Ma a számok világába kalauzolom el Önöket, még akkor is, ha a matematika sosem volt az erősségem. Természetesen a helyesírás felől fogom megközelíteni a témát.

Amikor számokat kell írnom egy szövegbe, mindig felteszem magamnak a kérdést, hogy betűkkel vagy számjegyekkel írjam-e le őket. Habár nincs általános szabály egyik vagy másik változat használatára, érdemes megjegyezni, hogy a folyamatos, főként irodalmi jellegű szövegekben inkább betűkkel írjuk le a rövid szóval kimondható számokat. Például: öt, húsz, ezer, százezer, illetve tízmillió. Két utóbbit értelemszerűen egybeírjuk.

Ugyancsak betűírást használunk akkor, ha „a szám toldalékos alakban, összetételben vagy névutós szókapcsolatokban szerepel” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában. Itt egyebek mellett az ezernek, a tízféle, a kéthetenként, valamint a harmadmagával hozható fel példaként.

És mikor használunk számjegyírást? Hogyha hosszabb szóval kimondható, nagyobb számokkal, illetve időponttal, pénzösszeggel, mértékkel és különféle statisztikai adatokkal szembesülünk. Például: 155 személy részére, hajnali 5 órakor, 100 forint és 200 méternyi útszakasz. A háromjegyűnél nagyobb kerek számok előtagját ugyancsak számjegyekkel írhatjuk. Például: 106 ezer és 5 millió.

Nem szabad megfeledkezni a tagolásról, főként akkor, ha rendkívül nagy számokról van szó. Amennyiben a tő- és sorszámneveknél a betűket választjuk, kétezerig mindegyiket egybe kell írni, ezen felül csupán a kerek ezresekre és a milliósokra vonatkozik ez a szabály. Példaként az ötszázharminchat, az ezerkilencszázkilencvenkilenc, a hatvannégyezer, illetve a hetvennégymillió hozható fel.

A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása a kétezren felüli számok írására is kitér. „[…], ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk […].” Az évszámokra nem érvényes ez a szabály.

Hogyha betűk helyett számjegyekkel írnánk le az öt vagy ennél több számjegyű számokat, akkor a számjegyeket hátulról számítva ugyancsak hármas számcsoportok szerint tagoljuk. A csoportokat szóközzel vagy ponttal választhatjuk el egymástól. Amikor az öt vagy többjegyű számok négyjegyűekkel kerülnek egy oszlopba, utóbbiakat is szóközzel, esetleg ponttal tagoljuk… de csak ilyenkor.

A mai rész vége felé szeretnék megosztani Önökkel egy mondatot, amellyel ezen a héten találkoztam az egyik Facebook-csoportban. „Sziasztok! Fogadjátok be X. Y.-t, egy gyerekes anyukát.” Az illető hölgy neve nem tartozik a nyilvánosságra, ezért helyettesítettem X. Y.-nal. Valószínűleg egy olyan anyukára akartak utalni, akinek egyetlen gyereke van, ehhez viszont egybe kellett volna írni az egygyerekes kifejezést. Különírva egy gyerekes, vagyis éretlen, gyermeteg anyukát sejtet. Újabb érv amellett, hogy érdemes figyelni a helyesírásra.

Szabály szerint, ha egy egyszerű tőszámnevet egy -s képzős egyszerű szóval társítunk, a tagokat egybeírjuk. Például: kétszemélyes, háromszobás. Ha a két tag közül az egyik vagy mindkettő összetett szó, a kifejezés elő- és utótagját különírjuk. Itt a huszonnégy órás, illetve a negyvennyolc másodperces példákat említeném meg.