Minden korábbinál akadálytalanabbul terjednek az álhírek, soha nem látott megrengethetetlen véleménygettók alakulnak ki, és példátlan sebességgel hasít a propaganda mindenfelé. A sajtó egyre inkább a háttérbe szorul.
Continue ReadingMozaik, 2024. március 12-e
Adásunkban beszámolunk a huszadik század egyik leghíresebb színes fametsző művésze, Domján József Csíkszeredában nyílt kiállításáról, valamint a felújított aradi Képtár…
Continue ReadingTavasz két keréken
Nemcsak a hóvirágok, hanem a kétkerekű járművek megjelenése is jelzi, hogy lassan, de feltartóztathatatlanul érkezik a tavasz. Családomban is előkerültek a kétkerekűk, ki-ki ellenőrzi, hogy a gumiabroncsok, a kerekek, a lánc, a váltó meg a fékek rendben vannak-e, működik-e az első fehér meg a hátsó vörös fényű lámpa.
Continue ReadingVon der Leyen a csúcsjelölt, de az újrázásra korai lenne mérget venni
Az Európai Néppárt kényelmesen vezet a közvélemény-kutatásokban, és a várakozások szerint az Európai Parlament legnagyobb frakciója marad a június 9-i…
Continue ReadingA világállam utópiája
Az úgynevezett Világgazdasági Fórum egyfajta világállamról álmodozik. Vannak megfontolandó elgondolásai. A konzervatív nyilvánosság ráadásul ezeket is hajlandó félreérteni.
Continue ReadingKatolikus igehirdetés, 2024. március 10.
Mai egyházi műsorunkban Csont Ede tusnádi római katolikus plébános elmélkedését hallják.
Continue ReadingA hét hírei, 2024. március 8.
Műsorunk tartalmából: • Heti hírösszefoglalónkban szó lesz az Európai Néppárt bukaresti kongresszusáról, az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás…
Continue ReadingEmlékezetpolitika: most melyik múltnak vagyunk a jövője?
„Nem igaz, hogy vénkorban az ember többet tud. Csak másképpen emlékezik”. Márai Sándornak ezek a szavai ötlenek fel bennem mostanában, s nem csak azért, mert én is belecsúsztam a hivatalos vénkorba. Hanem azért, mert az egyes emberrel párhuzamosan maga a társdalom sőt, maga az idő is öregszik.
Continue ReadingFőszerepben a nő
Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. Az etimológiai szótár szerint a megnevezés, vagyis a nő szavunk – nőnemű (felnőtt) személy értelemben – ősi, uráli eredetű. A magyar szó a fő–feje tőtípushoz tartozik, azonban a neje és a nője alakok között jelentésbeli megoszlás van: az első megnevezéssel egy feleségre, a másodikkal egy szeretőre, élettársra utalunk. Érdemes megemlíteni a nőtlen melléknevünket, amely az 1500-as évekből származik, míg a nőies és a nőietlen mellékneveink, illetve a nősül igénk a nyelvújítás korában alakult ki.
(tovább…) Continue ReadingÁtmenetek
Szerdán és csütörtökön több mint 40 ország mintegy 2000 küldöttje, köztük az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament elnöke, állam- és kormányfők, pártelnökök és európai biztosok vettek részt Bukarestben az Európai Néppárt kongresszusán.
Continue ReadingEgyiskolás szórványmegyék oktatási szakemberei tanácskoztak Bukarestben
A hétvégén Bukarestben szervezték meg az Egyiskolás szórványmegyék és térségek című kerekasztal-beszélgetést, ahol az ország magyar tannyelvű szórványiskoláinak képviselői áttekintették…
Continue ReadingGumicsont
Marcel Ciolacu bedobta a „Hagyjuk a hülyeségeket, Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája” lózungot és ezzel máris beszorította az RMDSZ-t az etnikai pászmára, ahonnan aztán a választásokig vélhetően nem is fog tudni kijönni.
Continue Reading



