Munkaerőhiány és élelmiszerhiány – közelgő gazdasági válság, összeomló egészségügyi rendszerek – vajon ezek a kilátásaink most, az új koronavírus-járvány idején, vagy hihetünk az élet és gazdaságmentő intézkedésekben, a jó ötletekben a jövőt illetően?
A friss gyümölcs és zöldség hamarosan hiánycikk lehet Európában, mivel a járványügyi előírások bonyolulttá vagy lehetetlenné teszik az áru forgalmát, de ennél is nagyobb gond a munkaerőhiány, magyarán nem lesz aki begyűjtse a termést – jelenti a Reuters hírügynökség. Ez a forgatókönyv nem csak Európát, hanem tulajdonképpen az egész világot érinteni fogja. Az európai kormányok úgynevezett zöld folyosókat alakítanának ki azért, hogy a friss áru eljuthasson az Unió területére, ugyanakkor azon is gondolkodnak, hogyan oldhatnák meg az idénymunkások foglalkoztatását a koronavírus-járvány idején. Spanyolországba 16 ezer marokkói munkást, többségükben nőket vártak Huelva régióba, ahol hamarosan kezdődik az eperszezon, ám Marokkó lezárta határait. Németországban évente több mint 250 ezer mezőgazdasági idénymunkás dolgozik, a szövetségi állam próbál a Lufthansa repülőtársasággal egyezségre jutni, hogy szállítsa a munkásokat, amennyiben bizonyítottan egészségesek. Kenya, a világ egyik legnagyobb borsó és paszulytermelője kényszerpihenőre kellett küldje a munkásokat, ugyanakkor az árakat felsrófolja majd az is, hogy a repülővel való szállítás drága, Európában pedig már teherautó-sofőrből is hiány van, pedig a válság még csak most kezdődik – írja a Reuters.
A gazdasági válságnál is nagyobb az egészségügyi rendszerek válsága, pár kivétellel természetesen, de Európa-szerte gond a megfelelő védőfelszerelés hiánya, erről a járvány által sújtott spanyol, vagy olasz sajtó is beszámol, és nem kivétel alóla Románia sem. A járvány már javában dühöng, ám az ország számos kórházában még mindig védőfelszerelés nélkül dolgoznak az orvosok, az ápoló és egészségügyi kisegítő személyzet. A Libertatea napilap szerint a fővárosi Matei Balș kórház személyzete is zúgolódik – holott ez az ország legnagyobb és elméletileg legjobban felszerelt járványkórháza. Az asszisztensek szerint nincs elég védőfelszerelés, és több orvos is kihúzza magát a munka alól, abbeli félelmében hogy megfertőződik a COVID-19-el. De a polgármesteri hivatalok alkalmazottai is mentik ami menthető- a Ziarul de Iași szerint a jászvásári polgármesteri hivatal 600 alkalmazottja közül már csak 300 –an végzik munkájukat, a többiek családi vagy egészségügyi helyzetre hivatkozva szabadságra mentek.
Európa a saját életéért harcol – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Euronews szerint, miközben a koronavírus-fertőzések száma a világon meghaladta a félmilliót. A The Independent arról is ír, hogy Ursula von der Leyen a Schengen-övezet fennállásának 25.évfordulóján kritizálta a tagállamok azon igyekezetét hogy lezárják a határaikat, mindván, hogy a krízishelyzetet ezzel nem lehet megoldani. A The New York Times és a Bloomberg arról számolnak be, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan az Unió, illetve a tagállamok kormányai igyekeznek olyan pénzügyi és gazdasági intézkedéseket tenni, amelyek a teljes összeomlást megállíthatják, a Bloomberg szerint a G20-ak, azaz a világ vezető gazdaságai is bejelentették, hogy egy 5000 milliárd dolláros „vitamininjekciót” adnának a világgazdaságnak, azt ígérve hogy a közös veszélyre az összefogás a legjobb válasz.
A koronavírus az emberiség harmadát bezárta a házba – írja az El Pais, amely akárcsak a Le Monde rendkívül aggasztónak tartja azt, hogy a vírus a jelek szerint Európában terjed a leginkább, ahol a COVID-19 fertőzésben elhunytak száma 15 ezer fölé ugrott. A helyzet aggasztó annak ellenére, hogy a Newsweek szerint az Egészségügyi Világszervezet a megbetegedések számának csökkenését jegyzi, a valóság ennél durvább. Az El Pais arról is beszámol, hogy Spanyolország megelőzte Olaszországot, ahol valóban enyhülni látszik a járvány. A spanyol egészségügy túlhaladottnak érzi a helyzetet, és ugyanazokkal a gondokkal küzdenek: a megfelelő és elegendő védőfelszerelés és lélegeztetőgép hiánya.
A mai Háromszékben Farkas Réka Számok, titkolózás, félretájékoztatás című jegyzetében arról ír, hogy a hatóságok csak újságírói nyomásra tesznek közzé újra bizonyos adatokat, például azt, hogy megyékre lebontva hogyan nő a nyilvántartásba vett és bizonyítottan fertőzött személyek száma. Az újságíró azt a kérdést is felteszi, vajon mennyire megbízhatóak és reálisak a hivatalos adatok – reméljük a legjobbakat!