A hazai lapok fő témája a politikusok és orvosok közötti vita, amely a vészhelyzet meghosszabbításának szükségességét illetően robbant ki. A vitáról ír a mai Adevărul, vagy a Ziarul Financiar is, utóbbi szerint a gond az, a kormány logikai érvelése nem elfogadható: emberek százai és ezrei járnak különféle vizsgálatokra kórházakba, rendelőkbe, előzetes bejelentkezés nélkül, de a kerthelyiségekbe csak előzetes foglalás után lehet menni. A szemfülesebb román állampolgárok ha enni akarnak egy jót a tengerparton, átlépnek Bulgáriába, majd vissza, ha úgy vesszük mindezek elősegíthetik a vírus terjedését, mégsem tiltott – érvelt az egyik hírtelevízióban egy szociáldemokrata politikus tegnap este. Raed Arafat, és Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is próbálja meggyőzni az ellenzéki pártok képviselőit, szavazzák meg a parlamentben a vészhelyzet meghosszabbítását, mert a járványhelyzet ezt teszi indokolttá. A fertőzés kockázata továbbra is magas, még nem tartunk ott, hogy visszatérhessünk korábbi, megszokott életvitelünkhöz – érveltek a szakemberek. Az ellenzékkel folytatott tárgyalások egyelőre sikertelenül zárultak, utóbbiak azt szeretnék, ha a vészhelyzet meghosszabbítása csak részleges lenne, ott ahol fertőzési gócpontok alakultak ki – írják a lapok, köztük az Adevărul. A maszol.ro arról is beszámol, hogy a kormány ellen bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a PSD és ennek sikerességéhez próbálja meggyőzni a Pro Románia, a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE) és a többi kisebb pártot, hogy meglegyen a parlamenti többség szavazáskor.
Az uniós tagállamok egymás után oldják fel a koronavírus-járvány miatt lezárt határaikat, ami nagy megkönnyebbülés a lakosságnak és a gazdaságnak is – írja az euronews egy mai összeállításban. Németország hétfőn nyitja meg határát Svájc, Franciaország, Ausztria és Dánia felé. Az osztrák kormány másnaptól, június 16-tól engedi be ellenőrzés nélkül a schengeni övezetből érkezőket.A spanyol kormány július elsejével vonta vissza a beutazókra vonatkozó karanténkényszert, ami sokakban aggodalmat kelt annak ellenére, hogy az intézkedés csak az uniós állampolgárokra vonatkozik. Spanyolországot meggyötörte a járvány, a lakosság tart a kiújulásától. Az Egészségügyi Világszervezet szerint sincs ok a megkönnyebbülésre, mert bár Európában javul a járványhelyzet, világviszonylatban romlik, ezért a határokat csak megfontoltan és nagyon szigorú járványügyi protokoll mellett szabad megnyitni. A WHO vészhelyzeti igazgatója, Michael Ryan szerint minden egyes államnak más a kockázata, mások a lehetőségei, ezért a nemzeti hatóságoknak kell megítélniük a tényleges helyzet felmérésével, hogy meddig mehetnek el. A koronavírus-járvány a világ számos pontján még nem is tetőzött, ráadásul komolyan aggasztó, hogy egyes országokban szinte lehetetlen, hogy az amúgy is gyenge lábakon álló egészségügy megbirkózzon ezzel a járvánnyal – idézi a WHO vészhelyzeti igazgatóját, Michael Ryan-t az euronews.com
Az európaiak legnagyobb gondja a gazdaság újraindítása, és ennek módozatai. A francia lapok közül a mai Le Monde a gazdagok megadóztatásának vitájáról ír, amelytől korábban Emmanuel Macron elnök, akit a tüntetők „a gazdagok elnökének” neveznek elzárkózott, ám most úgy tűnik átgondolta a vagyonra kiszabott adó bevezetésének lehetőségét. Macron elfogadni látszik Thomas Piketty francia közgazdász tézisét, amely szerint a vagyon egyenlőtlen megoszlása szociális és gazdasági instabilitást okoz, ez pedig nem véletlen, hanem a kapitalizmus velejárója. Csökkentésére egy világméretű progresszív vagyonadót szorgalmaz. Esther Duflo közgazdász, a 2019-es Nobel-díj nyertese támogatja, két Piketty tanítvány, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez, valamint Elizabeth Warren amerikai demokraták korábbi tanácsadói által kidolgozott adótervet, amely szerint az EU leggazdagabb polgáraira egy százalékos adót vetnének ki. A Le Monde szerint Emmanuel Macron támogatja az ötletet, véleménye szerint az 1% -os vagyonadó az európai szolidaritás bizonyítéka.
A Londonban megjelenő The Guardian az Európai Bizottság tegnap kiadott jelentését mutatja be, amelyben Kínát hivatalosan is félretájékoztatással, álhírek terjesztésével vádolják. A Süddeutsche Zeitung mai számában arról jr, hogy az Európai Unió a jövőben kötelezni fogja a nagyobb közösségi hálózatokat, mint például a Facebook, a Twitter vagy a YouTube, hogy havonta jelentsék, mit tettek az álhírek terjedésének meggátolására. Az El Pais ugyanerről a témáról írva megjegyzi, hogy az EU támogatja a Twitter álláspontját a Donald Trump amerikai elnök által közzétett üzenetek kérdéses tartalmával kapcsolatban.