Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? Mielőtt választ kapnának a kérdésre, ismét időutazásra hívom Önöket.
(tovább…) Continue Reading„Mindenre emlékszem, amely akkor történt…” Kerüljük!
A legutóbbi részben arról is szó volt, hogy manapság egyre gyakrabban használják az aki, ami, amelyik névmást az amely rovására. Jó példa erre a világhálón talált mondat: „A végrehajtás bármikor leállítható, ha a cég, aki ellen a végrehajtás elindult, megegyezésre jut azzal, aki kezdeményezte azt.” Az első aki helyett az amely illett volna ebbe a mondatba.
(tovább…) Continue ReadingMikor milyen írásjelet használjunk?
Ma a szavak és szórészek közötti írásjelekről fogok beszélni. Az indulatszókkal kezdem, amelyek után, illetve elé vesszőt kell tenni. Többek között olyan mondatokban fordulnak elő, mint a „Hej, mennyire hiányoznak a gyerekkori vakációk! Jaj, mikor érünk oda? Hé, ti ott, miért jöttetek vissza? Haj, ha visszatekerhetném az idő kerekét!
(tovább…) Continue ReadingAki helyett amely… Mégis mikor?
Mielőtt elárulnám, hogy mi lesz a mai téma, felolvasnék két mondatot. „Az a csapat, aki a mai napon nyer, jelentős előnyhöz jut.” „Hiszek abban, hogy kell egy olyan csapat, aki ismeri minden rezdülésemet.”
(tovább…) Continue ReadingAmikor a régi és az új egymásnak feszült
Múlt héten egyebek mellett megemlítettem, hogy 2015-ben mintegy 8000 új szó került be a legújabb helyesírási szabályzat szótári részébe a korábbi kiadáshoz képest. Természetesen az elmúlt évtizedekben, évszázadokban is voltak hasonló változások, új szavak és kifejezések kerültek be a nyelvünkbe, az elavultak pedig eltűntek a süllyesztőben.
(tovább…) Continue ReadingÁllandóan változik a nyelvünk
Anyanyelvünk állandóan változik, új fogalmakkal bővül a szókincs, néhány megnevezés pedig eltűnik a süllyesztőben. Jó példa erre A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amely mintegy 8000 szóval többet sorakoztat fel, mint az elődje.
(tovább…) Continue ReadingÍgy írhatjuk helyesen az intézményneveket!
Ma főként az intézménynevek helyesírásáról lesz szó. Hogyha egyebek mellett hivatalok, társadalmi szervezetek, tudományos intézetek és alapítványok többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevét szeretnénk leírni, akkor az és kötőszó, illetve a névelők kivételével minden egyes tagot nagybetűvel kell kezdeni. Példaként felhozható a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, valamint a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet.
(tovább…) Continue ReadingA számokat is írjuk helyesen!
Ma a számok világába kalauzolom el Önöket, még akkor is, ha a matematika sosem volt az erősségem. Természetesen a helyesírás felől fogom megközelíteni a témát.
(tovább…) Continue ReadingÜnnepeljük együtt az anyanyelvet!
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége húsz évvel ezelőtt, Banglades javaslatára nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává, 2000-ben ünnepelték először. A kezdeményezés gyökerei 1952-ig nyúlnak vissza, amikor a dél-ázsiai, akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, figyelmen kívül hagyva, hogy az ottani lakosok a bengáli nyelvet beszélik. Február 21-én a döntés miatt tüntetés tört ki Dakkában, amit rendőri fellépéssel akartak megakadályozni. Végül öt személy életét vesztette az összecsapások során.
(tovább…) Continue ReadingVissza a Valentin-nap gyökereihez
Jó pár napja minden a Valentin-nap körül forog, virágüzletek, szállodák, éttermek, wellnessközpontok kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, ami azt bizonyítja, hogy mára egy teljes iparág épült a szerelmesek napja köré. Közben pedig elsikkad a lényeg – én legalábbis így érzem.
(tovább…) Continue ReadingA Coca-Cola-felirat és az izzólámpa
Mond valamit Önöknek Louis Madarasz neve? Tudják-e, hogy mivel foglalkozott? Néhány napja ünnepeltük születésének 160. évfordulóját, 1859. január 20-án látta meg napvilágot Texasban. A szakmabeliek őt tartják minden idők legtehetségesebb díszítő szépírójának.
(tovább…) Continue ReadingA Mikulás legendája – A Szövegkovács rádiós változatának 90. kiadása
„Ha netán kétkednétek a Mikulás létezésében, legyen eszetekben: akit szeretnek, az van!” – írta a Nagyszakállúról Zeke László író és jogász.
No, de ki is a Mikulás? „A gyermekek képzeletében élő hiedelem szerint december 6-án a jóknak ajándékot, a rosszaknak virgácsot hozó fehér szakállú, piros köntösű püspöksüveges öregember” – olvasható a Magyar értelmező kéziszótárban. (tovább…)
Continue Reading