A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki a Kreml szóvivője.
A mai műsorban a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten készített összeállításunkat hallják, amelyben szó lesz a Művelődés folyóirat Enciklopédiájáról, Kiss András…
A megbízott libanoni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egy dél-libanoni katonai eszkaláció veszélyes következményekkel járhat a Közel-Keleten, ezért minden félnek a párbeszédet és a békés megoldásokat kell előnyben részesítenie.
A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival – jelentette ki a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) tájékoztatása szerint ma és holnap, 10 és 20 óra között nem közlekedhetnek az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek Arad, Bihar, Szatmár, Krassó-Szörény, Temes, Bákó, Ilfov, Giurgiu, Teleorman, Argeş, Dâmboviţa, Prahova, Ialomiţa, Călăraşi, Dolj, Olt, Vâlcea, Gorj, Mehedinţi, Suceava, Botoşani, Neamţ, Iaşi, Vaslui, Buzău, Vrancea, Galac és Brăila megyében.
Joe Biden amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO-csúcstalálkozó keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.…
Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá tegnap Klaus Iohannis román és…
Kihallgatták ma a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. Petre Roman…
Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov arra reagált, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Biden kijelentette: „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei éledtek újra”, amiatt, hogy „az őrült gyilkos menetelni” kezdett.
Az amerikai vezető emellett Ukrajna elnökének nevezte Putyint, éppen a Washingtonban felszólalni készülő Volodimir Zelenszkijt bemutatva.
Biden az ukrajnai háború kezdete óta többször is sértő módon minősítette Putyint, amire a RIA Novosztyi hírügynökség szerint maga az orosz államfő egyszer sem válaszolt. Az amerikai elnök nevezte már nyilvánosan gyilkosnak, diktátornak, mészárosnak és háborús bűnösnek is hivatali partnerét.
A NATO-országokban gyártott rakéták Oroszország elleni bevetését kommentálva Peszkov tiszta provokációnak, a feszültség újabb, nagyon veszélyes fokozásának nevezte a csapások hatótávolságának növelését. Az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások lehetőségéről szólva azt mondta, hogy azoknak átfogónak kell lenniük, nem pedig az összefüggésekből kiragadott, különálló kérdésekre kell vonatkozniuk.
A mai műsorban a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten készített összeállításunkat hallják, amelyben szó lesz a Művelődés folyóirat Enciklopédiájáról, Kiss András levéltáros hagyatékáról, illetve munkásságának folytatásáról, valamint egy szépirodalmi műről, Zsidó Ferenc új regényéről, amely A fák magukhoz húzzák az esőt címmel a csíkszeredai Gutenberg kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben, és amely többek között a székelység elé tart görbe tükröt – tartsanak velünk!
A megbízott libanoni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egy dél-libanoni katonai eszkaláció veszélyes következményekkel járhat a Közel-Keleten, ezért minden félnek a párbeszédet és a békés megoldásokat kell előnyben részesítenie.
Abdalláh Buhabib hozzátette: a konfliktusnak pusztító következményei lesznek nem csak Libanonra és Izraelre nézve, de talán a szomszédos Szíria és Jordánia számára is szörnyű lenne.
A miniszter szerint a libanoni kormány arra törekszik, hogy helyreálljon a stabilitás Izrael határainál, és elkötelezett a meglévő határviták tárgyalások útján történő rendezése mellett.
"Egymás legyilkolása nem a legjobb megoldás, nem fogja biztosítani a biztonságot. Párbeszédre és nyugalomra van szükség" - hangsúlyozta.
Abdalláh Buhabib elmondta: a nemzetközi közvetítők folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a katonai feszültséget a libanoni-izraeli határon.
A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival - jelentette ki a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a napokban tartott washingtoni NATO-csúcson Kisida Fumio japán miniszterelnök és a szövetség főtitkára közös tengeri hadgyakorlatok rendezéséről állapodott meg az euro-atlanti térség vizein 2024 végéig és úgy döntöttek, hogy fokozzák a bizalmas információcserét.
Jens Stoltenberg az interjúban idézte a japán kormányfőnek azt a kijelentését, miszerint "ami ma Ukrajnában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet" és ehhez hozzátette: "Mindannyiunk érdeke, hogy megakadályozzuk Vlagyimir Putyin elnök győzelmét Ukrajnában".
Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea milyen szerepet játszik az ukrajnai háborúban, Stoltenberg azt mondta, "nincs kétség", hogy az ázsiai ország "jelentős katonai támogatást" nyújt Oroszországnak.
Mint mondta: bár nem hajlandó érzékeny hírszerzési információkat nyilvánosságra hozni, "teljesen egyértelmű", hogy a 32 tagú szövetséget "mélyen aggasztja" annak a lehetősége, hogy Oroszország támogassa Észak-Korea rakéta- és nukleáris programját, cserébe lőszerekért és fegyverekért Phenjantól.
Japán az elmúlt években aktívan bővítette együttműködését az észak-atlanti szövetséggel. A japán miniszterelnök zsinórban harmadszor vett részt a NATO-csúcson. Tokió a NATO állandó partnere, a szövetség brüsszeli főhadiszállásán pedig japán képviselet működik.
Az óvások elbírálása előtt az átmenési arány 1,8 százalékkal volt gyengébb – tájékoztatott pénteken az oktatási minisztérium.
A legtöbben, 21.770-en a román nyelv és irodalom dolgozatra kapott jegyet óvták meg.
A tárca közölte azt is, hogy az előző két évhez képest mintegy 3 százalékkal javultak az eredmények, figyelembe véve, hogy 2023-ban 75 százalékos, 2022-ben 75,2 százalékos volt az átmenési arány.
A több mint 51 ezer óvás elbírálása után 2354-gyel nőtt az átmenők száma, így összesen 101.725 diák érettségizett sikeresen. Közülük 4659-en korábbi évfolyamok végzősei.
A sikeres érettségi vizsga feltétele a hatos átlag, illetve a legalább 5-ös jegy megszerzése minden vizsgatárgyból.
A pótérettségit augusztus 8-30. között szervezik meg idén.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) tájékoztatása szerint ma és holnap, 10 és 20 óra között nem közlekedhetnek az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek Arad, Bihar, Szatmár, Krassó-Szörény, Temes, Bákó, Ilfov, Giurgiu, Teleorman, Argeş, Dâmboviţa, Prahova, Ialomiţa, Călăraşi, Dolj, Olt, Vâlcea, Gorj, Mehedinţi, Suceava, Botoşani, Neamţ, Iaşi, Vaslui, Buzău, Vrancea, Galac és Brăila megyében.
Mentesülnek a tilalom alól a személyszállító gépjárművek; az élő állatot, romlandó árut, palackozott ivóvizet vagy postai küldeményeket szállító járművek, valamint a speciális konvojok.
A hétvégi hőhullámra készülve a bukaresti főpolgármester elrendelte palackozott ivóvíz kiosztását, illetve megnyitnak több könyvtárat és más közintézményt, ahol napközben hűsölhetnek a légkondicionáló berendezéssel nem rendelkező idősek.
Joe Biden amerikai elnök újabb muníciót szolgáltatott bírálóinak, akik nem bíznak az elnök szellemi képességében, hogy le tudja győzni a novemberi elnökválasztáson Donald Trump volt republikánus elnököt, illetve be tudja tölteni még négy évig az Egyesült Államok elnöki posztját. Biden a NATO-csúcstalálkozót követően továbbra is elutasította, hogy visszalépjen a küzdelemből, noha miután bemutatta az Egyesült Államok és Ukrajna által megkötött új megállapodást, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt először véletlenül Vlagyimir Putyinként mutatta be. Aztán a felhördülések hallatán javította magát. A CNN hírtelevízió szerint a demokraták közül sokan azt mondják, hogy Biden jelöltségének vége egyértelműnek tűnik, és már csak idő kérdése, mikor jelentik be.
Joe Biden amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO-csúcstalálkozó keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló tavasszal a kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről. A külügyminisztérium később kiadott közleménye alapján, az újabb amerikai katonai csomag értéke 225 millió dollár. Elemeit az amerikai hadsereg készleteiből hívják le és tartalmaz Patriot rakétaindítókat, korszerű föld-levegő rakétarendszereket (NASAM), Stinger légelhárító rakétákat, valamint további hadianyagot és felszerelést.
Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá tegnap Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével.
A 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására. A megállapodás tételesen említi egyebek mellett az F-16-os harci gépeken repülő ukrán pilóták romániai kiképzését, a Fekete-tenger aknamentesítésére irányuló nemzetközi összefogást, az ukrán élelmiszerexport számára román folyami és tengeri kikötőkön keresztül biztosított alternatív kereskedelmi útvonalat. A két ország kiemelt jelentőségűnek minősíti azt is, hogy Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását. Iohannis és Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá, vagyis a kétoldalú biztonsági megállapodással Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
Az Egyesült Államokkal való kétoldalú és NATO-n belüli együttműködés soha nem volt még olyan tartalmas, mint most - jelentette ki Klaus Iohannis államfő. A Románia és az Egyesült Államok közötti barátság napja alkalmából kiadott üzenetében Iohannis emlékeztetett, a két ország idén ünnepli stratégiai partnerségének 27. évfordulóját. Ez a partnerség a NATO- és az EU-tagság mellett Románia külpolitikájának egyik alappillére - szögezte le az államfő.
Kihallgatták ma a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. Petre Roman mellett büntetőeljárás indult az ügyben Ion Iliescu volt államfő, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója ellen is. Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek, de 2020 végén a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.
Jobb pályán mottóval szervezi meg július 23. és 28. között a Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, ismert nevén a Tusványost - közölték a szervezők. Sándor Krisztina, Tusványos politikai programfelelőse elmondta: az idei mottó Tusványos résztvevőinek jobboldali értékrendjére és a táborozás jobb infrastruktúrájára is utal, de pozitív kicsengésével a fiataloknak is üzenni akarnak, hogy megéri itthon maradni. Közölték, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 27-én, szombaton tartja meg szokásos előadását.
Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov arra reagált, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Biden kijelentette: „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei éledtek újra”, amiatt, hogy „az őrült gyilkos menetelni” kezdett.
Az amerikai vezető emellett Ukrajna elnökének nevezte Putyint, éppen a Washingtonban felszólalni készülő Volodimir Zelenszkijt bemutatva.
Biden az ukrajnai háború kezdete óta többször is sértő módon minősítette Putyint, amire a RIA Novosztyi hírügynökség szerint maga az orosz államfő egyszer sem válaszolt. Az amerikai elnök nevezte már nyilvánosan gyilkosnak, diktátornak, mészárosnak és háborús bűnösnek is hivatali partnerét.
A NATO-országokban gyártott rakéták Oroszország elleni bevetését kommentálva Peszkov tiszta provokációnak, a feszültség újabb, nagyon veszélyes fokozásának nevezte a csapások hatótávolságának növelését. Az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások lehetőségéről szólva azt mondta, hogy azoknak átfogónak kell lenniük, nem pedig az összefüggésekből kiragadott, különálló kérdésekre kell vonatkozniuk.
