Baka András lett a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. A budapesti parlament kedden 140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében választotta köztársasági elnökké a kormánypárti Tisza-frakció jelöltjét, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét.
Baka András esküt tett és beszédet mondott. Ebben a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velük, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak – idézi az új államfőt az MTI. Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor az új Magyarországot nem lehet a bosszúra építheteni. Meghatározónak nevezte, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetének kialakult alapértékeit kövesse és erősítse. Baka András beszélt arról is, hogy az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, a szerepvállalás ennek helyreállításában nemzeti érdek. Jelezte azt is, hogy Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
A megválasztott államfőt augusztus 19-én, a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon iktatják be.
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, többször meghívták előadónak Franciaországba és Németországba. 1990-1991-ben pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt. 1991 és 2008 között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt. 2009-ben az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta, de 2012. január 1-jén, a Fidesz hatalomátvétele után megszűnt elnöki megbízatása az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka András ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
