Baj van Kínában?
A nemzetközi sajtó beszámolói szerint Kínában december eleje óta exponencilisan nő a COVID19-koronavírussal fertőzöttek száma – ezzel párhuzamosan Hszi Csin-Ping, a Kínai Népköztársaság elnöke december 25-én váratlanul úgy döntött, hogy beszüntetik a járvánnyal kapcsolatos napi tájékoztatást, ahogyan erről a hong kongi South China Morning Post, illetve ennek alapján a Courrier International újságok beszámolnak. Ugyanakkor a betegség terjed, egy hong kongi weboldalra kikerült statisztika szerint, amelyet vélhetően a kínai nemzeti egészségügyi bizottság készített december 1 és 20 között a lakosság 18 százaléka fertőződött meg, ami szám szerint 248 millió embert jelentene – ez pedig rengeteg – állapítja meg a Le Monde francia lap, amely mai számában szintén figyelmet szentel az ügynek.
Az Al Jazeera online felületén ma közzétett egyik elemzés szeint az Európai Unión belül Kelet-Európa javára módosulnak az erőviszonyok, a földrész egyre erősödik a háború közepette. Leglábbis így látja a helyzetet Dimitar Bechev, a Carnegie Europe agytröszt vendégkutatója. A kutató rávilágít arra a tényre, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is élet-halál kérdésének tekinti a „különleges katonai műveletet” az USA-val és szövetségeseivel szemben.Ám a viszályt nem lehet Amerika és Oroszország csatájára leszűkíteni. Akkor ugyanis megfeledkezünk arról, hogy az ukránok ellenállása, napi áldozata nélkül semmit sem értek volna a nyugati fegyverszállítások Moszkvával szemben, amely a korábbi birodalmi rendet akarja visszaállítani a posztszovjet térségben.A konfliktus fő tanulsága az, hogy a kelet-európai országok messze többek, mint gyalogok a nagyobb játékosok csörtéjében– állapítja meg Dimitar Bechev kutató egy az Al Jazeera online felületén ma közzétett elemzésben.