November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
Vasárnap kezdetét vette a jubileumi, 20. Bukaresti Magyar Filmhét - a bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az ünnepi seregszemlén november 15-ig várják a nézőket a Román Nemzeti Parasztmúzeum mozijába (Cinema Muzeul Țăranului).
A rendezvénysorozat vasárnap, november 8-án este kezdődött a Magyarok a világ filmgyártásában című kültéri kiállítás megnyitójával, amelyet Fejes Krisztina zongoraművész Rózsa Miklós-művekből összeállított koncertje követett.
Ma este Reisz Gábor Földszint című alkotását vetítik, amelyet közönségtalálkozó követ Tompa Ádám színésszel. A fesztivál hete folyamán a közönség román felirattal kortárs magyar alkotásokat, dokumentumfilmeket és felújított klasszikusokat tekinthet meg – köztük a forradalom évfordulója előtt tisztelgő, digitálisan restaurált Szamárköhögés című filmet, valamint fiatal tehetségek diplomamunkáit. A jubileumi programsorozat pedig a Még egy kívánság című vígjáték vetítésével zárul majd.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Az újságírók szakmai szervezete a rádiós hanganyagok megőrzésének fontosságát kívánta kiemelni, ezért a rádiós teljesítményt díjazó elismerést, amely az idei…
Véget ért a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által indított Best of Sepsi akció jelölési szakasza.A háromszéki megyeszékhely lakói 9 kategóriában 2690 jelölést…
Ahová választás során lehet képviselőket küldeni, az RMDSZ-nek legyenek képviselői – ez a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet célja 2024-ben, amikor…
Október 9-én 10 és 12 óra között sztrájkőrséget álltak a Romániai Postai Dolgozók Szakszervezetének tagjai az innovációért és digitalizációért felelős…
Nem adjuk fel!–az Észpresszó vendége Dupka György kárpátaljai író,történész,újságíró–akivel jelenlegi kihívásokról és a múlt tanulságairól beszélgettünk.Az interjú második,befejező részét 2023.október…
A szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása – fogalmazott Kelemen Hunor az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott péntek esti megemlékezésen.
81 éves korában meghalt Sólyom László Magyarország volt köztársasági elnöke – közölte a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel tegnap. Sólyom László 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, nyolc évig a testület első elnöke volt. 2005-ben választották köztársasági elnöknek, öt évig látta el ezt a tisztséget.
Az újságírók szakmai szervezete a rádiós hanganyagok megőrzésének fontosságát kívánta kiemelni, ezért a rádiós teljesítményt díjazó elismerést, amely az idei évtől a Bukaresti Rádió egykori főszerkesztőjének, Majtényi Ágnesnek a nevét viseli, a Kolozsvári és a Marosvásáhelyi Rádió archívumával foglalkozó két csapat vehette át. A Kolozsvári Rádióban szombatonként elhangzó Aranyhangok munkatársai, Maksay Magdolna és Bács Mária, valamint a Marosvásárhelyi Rádió Aranyszalagtár című műsorának munkatársai, Bódizs Kleindl Edit, Szász Edit és Sármási Bocskai János vehették át az elismerést.
A MÚRE pályakezdőknek járó Balló Áron-díját ezúttal Molnár Boglárka, a maszol.ro portál munkatársa vehette át. Írott sajtó kategóriában, Szilágyi Aladár-díjas a Háromszék sportújságírója, Miska Brigitta. A díjátadón elhangzott, több mint 30 éve nem kapott a szakmától elismerést sportújságíró, sőt Miska Brigitta az első női sportújságíró, aki elismerést vehetett át.
A médiamenedzseri díjat ezúttal a Temesvári Heti új szó nyugalmazott főszerkesztőjének, Graur Jánosnak ítélte oda az egyesület igazgatótanácsa. A műszaki munkatársaknak járó Benkő J. Zoltán díjat a közszolgálati televízió temesvári munkatársa, Cseresnyés Zsuzsanna nyerte el.
Életmű-díjat idén két újságíró Jámbor Gyula aradi publicista, valamint Boros Zoltán nyugalmazott televíziós szerkesztő, a bukaresti Magyar Adás volt főszerkesztője vehette át. A román-magyar interetnikus kapcsolat érdekében kifejtett munkáért járó Pro Amicitia-díjat is kiosztotta idén a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Ezúttal Bukarest Municípium Múzeumának igazgatója, dr. Adrian Majuru történész-antropológus munkáját ismerték el, akit több magyar vonatkozású dokumentumfilm szaktanácsadójaként, illetve a bukaresti magyar közösséget bemutató, jelenleg Csíkszeredában megtekinthető kiállítás ötletgazdájaként, kurátoraként ismerhetett meg a közönség.
Véget ért a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által indított Best of Sepsi akció jelölési szakasza.A háromszéki megyeszékhely lakói 9 kategóriában 2690 jelölést adtak le azokra a „mindennapi hősökre”, akik munkájuk során kedvességükkel, segítőkészségükkel, szakértelmükkel hozzájárulnak környezetük jó hangulatához és ezzel otthonossá formálják a várost.
Az önkormányzat hagyományteremtő jelleggel alapította a Best of Sepsi díjat, viszont a jelöléseket és a díjra érdemesek kiválasztását is kizárólag a városlakókra bízzák. A városháza tájékoztatása szerint legtöbb jelölés az egészségügyben dolgozók kategóriában érkezett, ezt követi az oktatók és nevelők, valamint az eladók, vendéglátásban dolgozók kategória.
2023 november 11-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház nagytermében sorra kerülő „Legek gáláján” hirdetik ki és díjazzák az egyes kategóriákban legtöbb szavazatot kapó személyeket. Az eseményen díjazottakon kívül még 150 sepsiszentgyörgyi személy is részt vehet ingyenesen, előzetes regisztráció alapján.
Ahová választás során lehet képviselőket küldeni, az RMDSZ-nek legyenek képviselői – ez a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet célja 2024-ben, amikor is négyszer is az urnákhoz hívják a szavazókat Romániában. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint az európai parlamenti, a helyhatósági és a román parlamenti választásokon reális célkitűzés az arányos képviselet megtartása, de az államfőválasztáson is jelöltet fognak állítani. A mandátumok megszerzése érdekében az RMDSZ kész jövőre is összefogni a két kisebbik magyar párttal, az Erdélyi Magyar Szövetséggel és az idén alakult Magyar Polgári Erővel is. Kelemen Hunor a múlt pénteken Aradon tartott sajtótájékoztatóján, az október 6-i megemlékezések mellett beszélt aktuálpolitikai kérdésekről is. Az RMDSz elnöke rendezvény végén nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak:
Október 9-én 10 és 12 óra között sztrájkőrséget álltak a Romániai Postai Dolgozók Szakszervezetének tagjai az innovációért és digitalizációért felelős minisztérium épülete előtt.A sztrájkőrség része annak a tiltakozó sorozatnak, amelyet október 9-e és 13-a közötti időszakra ütemeztek be.
Az Agerpres által idézettek szerint a postai alkalmazottak elégedetlenségének fő oka az, hogy nem létezik egy átlátható, motiváló és diszkriminációmentes bérezési rendszer. Ez a szakszervezet szerint oda vezetett, hogy a Román Posta személyi állományának mintegy 80 százaléka minimálbért kap, beosztástól, képzettségtől és szakmai tapasztalattól függetlenül.A szakszervezet szerint annak is fennáll a veszélye, hogy a minimálbér jövő január 1-jétől esedékes emelésével a vállalatot fizetésképtelenségi eljárás alá vonják, vagy tömeges elbocsátások lesznek. Felróják továbbá, hogy nem létezik koherens fejlesztési és fenntarthatósági politika, illetve átláthatóság és a kiszámíthatóság a vállalat irányításában.
Az izraeli konfliktus fokozódása miatt a Wizz Air törölte az Izraelbe tartó és onnan induló valamennyi járatát – közölte ma a légitársaság.A Wizz Air az érintett utasokat e-mailben vagy telefonos üzenetben értesíti a járattörlésekről, felajánlva számukra az átfoglalás, a pénzvisszatérítés vagy a szállás biztosításának lehetőségét – olvasható a légitársaság közleményében. Azoknak a turistáknak, akik utazási irodáknál vagy online platformon keresztül foglaltak jegyet, ezekhez kell fordulniuk a foglalási módosításokkal kapcsolatban.
Izraelben hadiállapotot hirdettek szombaton, miután a Gázai övezetből rakéták tömegét lőtték az ország déli és középső részére, és több fegyveres hatolt be izraeli településekre. Ezt megelőzően a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet katonai szárnyának vezetője bejelentette, hogy elindították az Al-Aksza Vihar hadműveletet, és rakéták ezreit lőtték ki Izrael felé.
A Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetsége szombaton arról tájékoztatott, hogy Izraelben megközelítőleg 900 romániai állampolgár – többségükben zarándokok – tartózkodik, és egyikük sem sérült meg. A külügyminisztérium vasárnap tájékoztatott, hogy a szombat este felállított válságstáb nyomán vasárnap estig összesen 245 román állampolgárt szállítottak haza Izraelből.
A külügyi tárca arról értesíti az állampolgárokat, hogy a válságstáb állandó kapcsolatban áll Románia tel-avivi nagykövetségével, a ramallahi román képviseleti irodával, valamint az Európai Unió izraeli küldöttségével, és készen áll támogatást nyújtani a konzuli segítséget kérő román állampolgároknak. A minisztérium ismét felhívta az Izraelbe készülő román állampolgárok figyelmét, hogy halasszák el utazásukat, illetve figyeljék az országgal kapcsolatos utazási figyelmeztetéseket.
Nem adjuk fel!--az Észpresszó vendége Dupka György kárpátaljai író,történész,újságíró--akivel jelenlegi kihívásokról és a múlt tanulságairól beszélgettünk.Az interjú második,befejező részét 2023.október 14-én közvetítjük,majd felkerül a honlapunkra is.Tartsanak velünk!
Évente kellene tartani magyar-román magyas szintű találkozókat – jelentette ki az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy a román államfő Budapestre látogat.
Kelemen Hunort Aradon újságírók kérdésére kommentálta, hogy a csaknem tíz éve hivatalban lévő Klaus Iohannis először megy hivatalos látogatásra Magyarországra.
Az RMDSZ elnöke azt felelte: örül, hogy Klaus Iohannis „legalább most” ellátogat Budapestre.„Szükség van ilyen találkozókra a két ország között, én azt hiszem, hogy évente kellene ilyen találkozókat tartani” - fogalmazott Kelemen Hunor.
Az államelnöki hivatal tájékoztatása szerint Klaus Iohannis szerdán tesz hivatalos látogatást Magyarországon, és találkozik Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel.
A szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása - fogalmazott Kelemen Hunor az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott péntek esti megemlékezésen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: az 1848-ban kirobbant forradalmak mindegyike fontos fejezete volt a kelet-európai országok hosszú, több évszázados szabadságtörténetének, hozzátéve, "ami ma nyugalomnak tűnik, nem lehet mindig teljes".
A politikus kiemelte: hitre, erőre és összefogásra van szüksége a romániai magyar közösségnek, és példaképként kell tekinteni az 1848-as forradalmárokra, illetve az aradi vértanúkra.
Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta. Az aradi megemlékezésen részt vett Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere is.
Alternatív útvonalakat és óvintézkedéseket javasol a rendőrség a gépjárművezetőknek az egész hétvégén zajló feketetói vásár miatt.
A Nagyvárad és Kolozsvár között, az E60-as európai út mentén található Körösfeketetó több évszázados múltú vásárát hagyományosan október második hetében tartják a Sebes-Körös által kettészelt több mint tízhektáros területen.
Tízezrek látogatják, a Körösfeketetóra igyekvő autósok nagy száma miatt október második hetének végén gyakorta megbénul a forgalom az E60-as európai út Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakaszán.
Alternatívaként a rendőrség az Élesd-Szilágynagyfalu-Zilah-Kolozsvár útvonalat javasolja. Erről Magyarnádasnál az észak-erdélyi autópályára is fel lehet hajtani, és haladni Gyaluig.
Két héten belül másodszor mértek csapást az orosz Fekete-tengeri üdülővárosra, Szocsira pilóta nélküli légi járművek.
A médiajelentések szerint a szocsi repülőtér egyik helikopter leszállóhelye is megsérült az október elsejei támadásban – írja a brit védelmi minisztérium szombat reggeli beszámolója.
Az előző, 2023. szeptember 20-i támadás nagy tüzet okozott egy olajtároló létesítményben, a repülőtér közelében. Ez volt az első regisztrált csapás a térségben azóta, hogy Oroszország tavaly februárban háborút indított Ukrajna ellen.
Szocsi népszerű nyaralóhely, és az orosz elit számos tagjának nyári bázisaként szolgál. A brit minisztérium megjegyzi, hogy a város közelében végrehajtott csapások újabb példáját jelentik annak, hogy a háború az ukrán határtól távolabb is közvetlenül érinti Oroszország lakosságát.
Közbeni sűrűbbé vált a vonatközlekedés Oroszország és Észak-Korea között washingtoni elemzők szerint. A napokban készült nagy felbontású műholdfelvételeken legalább 70 tehervagon volt látható egy észak-koreai határállomáson, ahol az elmúlt öt évben összesen legfeljebb 20 kocsit láttak.
Az aktivitás élénkülése „valószínűleg arra utal, hogy Észak-Korea fegyverekkel és hadianyagokkal látja el Oroszországot, bár a szállítókonténereket fedő ponyvák lehetetlenné teszik a tartalmuk meggyőző azonosítását.
A CBS News pénteken egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt mondta, hogy Észak-Korea megkezdte tüzérségi fegyverek átadását Oroszországnak az ukrajnai háborúban való felhasználás céljából, ahogyan azt Kijev és nyugati szövetségesei gyanították Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun szeptemberi találkozója után. Észak-Korea a hagyományos fegyverek tömeges gyártója, és köztudottan nagy mennyiségű szovjet kori hadianyagot raktároz.
Az orosz csapatok napi 60 000 lövést adnak le Ukrajnában, és elemzők szerint Oroszország lövedékgyártása elmaradhat a csatatéren szükségestől.
81 éves korában meghalt Sólyom László Magyarország volt köztársasági elnöke – közölte a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel tegnap. Sólyom László 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, nyolc évig a testület első elnöke volt. 2005-ben választották köztársasági elnöknek, öt évig látta el ezt a tisztséget.
