Giccsmúzeum

A napokban az egyik ismerősőm megkérdezte: mit szoktam olvasni rendszeresen, mármint papíron, és nem a napi tájékozódásra gondolt, hanem magvasabb típusú olvasmányokra, főként folyóiratokra. Mondom neki, a Székelyföldet mindenképpen, a Látó, a Korunk is gyakran a kezembe kerül, annál is inkább, mert itt nyomják Csíkszeredában, a Művelődést, havilapként pedig vagy a könyvtárban vagy éppen a Megyei Kulturális Központban megtalálom, ahová elég gyakran vezet az utam. De olvasok még valamit, mondom neki, a román nyelvű Dilema Veche folyóiratot, immár jó hosszú ideje, egyrészt, hogy lássam, miként gondolkodnak a mértékadó román értelmiségiek, másrészt pedig, ritka használat miatt, nem szeretném elfelejteni annak a országnak a nyelvét, amelyikben élek. (tovább…)

Continue Reading

Ma van a napja!

?Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította, felhíva a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztetve a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, (tovább…)

Continue Reading

200 év Aradon

Igen, Aradon kétszáz éve van magyar színjátszás. Büszkén tartják számon azt, hogy 1818-ban Aradra látogatott egy hivatásos magyar színtársulat és előadást tartott ott. Azután más magyar színházak is felkeresték Aradot, mert volt ott kinek játszani. Majd megalakult a város saját színháza ? az is magyar színház volt. És a város lakosai nem sajnálták rá a pénzt, gyönyörű színházat építettek ? 1874-ben adták át az aradi nagy színház épületét, amely a Kolozsvári Nemzeti Színház épületéhez hasonlítható vagy akár a Temesvári Operáéhoz. Gyönyörű lakás a kultúra számára. (tovább…)

Continue Reading

Ha összetörik az álmunk

Román Győző is költő. Nem tudtam róla, de ez az én hibám. Falumbéli ? szülővárosunktól, Kolozsvártól távol élő, és emiatt néha bánkódó társam. Nehéz visszajutni Kolozsvárra ? már a temetőben sem biztos a helyünk. A Házsongárdban is arra számíthatunk, hogy ?zörögnek a csontok, lázadnak a holtak?. De ugyan miért kell lázadniuk? Mert ?mások fekszenek már a sírban?. Nem azok, akiknek eredetileg ásták. Ott is elfoglalták a helyünket ? és akkor velünk mi lesz? Ugyan mi lehetne! ?A földbe tesznek, s beírnak a nagykönyvbe idegennek.? Ez lenne az erdélyi ? a kolozsvári ? magyar sors? (tovább…)

Continue Reading

Olvassunk többet és védjük a szellemi tulajdonunkat!

Április 23-án ünnepelték a könyv és a szerzői jogok napját? Hozzá kell tennem, hogy egy olyan világban, ahol már-már ritkaságszámba megy, ha valaki könyvet, újságot olvas a buszon vagy a parkban, helyette okostelefonjukkal babráló fiatalokat, sőt elvétve még időseket is látni. Néha még én is beleesem a csapdába, pedig gyerekkorom óta mágnesként vonz a könyvek világa. (tovább…)

Continue Reading

GDPR

Jelenleg már jónéhány angol betűszó meghonosodott a nyelvünkben és talán az egyik leggyakoribb a GPS (Dzsi-Pi- Esz), a globális helyzetmegállapító rendszer, amely műholdak segítségével irányít autósokat, turistákat, de nemcsak őket, hanem mondjuk önjáró mezőgazdasági gépeket is. Tartok tőle, hogy rövid távon csatlakozik hozzá egy másik, egy kissé hosszabb, de ugyanolyan elterjedt lesz, hiszen ma, május 25.-én lép életbe, (tovább…)

Continue Reading

Szótagadás és az ötletek megosztásának jótékony volta

A mai  műsorban interjút hallhatnak Halmen Balázzsal, aki a Van egy téglám Kenyában nevű projektje kapcsán több ízben is a műsor vendége volt, ezúttal kolozsvári vállalkozásáról, az EastRide biciklis-futár cégről beszélgettünk, afrikai projektjét idén ugyanis szünetelteti.A kenyai Ruisinga szigetén működő Sargy iskolát, és a falu lakóit mégsem hagyták cserben, és ami jó hír, úgy tűnik a helyiek olyan önálló vállalkozásba kezdtek, amely működik.  (tovább…)

Continue Reading

Miért nemzetbiztonsági rizikófaktorok a magyar közösség törekvései?

Nem tudni, hogyan, de Romániában a magyar közösség törekvései nemzetbiztonsági rizikófaktorrá váltak, legalábbis így kezeli azokat több állami intézmény, mindenekelőtt a hírszerzés, majd az ügyészség és esetenként az igazságszolgáltatás.

Még a legilletékesebbek, azaz a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság tagjai sem rendelkeznek információkkal arról, hogy pontosan mikor, illetve milyen döntés: törvény vagy alacsonyabb rangú határozat nyomán váltak nemzetbiztonsági kockázati tényezővé például az autonómiatörekvések. (tovább…)

Continue Reading