Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A Környezetvédelmi Alap Igazgatósága idén 9,3 milliárd lejes költségvetés fölött rendelkezik, ebből egy milliárd lejt a Plusz roncsautópogram finanszírozására fordít…
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
Várhatóan a tavasz folyamán a háztartási gépek roncsprogramja folytatódni fog, ezúttal pedig a régi kályhák lecserélésére nyílik lehetőség – jelentette be a tegnapi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján…
A kormány 5200 megüresedett állás betöltését hagyta jóvá a belügyminisztériumi intézmények számára – számolt be tegnap Mihai Constantin. A kormányszóvivő…
A kormánykoalíció megállapodott abban, hogy az államelnök-választásokat szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat december 8-án tartják. Ezt Marcel Ciolacu miniszterelnök…
A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené a hadviselés küszöbének átlépését – mondta Stéphane Séjourné francia külügyminiszter. A francia diplomácia…
A Román Színházi Szövetség (UNITER) közzétette, hogy kiket jelöl az idén UNITER-díjra, a román színházi szakma legelismertebb kitüntetésére. A díjakat…
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a jogszabályt, amely biztosítja, hogy megalapozatlan vádakkal ne lehessen perbe fogni és…
A Környezetvédelmi Alap Igazgatósága idén 9,3 milliárd lejes költségvetés fölött rendelkezik, ebből egy milliárd lejt a Plusz roncsautópogram finanszírozására fordít az intézmény – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a Zöldház programra kétmilliárd lejt, a kályhák roncsprogramjára félmilliárd lejt, a mezőgazdasági gépek roncsprogramjára szintén félmilliárd lejt, az iskolai Zöld hét megszervezésére szintén elkülönítenek pénzt a költségvetésből. Fechet közölte azt is, hogy a jogi huzavonák miatt korábban leállított, majd újraindított tavalyi Zöldház program sikeres pályázóinak teljes listáját is közölni fogja a hatóság, amint megjelenik az intézmény költségvetését jóváhagyó kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben. Ezután pedig elindítják az idei évre szóló Zöldház programot is.
A miniszter tájékoztatása szerint 2024-2027 között kártalanítja az állam a védett természeti területeken található erdők tulajdonosait. Egymilliárd lejt irányoztak elő erre a célra, amiből idén 191 millió lejt fizetnek ki mintegy 1300 erdőtulajdonosoknak.
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
Elveit, főként helyesírási nézeteit sokan ellenezték, többek között Verseghy Ferenc költő, műfordító és nyelvész. Kettejük tábora között alakult ki az úgynevezett jottista–ypszilonista háború, amely során a j és a ly használatáról vitáztak a legtöbbet. A jottisták, élükön Révaival a szóelemző írásmódot javasolták, míg Verseghy és követői a kiejtés szerinti írásmódot, végül a jelenleg is élő szóelemző elv győzött.
Mit jelent ez pontosan? „A magyar helyesírás a szóelemző írásmód érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket úgy sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanának” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában.
Mikor kell nagyon figyelnünk? Ha a „szó egészét másként mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön”. A kertje, a néztük, valamint a község kiváló példa erre. Bár még hosszasan lehetne boncolgatni a szóelemző írásmódot, inkább visszamegyek az időben egészen 1780-ig, amikor megjelent Révai Miklós A magyar nyelvnek helyes írása és kimondása felől kettős tanulság, avagy ortográfia című könyve, amely helyesírási tudnivalókat és kiejtési szabályokat tartalmaz. Most az időgép 1802-be repít, amikor Révai Miklós a pesti egyetemen megkapta a magyar nyelv tanszékét. Egy évvel később rá kellett döbbennie, hogy az intézményben nincs kellő hatása a munkásságának. Pintér Jenő Magyar irodalomtörténet című könyvében ez olvasható arról az időszakról: „A mindenféle nemzetiségű egyetemi tanárok megvetik a magyar katedrát, a magyar nyelvi és irodalmi órák hallgatása nem kötelező az ifjúságra, a hallgatók száma fölötte csekély. A képtelen helyzet javítására azt kéri a helytartótanácstól, hogy tárgyát helyezzék át a filozófiai karból a jogi karba s tegyék minden ifjú számára kötelező tantárggyá. Most úgy áll a helyzet, írja, hogy egy diplomás ember kikerülhet az életbe anélkül, hogy akár a gimnáziumban, akár az egyetemen csak egy magyar órát is hallgatott volna.” Révai Miklós öt évvel később, 1807. április 1-jén hunyt el Pesten.
Várhatóan a tavasz folyamán a háztartási gépek roncsprogramja folytatódni fog, ezúttal pedig a régi kályhák lecserélésére nyílik lehetőség – jelentette be a tegnapi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Mircea Fechet még január közepén bejelentette, hogy a környezetvédelmi minisztérium kísérleti jelleggel, 500 millió lejes költségvetésből gazdálkodva beindítaná a a kályhák roncsprogramját.
Az előző évekhez képest korábban, már január végén-február elején elfogadta az idei költségvetést az Arad Megyei Tanács.
A magyar érdekvédelmi szövetség, az RMDSZ javaslatára megemelték a kulturális és közösségi rendezvényekre szánt, illetve az egyházak által templomfelújításokra fordítható keretet, amelyekből mintegy 10 százalékot úgymond alanyi jogon a magyar közösség, illetve a magyar történelmi egyházak használhatnak fel. A helyi önkormányzatoknak költségvetés-kiegészítésként folyósított, és infrastrukturális fejlesztésekre használható összegekből is kaptak a magyarok által jelentős számban lakott települések, vagy az RMDSZ-es elöljárók által vezetett önkormányzatok. Péró Tamás RMDSZ-es megyei tanácsos szerint az előző ciklusokban megalapozott jó együttműködésnek köszönhetően sikerült elérni ezt az eredményt, mert a mostani mandátumban a Nemzeti Liberális Párti többséggel rendelkezik a megyei képviselő-testületben, így nincs is szüksége a két RMDSZ-es szavazatra a közgyűlésben, vagyis akár félre is seperhetné a magyar kezdeményezéseket, igényeket. Minderről Pataky Lehel Zsoltnak beszélt Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke.
A hét elején Bukarestbe látogatott a Csíkszeredai Csángó Kollégium csaknem félszáz gyereke, akik ebből az alkalomból felkeresték a fővárosi Ady Endre Elméleti Líceumot is. Ott Borbély Tamás kollégám előbb Ferencz Gabriellát, a Csíkszeredai Csángó Kollégium vezetőjét, majd Trif Olga Máriát, a bukaresti magyar iskola igazgatónőjét kérdezte az együttműködésről.
A kormány 5200 megüresedett állás betöltését hagyta jóvá a belügyminisztériumi intézmények számára – számolt be tegnap Mihai Constantin.
A kormányszóvivő szerint a döntést az indokolja, hogy ebben az évben a belügyminisztériumi szervekre számos kihívás vár. Ezek között a migrációt, a schengeni csatlakozást, a kábítószer elleni küzdelemre vonatkozó uniós ütemtervhez történő igazodást, illetve a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelmet említette.
A kormánykoalíció megállapodott abban, hogy az államelnök-választásokat szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat december 8-án tartják. Ezt Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozta szerdán a România TV műsorában.
Emlékeztetett, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt alkotta koalíció döntése értelmében a helyhatósági választásokat és az európai parlamenti választásokat ugyanazon a napon, június 9-én tartják.
A Nemzeti Liberális Párt vezetősége várhatóan vasárnap hagyja jóvá belső szavazás útján a választások ütemtervét. Ezt követően a kormány sürgősségi rendeletet hoz róla, majd a parlament elé terjesztik elfogadásra.
A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené a hadviselés küszöbének átlépését - mondta Stéphane Séjourné francia külügyminiszter.
A francia diplomácia vezetője ezzel pontosította Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni Ukrajnába. Macron ugyanis a héten Párizsban szervezett konferencián kijelentette, hogy nincs ugyan egyetértés Európában erről a kérdésről, de nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy katonai erőket küldjenek az európai országok Ukrajnába. A külügyminiszter kifejtette, hogy Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására. Példaként említett olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy fegyverek előállítása ukrán területen. Rámutatott, hogy ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnék a hadviselés küszöbét. Macron kijelentése számos bírálatot váltott ki a Nato-tagállamok részéről. Az Egyesült Államok mellett Németország, Olaszország és Nagy Britannia is jelezte, hogy nem fog katonai erőket küldeni Ukrajnába.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) közzétette, hogy kiket jelöl az idén UNITER-díjra, a román színházi szakma legelismertebb kitüntetésére.
A díjakat május 27-én a Bukaresti Nemzeti Színházban adják át. Az elismerésre javasoltak között több erdélyi magyar színész, rendező és előadás is található. Debütdíjra javasolták Ricz Ármin rendezőt a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Tavasz ébredése című előadásának színpadra állításáért. Legjobb mellékszereplő kategóriában Bács Miklóst jelölték UNITER-díjra a Kolozsvári Állami Magyar Színház Rokonok című előadásában nyújtott teljesítményéért. A legjobb női főszereplő kategóriában B. Fülöp Erzsébetet jelölték a Tompa Miklós Társulatnak az Igazság gyertyái című produkciójában nyújtott alakításáért.
A legjobb rendezés kategóriában többek között Horváth Hunort, Kovács Iriszt és Botond Nagyot jelölték díjra. A legjobb előadásért járó díjra a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 1978 című produkcióját is felterjesztették, míg az először bemutatott legjobb hazai dráma kategóriában Székely Csaba az Igazság gyertyái című drámáját javasolták UNITER-díjra.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), ahogyan az utóbbi tíz évben, úgy a következő időszakban is szeretne a szerb kormánykoalíció része lenni - hangsúlyozta Pásztor Bálint pártelnök Belgrádban, azt követően, hogy a VMSZ küldöttségét fogadta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.
A 250 tagú parlamentben a VMSZ-nek hat képviselője lesz a következő időszakban. Pásztor Bálint korábban leszögezte, hogy pártja a kormányban most sem kér miniszteri helyeket, államtitkári szinten kívánja folytatni a munkát.
Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója - jelentette be Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter.
Az erdélyi Demeter Szilárdról elmondta: alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett és aki megtartotta az irodalmi alkotóképességét is.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a jogszabályt, amely biztosítja, hogy megalapozatlan vádakkal ne lehessen perbe fogni és elhallgattatni kritikát megfogalmazó újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteket.
A tegnap jóváhagyott jogszabály uniós védelmet biztosít a megalapozatlan és visszaélésszerű perekkel szemben a közérdekű ügyekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek számára, különösen abban az esetben, ha munkájuk az alapjogok érvényesülését, a korrupciós ügyek feltárását, a demokrácia védelmét vagy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgálj.
A Környezetvédelmi Alap Igazgatósága idén 9,3 milliárd lejes költségvetés fölött rendelkezik, ebből egy milliárd lejt a Plusz roncsautópogram finanszírozására fordít az intézmény – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a Zöldház programra kétmilliárd lejt, a kályhák roncsprogramjára félmilliárd lejt, a mezőgazdasági gépek roncsprogramjára szintén félmilliárd lejt, az iskolai Zöld hét megszervezésére szintén elkülönítenek pénzt a költségvetésből. Fechet közölte azt is, hogy a jogi huzavonák miatt korábban leállított, majd újraindított tavalyi Zöldház program sikeres pályázóinak teljes listáját is közölni fogja a hatóság, amint megjelenik az intézmény költségvetését jóváhagyó kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben. Ezután pedig elindítják az idei évre szóló Zöldház programot is.
A miniszter tájékoztatása szerint 2024-2027 között kártalanítja az állam a védett természeti területeken található erdők tulajdonosait. Egymilliárd lejt irányoztak elő erre a célra, amiből idén 191 millió lejt fizetnek ki mintegy 1300 erdőtulajdonosoknak.
