2015-ben belevágtam életem egyik legizgalmasabb kalandjába: olyan gyerekeket kellett tanítanom magyarul, akik otthon alig vagy egyáltalán nem beszélték ezt a nyelvet. Hamar rájöttem, hogy másként kell oktassam őket, mint ahogy én annak idején megszoktam. Szóba sem jöhetett a jól ismert ábécéskönyv, érdekfeszítő feladatokat, programokat kellett kitalálnom ahhoz, hogy egyik tanóráról a másikra fejlődjenek a tanítványaim… legalább egy kicsit.
(tovább…) Continue ReadingA hoz ige sok-sok kifejezésben
„Örömteli, ha egy vállalkozás, amely szeretné felhívni magára figyelmet, áldozatot hoz, jó növényeket vásárol és kiteszi azokat az üzlet elé, de ez kevés.” Ezt a mondatot egy irodakertész honlapján találtam nemrég, amikor rákerestem az áldozatot hoz kifejezésre.
(tovább…) Continue ReadingA világ legelső telefonbeszélgetése
„Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!” Így lehetne lefordítani magyarra a világ legelső telefonbeszélgetését. Száznegyvenhat éve, 1876. március 10-én, Bostonban Alexander Graham Bell felhívta az egyik szomszédos szobában ülő munkatársát, Thomas Watsont, aki sokak szerint a híres feltaláló árnyékában élt, noha ő is kulcsszerepet játszott a telefon fejlesztésében.
(tovább…) Continue ReadingNagyító alatt a férfiak és a vállalkozónők
„A férfi a táncban és az életben vezet – a nő követi. Ez eddig rendben van. De vezetni csak az tud, aki tiszteli a másik lényét. Tiszteli a szabadságát. És úgy vezet, hogy öröm legyen követni őt.” Az idézet a Kossuth- és József Attila-díjas írótól, a magyarországi spirituális irodalom egyik legnagyobb alakjától, Müller Pétertől származik.
(tovább…) Continue ReadingSzületésnapi különkiadás
A mai részben beszélnék egy keveset a sportról, a boldogság világnapjáról, illetve arról is, hogy mit nyerhet az, aki helyesen válaszol a legvégén feltett kérdésemre. Főként azért döntöttem a felsorolt témák mellett, mivel szeretnék megajándékozni valakit, ugyanis ma van a születésnapom. Egyetlen kérésem van a hallgatókhoz: legyenek figyelmesek, mert hamarosan elhangzik a válasz a kérdésre.
(tovább…) Continue ReadingA magyar kultúra napja margójára
„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című könyvből.
(tovább…) Continue ReadingA magyar nyelv napjára hangolódunk
„A nyelvet, mely eleven, folyton változó és fejlődő folyamat, sohasem lehet véglegesen »rendbe hozni«, kisöpörni és fényesre kefélni, de annyit igenis elérhetünk, hogy az öntudat résen álljon és csöndben, rejtetten munkálkodjék.” Talán Kosztolányi Dezső szavaival tudok leginkább ráhangolódni a közelgő magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünnepelünk. Az idézet értelmezését a hallgatókra bízom; valószínűleg mindenkiben más-más gondolatokat ébreszt.
(tovább…) Continue ReadingSzáz éve született a „rímhányó”
Ma olyasvalakiről lesz szó, akit az egyik róla írt cikk szerint „a szakma sosem tartott »komoly« költőnek, inkább afféle nagy tehetségű versgyárosnak, akinek különös tehetsége volt ahhoz, hogy a világon bármit »rímhelyzetbe« hozzon”. Az újságíró a rímhányóként is emlegetett Romhányi Józsefre utalt, aki 1921. március 8-án, vagyis alig több mint száz éve született.
(tovább…) Continue ReadingA sokarcú túl szócska
„Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj” – találtam egy megszívlelendő idézetet Charlotte Brontëtól. Kevésbé választékos fogalmazással így hangzana: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.”
(tovább…) Continue ReadingA helyesírás szavunk megalkotója
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet a ma kétszázhetvenkét éve, 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
(tovább…) Continue ReadingAz egri remetéről és Eger csillagairól
„Minden embernek meg kellene írnia a maga életét. Mert nincs érdektelen élet, és nincs haszontalan életleírás. Minden életnek megvannak a maga nagy tanulságai, mint ahogy a leghitványabb gabonakévéből is pereg egy halom szem. Az már aztán mindegy, hogy hogyan van megoldva a kéve, gép pörgeti-e ki a szemet vagy csép, vagy hogy ló tapossa ki, a fő az, hogy: van.” Az idézet Gárdonyi Gézától származik, aki 1922. október 30-án, vagyis alig több mint kétszáz éve hunyt el.
(tovább…) Continue ReadingNőnapi gondolatok
„Nőnapon felpörög a férfivásárlók száma a virág- és ajándéküzletekben: az ilyen boltokban bankkártyával fizetők nyolcvan százaléka férfi, míg egy átlagos napon ez az arány csak negyvenöt százalék” – olvastam nemrég az egyik üzleti magazinban. Ahogy már sejteni lehet, ma a közelgő nemzetközi nőnapról lesz szó, amely valójában munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos nap volt.
(tovább…) Continue Reading