Minden közölt gyászjelentő egy előfizető elvesztését is jelenti. Ezt a megállapítást a Háromszék napilap kiadója tette, utalva arra, hogy a nyomtatott lapok olvasói kiöregednek, lassan elfogynak. Mint ez a kijelentés is igazolja, az „őszinte” jelzővel lehet illetni a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete hétvégi sepsiszentgyörgyi konferenciáját, pár hazai napilap – a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Szabadság, a csíkszeredai Hargita Népe – munkatársai, valamint vajdasági, muravidéki és felvidéki kollégáik osztották meg gondolataikat a nyomtatott sajtó jövőjével kapcsolatban. A Háromszék több volt és jelenlegi vezető munkatársa, főszerkesztők és kiadók tapasztalataikról számoltak be, arról, hogy hogyan alakult a lap tartalma és anyagi helyzete a rendszerváltást követő időszakban; arról, hogy miként változott a reklámpiac, mennyire lett laposabb a reklámtorta és mennyire csökkent a belőle lecsípett szeletek mérete; arról, hogy miként alakultak az olvasói elvárások, szokások. Szó esett a gazdasági és társadalmi környezetről, az erdélyi médiapiac mesterséges torzulásáról, annak negatív hatásairól. Mint elhangzott a beszélgetésen, jelenleg négy magyar napilap működik Erdélyben, a fent említettek sorát a Marosvásárhelyen megjelenő Népújság egészíti ki. Korábban napilap működött Nagyváradon, Szatmárnémetiben kettő is, Aradon, Nagybányán és Temesváron. Ez utóbbi kettő rövid idő alatt hetilappá alakult s a nehézségek dacára mindmáig megjelenik. Nemrég Szatmárnémetiben az online térbe vonult a kiadvány, Nagyváradon és Aradon pedig hetilappá alakult a napilap. Ez utóbbi tulajdonosa azonban bejelentette, hogy jövőtől megszűnik a nyomtatott változat. Hetilap működik még Brassóban, s a napokban megjelent sajtóinformációk szerint még egy ideig tudják finanszírozni megjelenését, új konstrukcióban gondolkodnak a lap megmentése érdekében.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a Vajdaságban megjelenő magyar nyelvű Magyar Szó napilap és a Hét Nap heti folyóirat megjelenése költségeinek jelentős részét a tartományi képviselőház finanszírozza, a szlovéniai Népújság megjelenését szlovén állami forrásokból fedezik, a pozsonyi Magyar Hét hetilap megjelenését pedig magyar állami finanszírozásból biztosítják. Legalábbis biztosították mindeddig.
Közösnek bizonyult a négy ország magyar nyomtatott sajtótermékei számára a terjesztés nehézsége, az, hogy az állami tulajdonú posta nem áll a helyzet magaslatán a lapok terjesztése terén, drágán és pontatlanul dolgozik mind a négy államban, sok bosszúságot okozva az olvasóknak és a szerkesztőségeknek egyaránt.
Emellett azonban számos más közös vonás van. Így valamennyi Magyarország határain túl megjelenő magyar nyelvű nyomtatott lap elkötelezett a magyar nemzet és kultúra iránt, közszolgálati feladatokat igyekszik ellátni különböző jogi státusa, tulajdonosi struktúrája és finanszírozása dacára, híven akarja szolgálni olvasóit, támpont kíván lenni egy irányát vesztett világban. Közös az elhatározás is, hogy a nehézségek ellenére tájékoztatni kívánják olvasóikat mindaddig, amíg azok igényt tartanak a nyomtatott lapokra.
A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a közösségi felületeken ömlő ellenőrizetlen tartalomözön milyen mérhetetlen károkat okozott nemcsak a nyomtatott lapoknak, de a szerkesztett tartalmat kínáló más médiatermékeknek, rádió- és tévécsatornáknak, internetes portáloknak is, ezért tenni kell annak érdekében, hogy értő, az információzavarban eligazodni tudó, az olvasottakhoz kritikusan viszonyuló, gondolkodó olvasók legyen a médiafogyasztók. S teszik ezt annak érdekében, hogy minden, a nyomtatott lapokban közölt gyászjelentő ne egy előfizető elvesztését jelentse.
