Juhnyájak és napelemek

Az igazság az, hogy nem gyakran járunk arrafele. Ha pedig olykor átszeljük, akkor igyekszünk minél hamarabb túl lenni rajta. A Mezőség inkább gondolatainkban él, semmint a maga valóságában. Az irodalomban: Sütő András, Wass Albert, Makkai Sándor vagy éppen Molter Károly. Netán a zenében, hiszen az egykori táncházasok, amikor a felfedezés örömével megtalálták néhány mezőségi magyar falu muzsikáját, azokat megjelentették lemezeken és továbbadtak az utódoknak.

Continue Reading

Ünneprontás négy tételben

1. tétel – andante

Megünnepelte hát alapításának harmincadik évfordulóját az RMDSZ. Mindent összevéve a három évtizedes, olykor keserves munka joggal nevezhető eredményesnek, sikertörténetnek akár, már pusztán azért, mert a szövetséggel egyetemben megmaradtunk. (1990 márciusában nem úgy nézett ki…) De a megmaradáson túl nagy siker, hogy ma az RMDSZ a legkoherensebb, legintelligensebb alakulat a hazai palettán, s ezt a román politikusok és tájékozottabb polgárok nagy része is elismeri.

Continue Reading

Felszólítás… Mégis hogyan?

Ma a felszólításról lesz szó. „Leggyakoribb kifejezőeszköze a felszólító módú igealak. […] Ez általában parancsot, felszólítást, óhajt, kívánságot fejez ki.” Például: Hozd ide! Fáradjon be! és az „Aludj el szépen, kis Balázs!” A felsorolt példák közül az első – valljuk be – nem túl udvarias, inkább parancsnak tűnik, helyette egyebek között a „Kérlek szépen, hozd ide!” ajánlott.

(tovább…) Continue Reading

Főpásztor, emberközelben

Köszönettel tartozom Árvay Zsoltnak, mert eljuttatta hozzám édesapja, Árvay Árpád levelezését Márton Áron püspökkel. A Keresztény Szó tavaly novemberi számában jelent meg több darabja is ennek a levelezésnek. Mint a levelekhez fűzött jegyzetében állítja Bodó Márta: ez a levelezés Márton Áron „személyiségének a képét árnyalja”.

Continue Reading

Kölcsey

Holnap ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Köztudott – de mégsem árt emlékeztetni rá –, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én keltezte Csekén a Himnusz kéziratát. Magyarországon 1989-től tartják ezt a napot, megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművésztől származik, még 1985-ből. Az ünnepet első alkalommal a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi felhívására válaszolva szervezték meg 1989. január 22-én.

Continue Reading

A nagylelkűség mint fügefalevél

Az utóbbi években a migrációval foglalkozó német szakemberek mind nagyobb számban látogattak Kanadába, hogy a helyszínen tanulmányozzák a bevándorlók gyors kanadai integrációjának titkait. Kanadában ugyanis gyakorlatilag minden bevándorló – letelepülését követően – szinte már zökkenőmentesen kanadaivá válik. Ez Németországban, de még az egykor valamiféle migrációs álomvilágnak tekintett Svédországban sem nagyon sikerül.

Continue Reading