Közelednek az októberi nemzeti ünnepek Kínában, a dolgozók körében azonban egyre nagyobb a felháborodás az úgynevezett „kompenzációs munkanapok” miatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hosszú szabadságért cserébe az ünnep előtti és utáni hétvégén is dolgozni kell. A kínai közösségi oldalon, a Weibón az erről szóló téma már több mint 360 millió megtekintésnél jár, és tízezrek követelik a rendszer eltörlését.
A Reuters beszámolója szerint sokan fogyasztói bojkottot hirdettek, vagyis egyáltalán nem terveznek költeni az ünnepek alatt. Az exportra épülő kínai növekedés miatt alig emelkednek a bérek, miközben a túlóra még mindig alapvető elvárás.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy 2025 első kilenc hónapjában több mint 37 százalékkal nőtt a munkaügyi perek száma Kínában. Elemzők szerint a felerősödő tiltakozási hullám komoly kihívás Peking számára. A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a gazdasági növekedés hasznából végre a háztartásoknak is nagyobb részt juttasson.
A lépés alapjaiban változtathatja meg Irak politikai és katonai egyensúlyát, amely eddig az USA és Irán között ingadozott.
A távozást Irán és szövetségesei történelmi győzelemként ünneplik, mivel megszűnik az a katonai ellensúly, amely korlátozta Teherán befolyását.
Másfelől az iraki vezetők egy része attól tart, hogy az ország még nem áll készen a teljes biztonsági felelősség átvételére, és a kivonulás veszélyes biztonsági vákuumot hozhat létre. Kurd és iraki biztonsági tisztviselők szerint az az Iszlám Állam terrorszervezet alvó sejtjei máris mozgolódnak, és a drónok, hírszerzési támogatás hiánya megkönnyítheti újjászerveződésüket.
Irak 2003-as lerohanása óta több mint 4 500 amerikai katona vesztette életét a közel-keleti országban.
Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését az APIA – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A miniszter kérte, hogy az ügynökség szeptember 30-áig fejezze be a 2026-os támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket, hogy elindulhassanak a kifizetések.
Tánczos hozzátette: az Európai Bizottság akár korábbi kezdést is engedélyezett volna, de nem akarták túlterhelni az ellenőrzési és informatikai rendszereket.
A politikus hangsúlyozta, hogy a gazdák támogatásához szükséges intézkedések elfogadásához teljes jogkörű kormányra van szükség, és több uniós válságkezelő támogatás végrehajtása is késik a belpolitikai helyzet miatt.
Október 1-jén indulna a TollRo elektronikus útdíjfizetési rendszer, de ha a szoftver nem működik, nem bírságolják meg a fuvarozókat – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a parlamentben. A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek számára kötelező lesz a használatarányos díjfizetés, az úthasználati matricát és a nem időalapú úgynevezett viszonylati jegyet is kizárólag a TollRo felületén lehet majd beszerezni.
A közutakat kezelő társaság már három éve dolgozik a projekten, és most az utolsó napokban próbálja megoldani a fennmaradó technikai problémákat. Miruță emlékeztetett: a rendszer bevezetését már egyszer elhalasztották, és újabb csúszás nem lehetséges, mert az Európai Bizottság a kifizetések teljesítését ehhez köti.
Közelednek az októberi nemzeti ünnepek Kínában, a dolgozók körében azonban egyre nagyobb a felháborodás az úgynevezett „kompenzációs munkanapok” miatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hosszú szabadságért cserébe az ünnep előtti és utáni hétvégén is dolgozni kell. A kínai közösségi oldalon, a Weibón az erről szóló téma már több mint 360 millió megtekintésnél jár, és tízezrek követelik a rendszer eltörlését.
A Reuters beszámolója szerint sokan fogyasztói bojkottot hirdettek, vagyis egyáltalán nem terveznek költeni az ünnepek alatt. Az exportra épülő kínai növekedés miatt alig emelkednek a bérek, miközben a túlóra még mindig alapvető elvárás.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy 2025 első kilenc hónapjában több mint 37 százalékkal nőtt a munkaügyi perek száma Kínában. Elemzők szerint a felerősödő tiltakozási hullám komoly kihívás Peking számára. A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a gazdasági növekedés hasznából végre a háztartásoknak is nagyobb részt juttasson.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a korábban közölt 2 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó becslését; a tavalyi negyedik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző trimeszterhez képest. Ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 2022 azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a hivatal előzetes adatai szerint.
Márciustól 10 százalékkal, júniustól pedig újabb 10 százalékkal nő az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók alapfizetése. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kormány.
A holland ügyvivő kormány igazságügyi minisztere, Dilan Yesilgöz törvényi előírássá teszi az egységes viseletet az önkormányzat által foglalkoztatott városi rendészek számára, megakadályozva ezáltal, hogy olyan vallási jelképeket viselhessenek szolgálatban, mint a hidzsáb vagy a kipa – írta a NOS hírportál.
Románia nem ismeri el az orosz hatóságok által az elfoglalt ukrajnai területeken szervezett elnökválasztás legitimitását – közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. Az etimológiai szótár szerint a megnevezés, vagyis a nő szavunk – nőnemű (felnőtt) személy értelemben – ősi, uráli eredetű. A magyar szó a fő–feje tőtípushoz tartozik, azonban a neje és a nője alakok között jelentésbeli megoszlás van: az első megnevezéssel egy feleségre, a másodikkal egy szeretőre, élettársra utalunk. Érdemes megemlíteni a nőtlen melléknevünket, amely az 1500-as évekből származik, míg a nőies és a nőietlen mellékneveink, illetve a nősül igénk a nyelvújítás korában alakult ki.
A hétvégén Bukarestben szervezték meg az Egyiskolás szórványmegyék és térségek című kerekasztal-beszélgetést, ahol az ország magyar tannyelvű szórványiskoláinak képviselői áttekintették…
Európa védelmi képességeinek fokozására a testület másfél milliárd eurós költségvetésű védelmi ipari stratégiát javasol. A költségek csökkentése és a védelmi…
Állami támogatást igényelhetnek a romániai paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági…
Csütörtökön anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását a próbaérettségi keretében. Ez a próbavizsga-sorozat negyedik napja, miután hétfőn…
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a korábban közölt 2 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó becslését; a tavalyi negyedik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző trimeszterhez képest. Ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 2022 azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a hivatal előzetes adatai szerint.
A GDP tavalyi növekedéséhez a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a nagy- és kiskereskedelem járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben az ipar visszahúzta a gazdaság teljesítményét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében a román gazdaság 2,3 százalékos növekedésével számolt 2023-ra, míg a Világbank becslései szerint 1,8 százalékos volt a bővülés.
Márciustól 10 százalékkal, júniustól pedig újabb 10 százalékkal nő az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók alapfizetése. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kormány.
Esti sajtótájékoztatóján Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a béremelés több mint 235.000 egészségügyi alkalmazottat és az állami szociális intézmények mintegy 46.000 fős személyzetét érinti.
Az intézkedés becslések szerint 2,3 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést.
A szóvivő közlése szerint a sürgősségi rendelet előírja azt is, hogy a mentőszolgálatoknál és az állami kórházak sürgősségi osztályainál részmunkaidően ügyeletet ellátó általános orvosok havi egy ügyeletért 350 lejes, havi két ügyeletért 700 lejes juttatásban részesülnek.
A holland ügyvivő kormány igazságügyi minisztere, Dilan Yesilgöz törvényi előírássá teszi az egységes viseletet az önkormányzat által foglalkoztatott városi rendészek számára, megakadályozva ezáltal, hogy olyan vallási jelképeket viselhessenek szolgálatban, mint a hidzsáb vagy a kipa - írta a NOS hírportál.
A miniszter iránymutatást adott ki a helyi önkormányzatok számára, amelyben azt írja, hogy ezeket a vallási jelképeket nem szabad engedélyezni, mert "befolyásolja a semlegességet."
Yesilgöz ebben a kérdésben már régóta ellentétben áll Arnhem, Amszterdam és Tilburg városok tanácsaival, amelyek lehetővé teszik a városi rendészek számára, hogy munkájuk során vallási szimbólumokat viseljenek. Az önkormányzatok szerint ez a vallásszabadság velejárója és elősegíti az integrációt.
Az igazságügyi miniszter, akit ebben az ügyben a parlament és a városi rendészek szakszervezete is támogat, azt nyilatkozta, hogy a törvényi rendeletre azért van szükség, mert az önkormányzatokkal folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre. Tagadja, hogy rendeletnek bármi köze lenne bizonyos vallási csoportokhoz tartozó emberek diszkriminációjához. "Az egyház és az állam szétválasztásáról van szó, ami minden, csak nem régimódi elv, és továbbra is nagy szükség van rá" - húzta alá.
Az Emberi Jogok Intézete független holland testület szerint a miniszteri rendelet megbélyegző és hatástalan, továbbá "sértené a nők egy nagy csoportjának társadalmi részvételét és függetlenségét".
"A vallási szimbólumok vagy ruházat tilalma a gyakorlatban különösen a lányokat és nőket fogja sújtani, akik a fejkendő viselését vallási kötelességüknek érzik. A semlegesség magatartás kérdése, nem pedig az öltözködésé" - szögezte le a testület.
Románia nem ismeri el az orosz hatóságok által az elfoglalt ukrajnai területeken szervezett elnökválasztás legitimitását – közölte a bukaresti külügyminisztérium.
A tárca közlemény hangsúlyozza: a Donyeck, Luhanszk, Zaporozzsja és Herszon területet, valamint a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol várost az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta vagy ideiglenesen megszállva tartja.
A külügyminisztérium újólag megerősíti, hogy határozottan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül' - áll a szaktárca pénteki közleményében.
A külügyminisztérium figyelmeztet: az ukrán törvények értelmében 'büntetőjogi és közigazgatási következményekkel jár” a megszállás alatt lévő területeken tartott választásokon való részvétel, ezért a bukaresti diplomácia határozottan ellenzi a román állampolgárok vagy román jogi személyek részvételét az Oroszországi Föderációban tartott választások megfigyelésében.
Az Oroszországi Föderációban március 15-17. között elnökválasztást tartanak. Az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy "a nemzetközi kötelezettségekkel ellentétben" nem hívják meg az EBESZ megfigyelőit.
A nemi egyenlőtlenség Észtországban a legsúlyosabb. A balti államban a nők bruttó órabére 21,3 százalékkal kisebb a férfiakénál.
Uniós szinten a nők béhátránya átlagosan 12,7 százalék. Magyarország a felső negyedben helyezkedik el olyan régi tagországok társaságában, mint Ausztria és Németország. Románia a harmadik legjobb helyezést érte el 4,5 százalékkal. Országunkat mindössze Olaszország előzi meg 4,3, illetve Luxemburg -0,7 százalékkal. A Benelux nagyhercegség egyébként az egyetlen, ahol a férfiak kevesebbet keresnek a nőknél.
A statisztikát a nemzetközi nőnap alkalmából tette közzé a Magyar Távirati Iroda. Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején, 111 éve született döntés arról, hogy március 8-a legyen jelképesen a nőké. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek meg a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére, idézi fel az MTI.
A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken – amelyeken sok férfi is részt vett – a nők választójogának megadását követelték. Az időpont 1913-ban tevődött március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857. évi sztrájkjának emlékére.
Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. Az etimológiai szótár szerint a megnevezés, vagyis a nő szavunk – nőnemű (felnőtt) személy értelemben – ősi, uráli eredetű. A magyar szó a fő–feje tőtípushoz tartozik, azonban a neje és a nője alakok között jelentésbeli megoszlás van: az első megnevezéssel egy feleségre, a másodikkal egy szeretőre, élettársra utalunk. Érdemes megemlíteni a nőtlen melléknevünket, amely az 1500-as évekből származik, míg a nőies és a nőietlen mellékneveink, illetve a nősül igénk a nyelvújítás korában alakult ki.
Nem hagyhatom ki a -nő utótagot, valamint a -né képzőt. Bár közös eredetük van, másként módosítják a velük ellátott szó jelentését. „A -né főnévképző az alapszóval jelölt személy feleségére utal: a királyné például a király hitvese, a tanárné a tanár felesége. A -nő utótag viszont az előtagbeli foglalkozást űző embernek a nőnemű voltát jelzi” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban. A királynő tehát olyan király, aki nő, a tanárnő pedig nőnemű tanárt jelent.
Most szeretnék egy rövid kitérőt tenni a foglalkozásnevek női változatára, amelyek létjogosultságát sokan megkérdőjelezik. Ezzel kapcsolatban újra a nyelvművelő szótárból idézek: „A nőknek foglalkozásnevükön való megszólítása nem régi, s csak arra a néhány foglalkozási ágra terjed ki, ahol régóta dolgoznak nők is.” Hogyan alakult ki ez a forma? A nő főnevet a foglalkozásnév után csatolták, sőt a 19. században még a -né képző is ilyen szerepet játszott. Így alakultak ki egyebek között a színésznő és a színészné, illetve a mosónő és a mosóné szavaink. Ma a doktornő, a főorvosnő, az igazgatónő, a tanítónő, a tanárnő és a művésznő tartozik a nőket érintő, leggyakoribb foglalkozásnevek közé, egy részüket pedig nemcsak megnevezésre, hanem megszólításra is használjuk. És mi történik akkor, ha magasabb beosztású nőket szeretnénk szóban vagy írásban megszólítani? Ilyen esetben az asszony főnevet illesztjük a foglalkozásnév után; például: miniszter asszony, főorvos asszony, képviselő asszony.
Most pedig betartom a bevezetőben tett ígéretemet. Valószínűleg már sejthető, hogy miért választottam ezt a témát… Március 8-án, azaz holnap lesz a nemzetközi nőnap, amely a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Magát a megnevezést kis kezdőbetűkkel írjuk, még akkor is, ha a világhálón rengeteg példa van az ellenkezőjére. Egy Gárdonyi Gézától származó idézettel búcsúzom: „A nőnek épp az az értéke, hogy a gondolkodása női. A szíve meg angyali.”
A hétvégén Bukarestben szervezték meg az Egyiskolás szórványmegyék és térségek című kerekasztal-beszélgetést, ahol az ország magyar tannyelvű szórványiskoláinak képviselői áttekintették egyebek mellett az új oktatási törvény alkalmazása által felvetett problémákat, lehetőségeket, és megosztották egymással azokat a tapasztalatokat, jó megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a szórványoktatás megerősítéséhez. Borbély Tamás összeállítását hallják.
Katasztrofális a helyzet a Gázai övezet északi részén, ahol a becslések szerint körülbelül 300 ezer ember él elszigetelve gyakorlatilag segítség nélkül, mert a segélyszállítmányokból alig jut el valami odáig.
A Világélelmezési Program arra figyelmeztet, hogy ha nem érkezik gyors segítség, mostantól rohamosan nő majd azok száma, akik éhen halnak. Máris egyre több olyan csecsemő és kisgyerek kerül kórházba, akiken nem tudnak segíteni az orvosok.
Az amerikai légierő a jordániaival közösen pár napja repülőgépekről is dob le élelmiszercsomagokat a gázaiaknak, de ez meg sem közelíti azt a mennyiséget, amely érezhető változást hozna a Hamász és Izrael között lassan fél éve dúló háború poklában szenvedő gázai lakosság helyzetében. A gázai tűzszünetről eközben továbbra is intenzív tárgyalások folynak.
A sikertelen hétvégi kairói forduló óta az Egyesült Államok egy kiegészített és módosított megállapodástervezetet küldött minden érintettnek megfontolásra. Az amerikai és a katari diplomácia még nem adta fel, hogy tető alá hozza a túszok szabadon engedéséhez kötött hathetes gázai fegyvernyugvást legkésőbb a Ramadán kezdetéig, vasárnapig.
Az Európába áramló ukrán gabona ellen tiltakozó termelők hatalmas, több mint százezres tömeggel töltötték meg tegnap a lengyel főváros utcáit. A varsói parlament elé érve a tüntetés erőszakba fordult, több rendőr is megsérült.
A lengyel termelők Brüsszel zöldpolitikája és az Európába áramló ukrán gabona ellen tüntettek. A Szolidaritás Független Szakszervezet által szervezett tiltakozáson felszólították a varsói kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket a helyzet rendezéséért.
A békésnek induló, a szervezők szerint több mint 150 ezres tiltakozás kora délutánra eldurvult: a tüntetők egy csoportja előbb petárdákkal és utcakövekkel kezdték dobálni a rendőröket, majd többen betörtek a lengyel törvényhozás, a Szejm területére.
Donald Tusk miniszterelnök a beáramló ukrán gabona megfékezése helyett inkább az orosz és fehérorosz terményekre kért szankciókat Brüsszeltől. Habár a lengyel vezetés állítja, a gazdák pártján áll, a szerdai tüntetés előtt Varsó főpolgármestere nem engedélyezte, hogy a termelők traktorokkal érkezzenek a demonstrációra.(euronews.hu)
Európa védelmi képességeinek fokozására a testület másfél milliárd eurós költségvetésű védelmi ipari stratégiát javasol.
A költségek csökkentése és a védelmi rendszerek összehangolása érdekében a Bizottság közös eszközbeszerzéseket javasol a tagállamok részére. A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Unió képes legyen azonnal reagálni egy nagy intenzitású konfliktus esetén. A tervek szerint két év alatt másfél milliárd eurós alapot biztosítanának a védelmi ipar számára, hogy megkönnyítsék a forráshoz jutást a katonai felszerelések fejlesztésében részt vevő kis- és középvállalkozások részére. Emellett költségvetési keretet biztosítanának közös védelmi projektek indításához, vagy jövőbeli ellátási válságok enyhítéséhez is.
Állami támogatást igényelhetnek a romániai paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági vállalkozásokig terjed. Idén újdonság, hogy az összeget két részletben, tavasszal és ősszel folyósítják, az állam így akarja kompenzálni a termelők veszteségeit, amit a megemelkedett energiaárak, vagy az ukrajnai gabonaimport okozott. Nagy Zsolt Arad megyeifalugazdász tájékoztatta a feltételekről Pataky Lehel Zsoltot:
Csütörtökön anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását a próbaérettségi keretében. Ez a próbavizsga-sorozat negyedik napja, miután hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, szerdán pedig a szaknak megfelelő választható tantárgyból vizsgáztak a végzősök.
A próbavizsgák eredményeit március 15-én teszik közzé. A próbaérettségit mintegy 1320 tanintézetben szervezik meg, a vizsgasorozatra több mint 146 ezer tanuló iratkozott fel.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a korábban közölt 2 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó becslését; a tavalyi negyedik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző trimeszterhez képest. Ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 2022 azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a hivatal előzetes adatai szerint.
A GDP tavalyi növekedéséhez a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a nagy- és kiskereskedelem járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben az ipar visszahúzta a gazdaság teljesítményét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében a román gazdaság 2,3 százalékos növekedésével számolt 2023-ra, míg a Világbank becslései szerint 1,8 százalékos volt a bővülés.