A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
A horvát kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot – jelentette be hétfőn Andrej Plenkovic miniszterelnök a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánypárt elnökségi ülését követően.
A brit parlament illetékes szakbizottsága szerint összeegyeztethetetlen Nagy-Britannia emberi jogi kötelezettségeivel a menedékkérők ruandai áttelepítésének terve.
A bukaresti Liszt Intézetben is bemutatták Darvasi László Karády zárkája című zenés monodrámáját, amelynek szövegéből Béres László rendezett színpadi előadást.…
Egyiptom bejelentette, felfüggeszti Izraellel kötött 1978-as békeszerződését, ha Izrael csapatokat küld a sűrűn lakott gázai határvárosba, Rafahba. Kairó attól tart,…
A jobbközép Alexander Stubb ex-miniszterelnök nyerte a finn elnökválasztás második fordulóját vasárnap. A finn közszolgálati televízió által közzétett előzetes eredmények…
Novák Katalin, Magyarország hatodik köztársasági elnöke február 10-én, szombaton este lemondott államfői tisztségéről. A lemondás akkor válik jogerőssé, amikor lemondási…
Díjazták Sepsiszentgyörgy mindennapi hőseit, akik munkájuk során jobbá teszik a közösséget. Best of Sepsi néven tavaly először szervezte meg a sepsiszentgyörgyi…
A horvát kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot – jelentette be hétfőn Andrej Plenkovic miniszterelnök a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánypárt elnökségi ülését követően.
Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt – idézi Plenkovic nyilatkozatát az MTI. Utalt Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra, és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak.
A NATO-tag Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot.
A brit parlament illetékes szakbizottsága szerint összeegyeztethetetlen Nagy-Britannia emberi jogi kötelezettségeivel a menedékkérők ruandai áttelepítésének terve.
Az alsóház és a Lordok Háza tagjaiból álló összpárti emberi jogi bizottság hétfőn ismertetett átfogó tanulmányának előzményeként a konzervatív brit kormány államközi egyezményt kötött Ruandával arról, hogy a Nagy-Britanniába illegálisan – mindenekelőtt az európai kontinensről csónakokkal – érkezőket a közép-afrikai ország befogadja.
A tervet a brit legfelsőbb bíróság tavaly novemberben jogellenesnek minősítette. A testület egyhangú végzése szerint ugyanis az egyezmény nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.
A brit kormány ezt a határozatot próbálja megkerülni egyrészt azzal, hogy törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt azzal, hogy decemberben új, átdolgozott és garanciákat tartalmazó megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal.
A bukaresti Liszt Intézetben is bemutatták Darvasi László Karády zárkája című zenés monodrámáját, amelynek szövegéből Béres László rendezett színpadi előadást. A Karády Katalint alakító színésznőt, Bartha Borókát Horváth Zoltán kísérte zongorán. Adásunkban a produkció alkotóival beszélget Bara Zsolt, műsorunkat Karády Katalin zenéjével illusztráljuk.
Február 13-án ünneplik világszerte a rádió világnapját. Az UNESCO közleményben tájékoztat arról, hogy a 2024-es világnapon a rádiózás 100 éves évfordulóját ünnepeljük, és ezzel együtt egy olyan időszakot, amelyben a rádiózás az emberi szívekhez és elmékhez vitathatatlanul legközelebb álló médiaszolgáltatássá vált. A rádió a világ minden szegletében híreket, szórakozást és oktatást nyújt, mind a mindennapi döntéshozatalhoz, mind a vészhelyzetekben és válsághelyzetekben kielégíti a tájékoztatás iránti igényünket. Az elmúlt évszázadban a rádió kulcsfontosságúnak bizonyult a vélemény- és a véleménynyilvánítás szabadságának fenntartásában. A rádió gyakran az egyetlen, amely válság idején még működik.
A rádió mindig is több volt, mint egy technikai vagy kommunikációs eszköz. Az idei világnap központi témája: a rádió, a megbízható útmutató egy változó világban. Az UNESCO arra biztatja tagállamait, nemzeti bizottságait és a világ rádióállomásait, hogy csatlakozzanak e különleges naphoz. A közlemény rámutat, tanulmányok sora mutatta ki, hogy a polgárok többsége a rádiónak tulajdonítja a legnagyobb bizalmat, a televízió, az internet, a közösségi hálózatok és az írott sajtó fölé sorolva azt. A rádió a hozzáférhetőség, a közvetlenség és az intimitás diadala – áll a közleményben, amely szerint erős közérdekű érvek szólnak amellett, hogy megvédjük a rádiót és a rádiózáshoz való hozzáférésünket.
Az információ közjó és az egész emberiség közös erőforrása. A rádiónak megvan a helye az információs ökoszisztéma digitális átalakulásában, kiegészítve az internetet és a digitális platformokat. Az UNESCO felszólítja a kormányokat, a szabályozó testületeket, a technológiai és autóipari ágazatokat, valamint a globális rádiós közösség minden tagját, hogy hozzanak létre olyan biztosítékokat, amelyek garantálják a rádiózás további virágzását; megvédik a rádiózás által biztosított szabad és korlátlan hozzáférést a vélemények sokféleségéhez és a megbízható információkhoz; lehetővé teszik, hogy a rádiózás továbbra is segítse a közösségeket, illetve a kisebbségi nyelveket beszélőket abban, hogy információkat kapjanak és részt vegyenek a demokratikus folyamatokban; valamint biztosítják, hogy a rádiózás anyagi lehetőségektől és személyes körülményektől függetlenül minden ember számára elérhető maradjon.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikke kimondja: "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a véleménynyilvánítás szabadságához; ez a jog magában foglalja a szabad véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék keresésének, befogadásának és terjesztésének szabadságát bármely médiumon keresztül és határokra való tekintet nélkül."
Négy hónap sincs már hátra az első idei voksolásig, az európai parlamenti választásig, mégis a hatalom pártjai még egyezkednek a választások "menetrendjéről". A választások összevonása egyértelműen a kormányon lévő két pártnak kedvezne – véli Cseke Péter Tamás. Az Agerpres munkatársa és a Transtelex főmunkatársa szerint a PSD és a PNL be akarja betonozni a hatalmát a következő tíz évre. A szociáldemokratákat a stabilitásra hivatkozva vonták be a kormányzásba, de mára a koalíció szándéka a status quo fenntartása – mondta az újságíró.
Egyiptom bejelentette, felfüggeszti Izraellel kötött 1978-as békeszerződését, ha Izrael csapatokat küld a sűrűn lakott gázai határvárosba, Rafahba. Kairó attól tart, a harcok miatt le kell zárni az ostromlott terület fő segélyszállítási útvonalát – írta az AP hírügynökség.
A regionális stabilitás sarokkövének számító Camp David-i megállapodások felfüggesztésével való fenyegetés azután hangzott el, hogy Benjámin Netanjahu izareli miniszterelnök bejelentette: a csapatok Rafahba küldésére feltétlenül szükség van Hamász palesztin fegyveres csoport elleni négy hónapja tartó háború megnyeréséhez.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint fele menekült Rafahba a más területeken folyó harcok elől, és a határ közelében lévő sátortáborokba és az ENSZ által működtetett menedékekbe zsúfolódtak. Egyiptom attól is tart Rafah ostroma miatt újabb több százezer palesztin menekült áramol majd be az ország területére.Rafah tervezett ostroma feszültséget okoz Izrael és az Amerikai Egyesült Államok között is, a segélyszervezetek szerint egy offenzíva súlyosbítaná a már így is katasztrofális humanitárius helyzetet Gázában.(AP/hvg.hu)
A 60 éves Simon Marman és a 70 éves Louis Hare a hadsereg a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal és a különleges rendőri egységekkel közösen indított művelete eredményeként tudott kiszabadulni a terroristák fogságából hétfőre virradóra.
Mindeközben az izraeli hadsereg légicsapást intézett a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városa ellen. Az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet szerint az akciónak mintegy 100 halálos áldozata van.
A jobbközép Alexander Stubb ex-miniszterelnök nyerte a finn elnökválasztás második fordulóját vasárnap.
A finn közszolgálati televízió által közzétett előzetes eredmények szerint a konzervatív Nemzeti Koalíció Párt jelöltje, Alexander Stubb kapta a szavazatok 51,6 %-át, míg a balközép zöldek indulója, Pekka Haavisto volt külügyminiszter a szavazatok 48,4 %-át. Mindkét politikus határozottan támogatja Finnország NATO-tagságát és az orosz agresszió áldozatává vált Ukrajna megsegítését.
Haavisto már elismerte vereségét és gratulált Stubbnak. „Finnország jó elnököt kap. Alexander Stubb tapasztalt, hozzáértő személy. Nincs több felesleges beszéd" – mondta Haavisto.
Novák Katalin, Magyarország hatodik köztársasági elnöke február 10-én, szombaton este lemondott államfői tisztségéről. A lemondás akkor válik jogerőssé, amikor lemondási szándékát levélben is jelzi az Országgyűlésnek, megbízatásának utolsó napjaként megjelölve egy 15 napnál nem korábbi időpontot.Ezt a képviselőknek el kell fogadniuk, majd ezt követően veheti át Kövér László házelnökként ügyvivő jelleggel az államelnöki feladatokat.
A parlament 30 napon belül választ új köztársasági elnököt. Ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlására lesz szükség ,ez minimum 40 ajánlást jelent.Emellett a köztársasági elnöknek a parlament kétharmadának bizalmát kell élveznie.
A magyar demokrácia történetében eddig egyetlen alkalommal történt hasonló, 2010-ben: az akkor hivatalban levő Schmitt Pál, egy a doktori címével kapcsolatos plágiumbotrány miatt két évvel megválasztását követően lemondott. Novák Katalin megválasztott köztársasági elnökként 2022. március 10-én, tett esküt az Országgyűlés plenáris ülésén.
Díjazták Sepsiszentgyörgy mindennapi hőseit, akik munkájuk során jobbá teszik a közösséget.
Best of Sepsi néven tavaly először szervezte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azt a versenyt, amely során a város lakói több kategóriában is nevesíthettek olyan embereket, akik szerintük sokat tesznek a város életéért a mindennapokban. A kilenc kategóriában majdnem 3000 személyt nevesítettek, közül a legtöbb szavazatot megszerzőket díjazták a hétvégén a Tamási Áron színházban.
Itt lépett színpadra az a 45 mindennapi hős, aki a városlakók jelölései és közel 42 ezer szavazat alapján, munkájuk során kedvességükkel, segítőkészségükkel, szakértelmükkel hozzájárulnak környezetük jó hangulatához és ezzel otthonossá formálják a várost. A kilenc kategória nyertesei Cristina Dumitrescu pincér, Rozsondai András futár, dr. Mild Edit bőrgyógyász, Benkő Éva hagyományőrző, Szőts Dániel Ernő zenetanár, Préda Csaba karateedző, Péterfi Ágnes unitárius lelkész, Buna Hunor mentős és Igyártó Nándor állatmentő.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból az derül ki, hogy tavaly decemberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 10.486 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma majdnem kétszerese volt az élveszületésekének.
A 2022-es év decemberéhez viszonyítva a tavaly decemberben regisztrált élveszületések száma 2083-mal, az elhalálozásoké pedig 1236-tal volt kisebb.Ugyancsak az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint tavaly, és tavalyelőtt is kevesebben házasodtak, mint pl. 2021-ben.
Klaus Iohannis államfő február 21-ére, 13 órára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését a Cotroceni-palotába – tájékoztatott ma az elnöki hivatal.
A közlemény szerint az ülés napirendjén a következő témák szerepelnek: a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetének alakulása Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben és annak Romániára gyakorolt hatása; a védelmi projektek terén elért előrehaladás, különösen a fegyverkezési programok végrehajtására, valamint a személyzeti létszám növelésére és megtartására irányuló erőfeszítésekre vonatkozóan. Az ülés napirendjén szerepel továbbá a Kiberbiztonsági Operatív Tanács, valamint a Legfelsőbb Védelmi Tanács 2023-as tevékenységi jelentése.
A horvát kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot – jelentette be hétfőn Andrej Plenkovic miniszterelnök a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánypárt elnökségi ülését követően.
Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt – idézi Plenkovic nyilatkozatát az MTI. Utalt Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra, és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak.
A NATO-tag Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot.