Continue ReadingSzékelyföld a helyesírás szemszögéből
Nyelvművelő rovatunk mai részében Székelyföldre látogatunk, ahol többek között megcsodáljuk a hegyeket és a tavakat. Olyan helyszíneket keresünk fel, amelyeknek a nevét szinte mindenki elírja.
Continue ReadingEgyeztessük az alanyt és az állítmányt!
Ma az alany és az állítmány egyeztetéséről lesz szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint az „állítmányt többnyire az alany alakjához igazítjuk, de van nyelvünkben úgynevezett értelmi egyeztetés is. Az egyeztetés lehet továbbá számbeli és személybeli”.
(tovább…) Continue ReadingA szív és a magyar népmesék
Nyelvművelő rovatunk mai részében a szívről és a magyar népmesékről lesz szó. Tisztában vagyok vele, hogy elég furcsa párosítás, de mindkettőnek köze van ehhez a héthez.
Continue ReadingTamási Áronra emlékezünk
Nyelvművelő rovatunk mai részében a 120 éve született Tamási Áronra összpontosítunk. A Kossuth-díjas író 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel.
Continue ReadingMiért nem eladó nő az eladónő?
Nemrég eszembe jutott egy jó néhány éve látott hirdetés, amellyel eladó nőt kerestek az egyik üzletbe, az eladó nő szókapcsolatot pedig különírták.
(tovább…) Continue ReadingÜnnepeljük együtt a magyar fotográfia napját!
Ma a magyar fotográfia napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen.
(tovább…) Continue ReadingEsetünk a fantasztikussal
Ma két témával foglalkozom: kiderül, hogy mikor használhatjuk az eset, esetben, esetén szavakat, illetve a gyakran emlegetett fantasztikus szavunk is előtérbe kerül.
(tovább…) Continue ReadingHelyesen vagy hejesen?
Ma egy olyan betű helyesírásáról fogok beszélni, amely rendszerint galibát okoz, és ezzel főként akkor szembesülünk, amikor egy-egy olyan szót látunk helytelenül leírva, amiről azt mondanánk, hogy képtelenség elvéteni.
Continue ReadingMég mi számít fogalmazási hibának?
Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
(tovább…) Continue ReadingA családias megszólítástól az udvariatlanságig
Legutóbb arról is beszéltünk, hogy miként szólíthatunk meg egy ismeretlen nőt. A korától függően az asszonyom, a hölgyem, esetleg a kisasszony ajánlott, semmiképp sem az anyuka. Májusban egy cikk is megjelent az egyik legnépszerűbb internetes női magazinban, az újságíró pedig elmesélte, mi történt vele a zöldségesnél, a kórházban, vagy éppen az autószerelő-műhelyben.
(tovább…) Continue Reading„Hogyan szólíthatom?”
Ma a megszólításról lesz szó, amely „az emberek közötti kapcsolatfelvétel fontos eszköze, a nyelvi érintkezés megindítója”. Általában számos körülménytől függ, hogy kit hogyan kell, illik, célszerű megszólítani, ugyanis nem mindegy, milyen kapcsolat, életkor- és rangbeli viszony van a megszólító és a megszólított között, ugyanakkor a nemi hovatartozást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Például egy családtagot vagy egy ismerőst másként szólítunk meg, mint egy idegent; utóbbi gyakran zavart kelt a mai nyelvhasználatban.
(tovább…) Continue Reading