„A nyelvet, mely eleven, folyton változó és fejlődő folyamat, sohasem lehet véglegesen »rendbe hozni«, kisöpörni és fényesre kefélni, de annyit igenis elérhetünk, hogy az öntudat résen álljon és csöndben, rejtetten munkálkodjék.” Talán Kosztolányi Dezső szavaival tudok leginkább ráhangolódni a közelgő magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünnepelünk. Az idézet értelmezését a hallgatókra bízom; valószínűleg mindenkiben más-más gondolatokat ébreszt.
(tovább…) Continue ReadingSzáz éve született a „rímhányó”
Ma olyasvalakiről lesz szó, akit az egyik róla írt cikk szerint „a szakma sosem tartott »komoly« költőnek, inkább afféle nagy tehetségű versgyárosnak, akinek különös tehetsége volt ahhoz, hogy a világon bármit »rímhelyzetbe« hozzon”. Az újságíró a rímhányóként is emlegetett Romhányi Józsefre utalt, aki 1921. március 8-án, vagyis alig több mint száz éve született.
(tovább…) Continue ReadingA sokarcú túl szócska
„Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj” – találtam egy megszívlelendő idézetet Charlotte Brontëtól. Kevésbé választékos fogalmazással így hangzana: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.”
(tovább…) Continue ReadingA helyesírás szavunk megalkotója
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet a ma kétszázhetvenkét éve, 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
(tovább…) Continue ReadingAz egri remetéről és Eger csillagairól
„Minden embernek meg kellene írnia a maga életét. Mert nincs érdektelen élet, és nincs haszontalan életleírás. Minden életnek megvannak a maga nagy tanulságai, mint ahogy a leghitványabb gabonakévéből is pereg egy halom szem. Az már aztán mindegy, hogy hogyan van megoldva a kéve, gép pörgeti-e ki a szemet vagy csép, vagy hogy ló tapossa ki, a fő az, hogy: van.” Az idézet Gárdonyi Gézától származik, aki 1922. október 30-án, vagyis alig több mint kétszáz éve hunyt el.
(tovább…) Continue ReadingNőnapi gondolatok
„Nőnapon felpörög a férfivásárlók száma a virág- és ajándéküzletekben: az ilyen boltokban bankkártyával fizetők nyolcvan százaléka férfi, míg egy átlagos napon ez az arány csak negyvenöt százalék” – olvastam nemrég az egyik üzleti magazinban. Ahogy már sejteni lehet, ma a közelgő nemzetközi nőnapról lesz szó, amely valójában munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos nap volt.
(tovább…) Continue ReadingAz újévi fogadalmak nyomában
Örömteli, eredményes új évet kívánok a hallgatóknak! „Fogyás és spórolás: Az újévi fogadalmak csodálatos világa” „A betonbiztos újévi fogadalmak titka” „Nem bukunk el, ha ezeket betartjuk: tippjeinkkel sikerülhet az újévi fogadalom” Egyebek között ez a három cím bukkant fel, amikor beírtam az újévi fogadalom kifejezést a legnagyobb internetes keresőbe. Ebből is látszik, hogy csínján kell bánni a fogadalmakkal ilyenkor, év elején.
(tovább…) Continue ReadingAz igazi Tarzan
Kilencvennyolc évvel ezelőtt, 1924. február 17-én Johnny Weissmüller megdöntötte a 100 yardos gyorsúszás rekordját; 52.4 másodperces eredménnyel nyert. Bár látszólag nem sok keresnivalója van egy ilyen hírnek a nyelvi rovatban, én mégis úgy érzem, hogy érdemes beszélni róla. Elsősorban azért, mivel a számos Tarzan-filmből jól ismert Johnny Weismüller 1904-ben, a ma már Temesvárhoz tartozó Szabadfaluban született egy bánsági sváb család gyermekeként Weismüller János Péter néven.
(tovább…) Continue ReadingTényleg igazságos volt-e Mátyás király?
„Mátyás, az igazságos…” „Mátyás, az álruhás országjáró…” „Mátyás, a művelt reneszánsz király…” „Az okos király…” Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn.
(tovább…) Continue Reading„Célja a gyors, rövid és hatásos kommunikáció”
Iromél, röpi, rögtöny, kattony, tüsteny… Szavak, amelyek jelentését valószínűleg sokan nem tudnák megfejteni első hallásra, noha egy napi szinten használt fogalmat takar. Az angol electronic mail kifejezésből származó e-mailről van szó, és bármennyire is próbálták magyarítani az elmúlt években legtöbben az eredeti megnevezést használják. A bevezetőben említett öt szót a szomagyarito.hu honlapról ragadtam ki ötvenhárom javaslat közül.
(tovább…) Continue ReadingKarácsonyra hangolódva
Holnap lesz karácsony böjtje, azaz december 24-e, karácsony vigíliájának, Ádám és Éva napjának neve a népnyelvben. „Ősi hagyomány szerint 24-én éjfélig tartó szigorú böjti nap volt” – derül ki a Magyar Katolikus Lexikonból. A vigília egyébként a katolikus egyházban a nagyobb ünnepek előtti nap, rendszerint böjttel összekötve.
(tovább…) Continue ReadingMég a Mikulás is figyelmeztetett a helyesírásra
Napok óta – mint minden évben ilyenkor – egy Mikulást ábrázoló kép kering az interneten. Ezt írták rá csupa nagybetűvel, mintha a Nagyszakállú szavait idéznék: „Láttam a Facebook posztjaitokat! Helyesírási szótárt kaptok!” Mindkét mondat végén felkiáltójel van. Tulajdonképpen ez adta az ötletet ahhoz, hogy beszéljek az ünnepnevek, különféle jókívánságok helyesírásáról, hisz az elkövetkező hetek főként arról fognak szólni, hogy milyen formában köszönthetjük a családtagjainkat, barátainkat, ismerőseinket, alkalmazottainkat, esetleg az ügyfeleinket.
(tovább…) Continue Reading