Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését az APIA – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A miniszter kérte, hogy az ügynökség szeptember 30-áig fejezze be a 2026-os támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket, hogy elindulhassanak a kifizetések.
Tánczos hozzátette: az Európai Bizottság akár korábbi kezdést is engedélyezett volna, de nem akarták túlterhelni az ellenőrzési és informatikai rendszereket.
A politikus hangsúlyozta, hogy a gazdák támogatásához szükséges intézkedések elfogadásához teljes jogkörű kormányra van szükség, és több uniós válságkezelő támogatás végrehajtása is késik a belpolitikai helyzet miatt.
Október 1-jén indulna a TollRo elektronikus útdíjfizetési rendszer, de ha a szoftver nem működik, nem bírságolják meg a fuvarozókat – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a parlamentben. A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek számára kötelező lesz a használatarányos díjfizetés, az úthasználati matricát és a nem időalapú úgynevezett viszonylati jegyet is kizárólag a TollRo felületén lehet majd beszerezni.
A közutakat kezelő társaság már három éve dolgozik a projekten, és most az utolsó napokban próbálja megoldani a fennmaradó technikai problémákat. Miruță emlékeztetett: a rendszer bevezetését már egyszer elhalasztották, és újabb csúszás nem lehetséges, mert az Európai Bizottság a kifizetések teljesítését ehhez köti.
A Mureșan-kormány hétfőn meghallgatott hat miniszterjelöltje közül csak ketten kapták meg a parlamenti szakbizottságok támogatását. Kedden folytatódnak a meghallgatások.
Hétfőn a mezőgazdasági miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségre jelölt Tánczos Barna, valamint az ismét pénzügyminiszternek javasolt Alexandru Nazare kapott kedvező véleményezést.
A szakbizottságok elutasították az energiaügyi minisztérium élére jelölt Sebastian Burduja, a védelmi miniszternek és miniszterelnök-helyettesnek javasolt Radu Miruță, a közlekedési minisztérium élére jelölt Cătălin Drulă, valamint a gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszternek javasolt Irineu Darău kinevezését.
A meghallgatások kedden folytatódnak. A kulturális miniszternek javasolt Ötvös Bulcsú Koppány és a fejlesztési miniszternek javasolt Cseke Attila meghallgatása délután kezdődik. A parlament plénuma szerdán szavaz a Mureșan-kormány beiktatásáról.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője, Sorin Șipoș reményét fejezte ki, hogy a Mureșan-kormány a szerdai parlamenti szavazásig megszerzi a beiktatásához szükséges 233 szavazatot. Szerinte a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) támogatnia kellene a kabinetet, ha valóban „érett” és „felelős” pártnak tartja magát.
Șipoș bízik abban, hogy ellenzéki törvényhozók is megszavazzák a miniszterjelölteket, hogy a kormány végrehajthassa a költségvetés‑kiigazítást és a kiadáscsökkentő reformokat, amelyek szerinte szükségesek a politikai válság lezárásához.
A szenátus liberális párti elnöke, Mircea Abrudean szerint a politikai nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának a parlament nem fog bizalmat szavazni.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik politikusa ugyanakkor elmondta, hogy a párt alkotmánybírósági óvást fontolgat, ha a parlament elutasítja a Mureșan‑kormány beiktatását, és az államfő ennek ellenére nem oszlatja fel a parlamentet.
A liberálisok értelmezése szerint ebben a helyzetben az államfőnek kötelessége feloszlatni a parlamentet, nem csupán lehetősége - mondta Alexandru Muraru liberális képviselő.
Kérdésre válaszolva Muraru kizárta, hogy a PNL támogatná Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztését. „Ez csak a szélsőséges AUR és az újabban putyinista Victor Ponta kezdeményezése” – fogalmazott.
A Muresan-kormány kudarca esetén elképzelhető egy PSD–AUR koalíció az AUR szenátusi frakcióvezetője szerint, de csak akkor, ha a szociáldemokraták kezdeményezik az egyeztetéseket.
Petrișor Peiu kijelentette: egy esetleges megállapodásnak még a következő cotroceni-i konzultációk előtt meg kellene születnie. Hangsúlyozta: az AUR elsődleges célja továbbra is az előrehozott választások kiírása, mert ezt tartják a politikai patthelyzet egyetlen demokratikus megoldásának.
Peiu kizárta, hogy pártja megszavazzon egy olyan kormányt, amelynek nem tagja.
Az AUR szóvivője, Ștefăniță Avrămescu ugyanakkor jelezte, hogy a Mureșan‑kormányról szóló szavazás után nemcsak a PSD‑vel, hanem a PNL‑vel és az USR‑rel is tárgyalhatnak egy új parlamenti többség kialakításáról.
Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését az APIA – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A miniszter kérte, hogy az ügynökség szeptember 30-áig fejezze be a 2026-os támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket, hogy elindulhassanak a kifizetések.
Tánczos hozzátette: az Európai Bizottság akár korábbi kezdést is engedélyezett volna, de nem akarták túlterhelni az ellenőrzési és informatikai rendszereket.
A politikus hangsúlyozta, hogy a gazdák támogatásához szükséges intézkedések elfogadásához teljes jogkörű kormányra van szükség, és több uniós válságkezelő támogatás végrehajtása is késik a belpolitikai helyzet miatt.
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az európai parlamenti és a helyhatósági választások egyidejű lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet – közölte az ülést követően a kormányszóvivő. Mihai Constantin elmondta, a jogszabály szerint mindkét választást június 9-én tartják.
Megállapodtak a kormánypártok egy gazdasági és szociális intézkedéscsomagban. A termelő vállalatok akár a befektetés 70 százalékig terjedő támogatást is kaphatnak a legalább 10 millió euró értékű beruházásaikra, és az infláció mértékével növelik a háborús veteránok juttatását – egyebek mellett erről rendelkezik az az intézkedéscsomag, amelyről pénteki ülésükön állapodtak meg a koalíciós pártok vezetői.
A serdülő lányok hatvan százaléka próbált ki extrém vagy veszélyes diétát hízás vagy fogyás reményében – derül ki a World Vision România felméréséből, amelyet a nőnap alkalmából hozott nyilvánosságra és mintegy 400 vidéki és líceumi lány megkérdezésével végzett.
Lakosságarányosan Romániában és Bulgáriában halnak meg a legtöbben közúti balesetekben az Európai Unióban. Mintegy 20.400-an vesztették életüket közlekedési balesetben tavaly az Európai Unióban, 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.
Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte tegnap Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban.
A humanitárius segélyek szállítását biztosító tengeri folyosó megnyitását jelentette be az Európai Unió és az Egyesült Államok Ciprus és a Gázai-övezet között.
A világ több, mint 70 országa vállalta, hogy felülvizsgálja, illetve módosítja építkezési szabályozását ökológiai céllal, akárcsak azért, hogy fenntarthatóbbá tegye a klímaváltozás jelentette számos fenyegetés következtében.
Műsorunk tartalmából: • Heti hírösszefoglalónkban szó lesz az Európai Néppárt bukaresti kongresszusáról, az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás…
Továbbra is 4,3 millió fölött van az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukrajnai menekültek száma az EU-ban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a korábban közölt 2 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó becslését; a tavalyi negyedik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző trimeszterhez képest. Ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 2022 azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a hivatal előzetes adatai szerint.
Márciustól 10 százalékkal, júniustól pedig újabb 10 százalékkal nő az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók alapfizetése. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kormány.
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az európai parlamenti és a helyhatósági választások egyidejű lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet - közölte az ülést követően a kormányszóvivő. Mihai Constantin elmondta, a jogszabály szerint mindkét választást június 9-én tartják.
A választási időszak március 12-én kezdődik, és a választási eredmények Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított harmadik napon ér véget. A rendelettel kapcsolatban Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság elnöke elmondta, a pártváltásra készülő helyi választottak a választások időpontja előtt legtöbb 45 nappal iratkozhatnak át abba a pártba, amelynek színeiben kívánnak indulni a június 9-i helyhatósági választáson.
Megállapodtak a kormánypártok egy gazdasági és szociális intézkedéscsomagban. A termelő vállalatok akár a befektetés 70 százalékig terjedő támogatást is kaphatnak a legalább 10 millió euró értékű beruházásaikra, és az infláció mértékével növelik a háborús veteránok juttatását - egyebek mellett erről rendelkezik az az intézkedéscsomag, amelyről pénteki ülésükön állapodtak meg a koalíciós pártok vezetői.
Döntöttek arról is, hogy a 2015-től számolt infláció mértékével növelik a 20 ezer háborús veterán juttatását, illetve a Romániai Írók Szövetsége arra jogosult tagjainak életjáradékát. Emellett 150 millió lejt utalnak ki a mesterséges megtermékenyítést támogató program újraindítására. Ugyanakkor a kormány összesen 350 millió euró hitelt nyújt a helyi önkormányzatoknak a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban elkezdett beruházásaik befejezéséhez.
A serdülő lányok hatvan százaléka próbált ki extrém vagy veszélyes diétát hízás vagy fogyás reményében - derül ki a World Vision România felméréséből, amelyet a nőnap alkalmából hozott nyilvánosságra és mintegy 400 vidéki és líceumi lány megkérdezésével végzett.
Az adatok szerint a lányok több mint fele nem vett részt bizonyos szociális tevékenységekben, mert nem voltak biztos abban, hogy hogy néz ki. A megkérdezettek 92 százaléka szeretné, hogy az iskolák szervezzenek beszélgetéseket testünk megjelenéséről, a szociális média nyomásáról a fiatalokra, akik bizonyos szabványoknak megfelelően kellene kinézzenek - közölte az edupedu.ro oktatási portál.
Lakosságarányosan Romániában és Bulgáriában halnak meg a legtöbben közúti balesetekben az Európai Unióban. Mintegy 20.400-an vesztették életüket közlekedési balesetben tavaly az Európai Unióban, 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.
Az Európai Bizottság pénteken közölt kimutatása szerint 2023-ban az egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma Svédországban és Dániában volt a legkisebb (22, illetve 27) és Bulgáriában, valamint Romániában a legnagyobb (82, illetve 81). Az uniós tagországokban közúti balesetben elhunytak száma 10 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest, az adatok alakulása azonban tagállamonként igen eltérő. Romániában a közúti halálozások száma 2023-ban 5 százalékkal csökkent 2022-höz képest, és 17 százalékkal 2019-hez viszonyítva. A bizottság közleményében megjegyezte, hogy komoly aggodalomra ad okot az uniós utakon életüket vesztett biciklisek számának alakulása: 2022-ben több mint 2000 kerékpáros vesztette életét közúti balesetben. Az EU 2018-ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a közúti halálesetek és a súlyos sérülések számát.
Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte tegnap Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban.
Recep Tayyip Erdogan elmondta, hogy részletesen megvitatták az ukrajnai háború fejleményeit, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonságát és a gabonaegyezmény újraélesztésének kilátásait. A török elnök azt mondta, országa kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és nagyban hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez a háborút követően. Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszországot nem fogják meghívni a Svájcban megrendezendő első békecsúcsra. Kijelentette, hogy a soron következő találkozóra meghívást kaphat egy orosz képviselő, miután megvitattak és kidolgoztak egy békéhez vezető útitervet Kijev szövetségeseivel.
A humanitárius segélyek szállítását biztosító tengeri folyosó megnyitását jelentette be az Európai Unió és az Egyesült Államok Ciprus és a Gázai-övezet között.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, kis szerencsével vasárnaptól megkezdődhet a művelet, még mielőtt az amerikaiaknak sikerül a tervezett ideiglenes mólót megépíteni a kirakodás elősegítésére. A palesztin enklávé partjainál nincsenek kikötők. Izrael korlátozza a segélyek szárazföldi szállítását, ezért az Egyesült Államok és több ország ejtőernyőkkel juttat el élelmiszereket és gyógyszereket Gázába. Az ENSZ közlése szerint Gaza majdnem 2,5 millió lakosának 90 százalékát fenyegeti az éhínség az öt hónapja kezdődött háború következtében.
A világ több, mint 70 országa vállalta, hogy felülvizsgálja, illetve módosítja építkezési szabályozását ökológiai céllal, akárcsak azért, hogy fenntarthatóbbá tegye a klímaváltozás jelentette számos fenyegetés következtében.
Az épületek és környezet első világfórumán, amelyet az ENSZ ügynöksége és a francia kormány szervezett, olyan országok környezetvédelmi vagy építőipari miniszterei vettek részt, mint az Egyesült Államok vagy Szaúd Arábia, Kína viszont nem küldött képviselőt a tanácskozásra. A fórum célja a rengeteg üvegház-effektust okozó gázt kibocsátó építőipar szénmentesítése, valamint az épületek ellenállóbbá tétele az egyre gyakoribb viharokkal, áradásokkal és kánikulával szemben. Az ENSZ becslése szerint a világ beépített területe 2060-ig a jelenlegi kétszeresére nő, ami az energia felhasználást és a széndioxid kibocsátást is fokozza. A párizsi konferencia résztvevői vállalták, hogy elsőbbséget adnak a megújítható források használatának, növelik az energiahatékonyságot, takarékoskodnak a vízzel és a lehetőségekhez mérten csökkentik a klímaberendezések számát, előmozdítva a szabad légáramlást az épületekben.
• Heti hírösszefoglalónkban szó lesz az Európai Néppárt bukaresti kongresszusáról, az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás kudarcáról, Emmanuel Macron Ukrajnával kapcsolatos különutas politikájáról, illetve a verespataki aranykitermelésről
• Szőcs Levente háttere az amerikai előválasztási szuperkeddről, és a fő jelöltek győzelmi esélyeiről a legfrisebb felmérések tükrében
• Garzó Ferenc jegyzete: Emlékezetpolitika: most melyik múltnak vagyunk a jövője?
Joe Biden amerikai elnök a határvédelemről szóló törvény minél hamarabb elfogadását kérte a washingtoni Kongresszustól.
Az elnök az unió helyzetéről szóló kongresszusi beszédében azt mondta, hogy készen áll a határon kialakult helyzet kezelésére, ha aláírásra elé kerül az erről szóló törvény.
Egyben azzal vádolta elődjét, hogy nyomást gyakorol a Kongresszus republikánus tagjaira, hogy akadályozzák a törvény elfogadását.
A Kongresszusban elmondott beszédében Joe Biden a gazdaság teljesítményét méltatta, a tartós infláció okozta lakossági közhangulattal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy időt vesz igénybe, amíg a gazdasági intézkedések eredményeit az emberek érzékelik.
Joe Biden évértékelő beszédében bejelentette, hogy az Egyesült Államok ideiglenes kikötőt hoz létre a Földközi-tengeren a Gázai övezet partjainál humanitárius feladatok ellátására. Egyúttal Ukrajna támogatására szólított fel, emlékeztetve arra, hogy a Kongresszus akadályozza a további katonai támogatást.
Az elnöki évértékelőre adott reagálásában Donald Trump nyilvános vitára hívta Bident.
Közösségi oldalán kiadott közleményében Trump azt írta, hogy bármikor, bárhol készen áll a vitára utódjával és legvalószínűbb választási ellenfelével.
A republikánus politikus a politikai vita témájaként azokat az ügyeket jelölte meg, amelyek létfontosságúak "Amerika és az amerikai emberek számára.
Trump szerint Joe Biden elnökségének három éve alatt leépítette azokat az intézkedéseket, amelyeket ő az elnöksége idején az Egyesült Államok határainak biztosítása érdekében hozott, és a jelenlegi elnök hivatalba lépése óta illegálisan érkezett bevándorlók milliói léphettek be az Egyesült Államokba.
Donald Trump a jelenlegi elnök gazdaságpolitikáját tette felelőssé az Egyesült Államokban tapasztalt inflációért, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig azt írta, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert "nem tiszteli Bident".
Továbbra is 4,3 millió fölött van az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukrajnai menekültek száma az EU-ban - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország nyújtotta (1 270 150 menekültnek), majd Lengyelország (951.560) és Csehország (381 190 fővel) következik.
A jelentésből kiderül, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 ezer, Románia 147 ezer ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a korábban közölt 2 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó becslését; a tavalyi negyedik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző trimeszterhez képest. Ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 2022 azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a hivatal előzetes adatai szerint.
A GDP tavalyi növekedéséhez a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a nagy- és kiskereskedelem járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben az ipar visszahúzta a gazdaság teljesítményét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében a román gazdaság 2,3 százalékos növekedésével számolt 2023-ra, míg a Világbank becslései szerint 1,8 százalékos volt a bővülés.
Márciustól 10 százalékkal, júniustól pedig újabb 10 százalékkal nő az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók alapfizetése. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kormány.
Esti sajtótájékoztatóján Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a béremelés több mint 235.000 egészségügyi alkalmazottat és az állami szociális intézmények mintegy 46.000 fős személyzetét érinti.
Az intézkedés becslések szerint 2,3 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést.
A szóvivő közlése szerint a sürgősségi rendelet előírja azt is, hogy a mentőszolgálatoknál és az állami kórházak sürgősségi osztályainál részmunkaidően ügyeletet ellátó általános orvosok havi egy ügyeletért 350 lejes, havi két ügyeletért 700 lejes juttatásban részesülnek.
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az európai parlamenti és a helyhatósági választások egyidejű lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet - közölte az ülést követően a kormányszóvivő. Mihai Constantin elmondta, a jogszabály szerint mindkét választást június 9-én tartják.
A választási időszak március 12-én kezdődik, és a választási eredmények Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított harmadik napon ér véget. A rendelettel kapcsolatban Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság elnöke elmondta, a pártváltásra készülő helyi választottak a választások időpontja előtt legtöbb 45 nappal iratkozhatnak át abba a pártba, amelynek színeiben kívánnak indulni a június 9-i helyhatósági választáson.