Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte több ezer per folytatását a közösségimédia-óriások ellen amiatt, hogy termékeiket szándékosan tették függőséget okozóvá a fiatal felhasználók számára, írja a Reuters.
A San Franciscó-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság elutasította a Meta és a TikTok fellebbezését, amellyel meg akarták akadályozni, hogy több mint 3000, szövetségi bíróságon indított pert kelljen végigvinniük, mondván, a vállalatok túl korán fellebbeztek.
A cégek azzal érveltek, hogy a függőséget okozó jelleg miatti mulasztási perekre is vonatkozik az 1996-os kommunikációs etikai törvény (Communications Decency Act) 230. szakasza, amely általában mentesíti az online vállalatokat a felhasználóik által közzétett tartalmakért való felelősség alól. A bíróság szerint azonban a 230. szakasz csak védekezési eszköz, nem ad teljes mentességet a perindítás alól.
Ománban egy hajótörés miatt kifolyt nyersolaj csaknem 400 négyzetkilométeres olajfoltot hozott létre egy természetvédelmi terület közelében – közölte az ország kormánya a Reuters szerint.
A közel egymillió hordónyi orosz olajat szállító Caroline Bezengi tartályhajó június 8-án Jemen partjainál jelzett először problémát, két tengerbiztonsági forrás szerint robbanás történhetett a fedélzeten. A támadásért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget.
A Washington Post értesülése szerint Donald Trump elnök a múlt hónapban titkos katonai repülőgépen hagyta el Törökországot, miután egy iráni merényletfenyegetés miatt egy étkeztetési kocsival szállították át egy másik gépre, írja a Reuters.
A Fehér Ház akkor azt közölte, az elnök az Air Force One-nal repült az ankarai NATO-csúcsról Nagy-Britanniába – valójában azonban Trump titokban elhagyta a gépet, és egy másik repülőgépen folytatta útját. A New York Times hasonló értesülésről számolt be.
Trump egy nemrég felújított, Katartól kapott géppel utazott Ankarába, a NATO-csúcsra, majd meglepetésre bejelentette, hogy a régebbi Air Force One-t használja továbbutazáshoz.
Egy szíriai bíróság kedden halálra ítélte távollétében a megbuktatott elnököt, Bassár el-Aszadot, akit gyilkosság, kínzás, önkényes letartóztatás és emberiesség elleni bűncselekmények miatt találtak bűnösnek a közel tizennégy éves polgárháború idején elkövetett cselekmények miatt, írja a Reuters.
Ez az első ítélet Aszad ellen, akit egy lázadó offenzíva buktatott meg 2024 decemberében, s aki azóta Moszkvában tartózkodik.
A perben egykori biztonsági tisztviselőjét, Atef Nadzsibot is halálra ítélték. A 2000-ben apja, Háfez el-Aszad halála után hatalomra került elnök uralmát a 2011-es arab tavaszból kinövő polgárháború határozta meg, amely több százezer szíriai életét követelte.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte több ezer per folytatását a közösségimédia-óriások ellen amiatt, hogy termékeiket szándékosan tették függőséget okozóvá a fiatal felhasználók számára, írja a Reuters.
A San Franciscó-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság elutasította a Meta és a TikTok fellebbezését, amellyel meg akarták akadályozni, hogy több mint 3000, szövetségi bíróságon indított pert kelljen végigvinniük, mondván, a vállalatok túl korán fellebbeztek.
A cégek azzal érveltek, hogy a függőséget okozó jelleg miatti mulasztási perekre is vonatkozik az 1996-os kommunikációs etikai törvény (Communications Decency Act) 230. szakasza, amely általában mentesíti az online vállalatokat a felhasználóik által közzétett tartalmakért való felelősség alól. A bíróság szerint azonban a 230. szakasz csak védekezési eszköz, nem ad teljes mentességet a perindítás alól.
Ukrajnában eddig már 852 civil sebesült meg földbe ásott aknák és más robbanószerkezetek, illetve robbanóanyagok miatt, közülük 265-en meghaltak – hozta nyilvánosságra Pavlo Voznyuk ezredes, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási osztályának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
A kijevi oktatási tárca szerint még májusban hagyták jóvá a román médiában emlegetett moldáv nyelvű tankönyveket, amelyek többségét a nyár folyamán, a román nyelv használatára vonatkozó határozat elfogadása előtt nyomtatták ki – mutat rá csütörtök este a honlapján, román nyelven is közzétett hivatalos állásfoglalásában a kijevi oktatási minisztérium.
Feltűnően alacsony az egyetemi oklevéllel rendelkező romániai fiatalok aránya – derült ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból. Az Európai Unió 240 fejlesztési régiójában a 25-34 éves lakosság 42 százalékának volt felsőfokú végzettsége.
Egy nappal a magyar szórvány napja előtt, november 12-én gépeltem be a számítógépembe ezeket a szavakat Temesváron. Felvetődhet a kérdés, hogy miért ünnepeljük ezt a – csupa kisbetűkkel írandó – jeles napot…
Marcel Ciolacu kijelentette, hogy lemond a miniszterelnöki tisztségről, ha a Nemzeti Liberális Párt kilép a koalícióból. Az Antena 3-nak nyilatkozó kormányfő kifejtette: a koalíció a PNL elnökével, Nicolae Ciucával két évvel ezelőtt tartott ‘férfias beszélgetése’ alapján jött létre egy olyan pillanatban, amikor Románia nehéz helyzetben volt.
Több megyében a nyugdíjosztályok, a munkaerő közvetítő ügynökségek, valamint a közegészségügyi igazgatóságok tisztviselői is tüntettek, hogy jobb bérezést és az egyenlőtlenségek megszüntetését követeljék. Panaszkodnak a munkahelyi körülményekre és a sok munkára. Legtöbb esetben az állami rendszerben tapasztalható egyenlőtlenségek, a tisztességtelen bérek miatt tüntetnek.
A kormány mai ülésén várhatóan elfogadja a szállításügyi minisztérium jegyzékét, amely lehetővé teszi a veszteséges állami vasút társaságoknak, hogy továbbra is biztosítsák az étkezési jegyeket az alkalmazottaknak.
Ukrajnában eddig már 852 civil sebesült meg földbe ásott aknák és más robbanószerkezetek, illetve robbanóanyagok miatt, közülük 265-en meghaltak – hozta nyilvánosságra Pavlo Voznyuk ezredes, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási osztályának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
Legutóbb kedden hajtott egy személyautó ismeretlen robbanószerkezetre a keleti országrészben lévő harkivi régióban. A szerencsétlenségben egy ember meghalt, egy másik pedig kórházba került.
A kijevi oktatási tárca szerint még májusban hagyták jóvá a román médiában emlegetett moldáv nyelvű tankönyveket, amelyek többségét a nyár folyamán, a román nyelv használatára vonatkozó határozat elfogadása előtt nyomtatták ki - mutat rá csütörtök este a honlapján, román nyelven is közzétett hivatalos állásfoglalásában a kijevi oktatási minisztérium.
A közlés előzménye, hogy a bukaresti médiában nagy felháborodást váltottak ki az Ukrajnában megjelent moldáv nyelvű tankönyvek, miután a kijevi kormány októberben vállalta, hogy az ukrán területen élő románság nyelveként egyedül a román nyelvet ismeri el. A kijevi oktatási tárca közleménye szerint a moldáv nyelvű tankönyvek további nyomtatását leállították, és intézkedtek a már kinyomtatott példányok helyettesítéséről.
A TAROM péntek reggeli járatával 16 állampolgár és családtagjaik érkeztek Romániába a Gázai övezetből - számolt be a külügyminisztérium.
A közlemény szerint 17 román állampolgár jutott át Egyiptomba a keddi nap folyamán. Őket a külügyminisztériumi válságstáb mobil konzuli egysége Kairóba kísérte. Egyikük Egyiptomban maradt. Összesen 237-re tehető azoknak a román állampolgároknak és családtagjaiknak a száma, akiket kimenekítettek a Gázai övezetből és Romániába szállítottak.
Közben ismét felfüggesztették az ENSZ segélyszállítmányait Gázába az üzemanyaghiány és a kommunikáció leállása miatt. Ez tovább mélyíti az éhező és hajléktalan palesztinok ezreinek nyomorúságát, miközben folytatódnak az izraeli csapatok és a Hamász fegyveresei között harcok az enklávéban. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint a civilek az élelmiszerellátás hiánya miatt "az éhezés azonnali lehetőségével" szembesülnek. Ráadásul időnként légicsapások érik a terület déli régiót is, ahova a palesztinok az izraeli hadsereg utasítására menekültek. Semmi jele annak, hogy a hetedik hetébe lépő háború enyhülne, az egyre sűrűbb nemzetközi tűzszüneti felhívások ellenére. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint több mint 11 500 palesztin vesztette életét az izraeli katonai megtorlásban. Az áldozatok között csaknem ötezer gyermek.
• Hallgassák meg az elmúlt egy hét legfontosabb belföldi és külföldi híreinek összefoglalóját
• Szőcs Levente háttere arról, hogy az ausztrál miniszterelnök múlt heti kínai látogatásával lezártnak tekinthető a két ország között két éve tartó, példátlanul durva kereskedelmi háború
• Garzó Ferenc jegyzete: Kik vagyunk reggeli ébredésünk után?
Feltűnően alacsony az egyetemi oklevéllel rendelkező romániai fiatalok aránya – derült ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból. Az Európai Unió 240 fejlesztési régiójában a 25-34 éves lakosság 42 százalékának volt felsőfokú végzettsége.
Románia nyolc fejlesztési régiójából hétben az érintettek kevesebb mint negyedének volt felsőfokú végzettsége. Ráadásul uniós viszonylatában is két romániai régió: Dél-Munténia és Délkelet-Románia áll az utolsó helyeken 16, illetve 17 százalékkal. A jelenség lehetséges okairól marosvásárhelyi kollégánk Hamar Mátyás Ruben Markó Bálintot, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét kérdezte.
A Temesváron múlt hétvégén megrendezett Bolyai 200 emlékkonferenciával elkezdődött a magyar tudomány napja Erdélyben idei rendezvénysorozata.
Novemberben kicsit több figyelmet fordítunk a tudományra, illetve akár azt is mondhatnánk: a tudományos kutatók figyelnek ilyenkor kiemeltebben egymás eredményeire. A rendezvények egymást érik Erdélyben, Partiumban és a Bánságban az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében. A rendezvénysorozat idei jelmondata: Tudomány: Válaszok a globális kihívásokra. Rácz Éva kolozsvári kolléganőnk a rendezvényekről Bitay Enikőt, a Erdélyi Múzeum Egyesület elnökét kérdezte.
Egy nappal a magyar szórvány napja előtt, november 12-én gépeltem be a számítógépembe ezeket a szavakat Temesváron. Felvetődhet a kérdés, hogy miért ünnepeljük ezt a – csupa kisbetűkkel írandó – jeles napot…
A választ a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról ragadtam ki; így hangzik: „A Magyar Országgyűlés több törvénnyel, jogszabállyal igyekszik a magyar nemzet egyesítését elősegíteni. A határon túli magyarság iránt viselt, alaptörvényben rögzített felelősségérzetét megerősítve, 2015-ben Bethlen Gábor (1580–1629) születésének és halálának napját, november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította. […] Ezen a napon számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet azokra a közösségekre, amelyek létszámbeli kisebbségbe kerülve mindennap küzdenek megmaradásukért, anyanyelvükért, kultúrájukért.”
A szórványléttel 2010 nyarán ismerkedtem meg Temesváron, ahol az első néhány hétben szinte sokként ért, hogy alig hallok magyar beszédet az utcán, főként azért, mert korábban máshoz szoktam. A tömbmagyarságban, a székelyföldi Csíkszentdomokoson nőttem fel, Csíkszeredában jártam középiskolába, majd Marosvásárhelyen végeztem az egyetemet, sőt a szakmai pályafutásomat is ott kezdtem el. Az elmúlt tizenhárom évben viszont valami átkapcsolt bennem, már nem veszem készpénznek a magyarságomat, sőt évről évre erősödik bennem. Egyrészt azért, mert 2015-től lehetőségem volt belepillantani egy-egy szórványközösség életébe, ugyanis részt vettem a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete által szervezett riporttáborokban, egyebek között Radnaborbereken, Déván, Temesváron, Versecen, Törökkanizsán, Maradékon és Apatinban. Jó volt látni, hogy bár a felsorolt településeken fogyóban van a magyarság, néhány lelkes, bizakodó helybeli programokat szervez, igyekszik mozgósítani a közösséget, és nem adja fel, még akkor sem, ha vannak olyanok, akik nem jósolnak fényes jövőt a helyi közösségnek.
Közben eszembe jutott az, ami még 2010-ben, röviddel a Temesvárra való költözésem után megfogalmazódott bennem. Vagyis kisebbségben élőként magyarokkal és magyarokért akarok dolgozni, de közben a többségiektől sem zárkózom el. Mert a magyarságunkat nem valami ellenében, hanem valamiért kell megélni. A közösségért. És magunkért is.
Az idei év első tíz hónapjában az állam bruttó adóbevétele 11,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest - közölte az Országos Adóhatóság. Az ANAF azokra a nyilvánosságban elhangzott kijelentésekre reagált, amelyek szerint az elmúlt hónapokban egyre csökkent, 'szinte katasztrofálissá vált' Romániában az adóbehajtás hatékonysága.
Marcel Ciolacu kijelentette, hogy lemond a miniszterelnöki tisztségről, ha a Nemzeti Liberális Párt kilép a koalícióból. Az Antena 3-nak nyilatkozó kormányfő kifejtette: a koalíció a PNL elnökével, Nicolae Ciucával két évvel ezelőtt tartott 'férfias beszélgetése' alapján jött létre egy olyan pillanatban, amikor Románia nehéz helyzetben volt.
'Ha valaki kilép ebből a koalícióból, akkor fenntartások nélkül a Cotroceni-palotába megyek visszaadni a mandátumomat' - szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a koalíció szakadása esetén előre hozott választások következnek. Arról, hogy Rareş Bogdan bírálta a Szociáldemokrata Pártot, Marcel Ciolacu kijelentette: szerinte a PNL első alelnöke 'álhírekkel ássa alá' a koalíciót. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy ma a koalíció vezetői ismét összeülnek tanácskozni többek között a jövő évi költségvetésről, a pedagógusok helyzetéről és a közigazgatási reformról. Értésre adta, hogy nemkívánatosnak tartja Rareş Bogdan jelenlétét ezen a találkozón.
Több megyében a nyugdíjosztályok, a munkaerő közvetítő ügynökségek, valamint a közegészségügyi igazgatóságok tisztviselői is tüntettek, hogy jobb bérezést és az egyenlőtlenségek megszüntetését követeljék. Panaszkodnak a munkahelyi körülményekre és a sok munkára. Legtöbb esetben az állami rendszerben tapasztalható egyenlőtlenségek, a tisztességtelen bérek miatt tüntetnek.
Délelőtt Bukarestben a kormány székháza előtt volt tiltakozó megmozdulás a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség szervezésében, ahol a nyugdíjtörvény tervezete és a deficitcsökkentő intézkedések ellen tüntettek. Mintegy 2 ezer személy gyűlt össze az egész országból a Victoria téren, különböző ágazatok képviseletében a helyi rendőrségtől, a szállítókig, bányászokig, köztisztviselőkig vagy mezőgazdaságban dolgozókig. A szakszervezetek elégedetlenek, hogy az új nyugdíjtörvény tervezete olyan hatályos jogokat szüntet meg, amelyeket az erdészek, vasutasok és más dolgozók szakmai jogállása tartalmaz a nyugdíjazási feltételekről.
Lesz fedezet az új nyugdíjtörvény végrehajtására, és a jogszabályt jövőre alkalmazni fogják – mondta Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Kifejtette, hogy a törvényre mindenképp szükség volt, mert a hazai nyugdíjasok több mint 85 százalékának 3000 lejnél kisebb a nyugdíja, több mint 60 százalékuk pedig 2000 lejnél kisebb összeget kap havonta. Hozzátette, hogy 2022-ben egyeztetett az akkori miniszterelnökkel az új nyugdíjtörvény kidolgozásáról, és ezt Nicolae Ciucă is támogatta.
A kormány mai ülésén várhatóan elfogadja a szállításügyi minisztérium jegyzékét, amely lehetővé teszi a veszteséges állami vasút társaságoknak, hogy továbbra is biztosítsák az étkezési jegyeket az alkalmazottaknak.
A dokumentumra azért volt szükség, mert a költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó törvény megszüntette ennek lehetőségét a költségvetési keretet túllépő vállalatoknál, így a vasúti infrastruktúrával, a személy és áruszállítással foglalkozó cégek, valamint a fővárosi Metrorex nem folyósíthatta volna az ebédjegyeket a több mint 45 ezer alkalmazottjának.
Ukrajnában eddig már 852 civil sebesült meg földbe ásott aknák és más robbanószerkezetek, illetve robbanóanyagok miatt, közülük 265-en meghaltak – hozta nyilvánosságra Pavlo Voznyuk ezredes, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási osztályának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
Legutóbb kedden hajtott egy személyautó ismeretlen robbanószerkezetre a keleti országrészben lévő harkivi régióban. A szerencsétlenségben egy ember meghalt, egy másik pedig kórházba került.