Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Erről az energiaügyi miniszter nyilatkozott. Sebastian Burduja emlékeztetett, hogy Romániának nincs közvetlen földgázszállítási szerződése a Gazprommal, így az orosz-ukrán tranzitmegállapodás…
Az ország lítiumkészlete a globális összmennyiség 6 százalékáról 16,5 százalékra nőtt, ezzel a hatodikról a második helyre emelkedett a világranglistán.
A brazil kormány médiapolitikáért felelős tagja azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök érdekeit szolgálja ezzel.
Az amerikai szankciók értelmében Rogán Antal minden amerikai érdekeltségű vagyonát befagyasztják, és az amerikai állampolgároknak tilos vele gazdasági kapcsolatokat fenntartani.
Erről az energiaügyi miniszter nyilatkozott. Sebastian Burduja emlékeztetett, hogy Romániának nincs közvetlen földgázszállítási szerződése a Gazprommal, így az orosz-ukrán tranzitmegállapodás felmondása nem befolyásolja a romániai földgázellátás biztonságát.
A tárcavezető szerint Románia saját szárazföldi és tengeri gázkitermelésének volumene évi 8-10 milliárd köbméter, ami bőven fedezi a szükségletet. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy tavaly az ország az EU legnagyobb földgáztermelője volt, jelenleg közel 2 milliárd köbméter gáz van a tárolókban, miközben a napi fogyasztás 40 millió köbméternél kisebb.
A miniszter szerint a hazai gáztermelésből a Moldovai Köztársaság támogatására is futja. Jelenleg naponta 5,1 millió köbméter földgáz halad át a Iași-Ungheni vezetéken, ami fedezi a szomszédos ország fogyasztását.
Burduja kitért arra is, hogy 2027-ben Románia megkezdi a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely kitermelését, ahol a becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz található. Hozzátette, hogy két év múlva Románia megduplázza a gáztermelését, és képes lesz közvetlenül hozzájárulni az EU gázellátásának megerősítéséhez.
A koalíciós pártok vezetői szerda este megállapodtak abban, hogy az elnökválasztás első fordulóját május 4-én, a második fordulóját május 18-án tartják. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) közleménye szerint a koalíció államelnökjelöltje Crin Antonescu marad.
Az elnökválasztás időpontjának kitűzésekor a koalíció figyelembe vette, hogy első fordulót egy időben tartsák a több megyében esedékes időközi választásokkal (13 községben, Buşteni-ben és Zilahon polgármestert, Bihar megyében megyei tanácselnököt választanak). A koalíció ugyanakkor el akarta kerülni azt, hogy a szavazás napja húsvétra vagy pünkösdre essen.
A közlemény szerint jövő héten a kormány elfogadja az elnökválasztás megszervezéséhez szükséges jogszabályokat.
A kormánypártok vezetői szerda este arról is megállapodtak, hogy január 27-éig elkészül az idei költségvetés tervezete, amelyet február első hetében fogad majd el a parlament.
Megfellebbezhetetlen az elnökválasztás érvénytelenítése
Közzétette szerda este a bukaresti táblabíróság annak a december 31-i ítéletének az indoklását, amellyel elutasította Călin Georgescu korábbi független államfőjelöltnek az elnökválasztás érvénytelenítése elleni keresetét.
A határozat szerint az elnökválasztás érvénytelenítésekor a Központi Választási Iroda (BEC) mindössze végrehajtotta az alkotmánybíróság december 6-i határozatát, az utóbbi testület határozatai pedig véglegesek és kötelező érvényűek, így nem támadhatók meg a bíróságon.
Az indoklásban a bíróság azt is rögzíti, hogy a választási iroda nem sértette meg az állampolgárok alkotmányos jogait. Hivatkozott arra is, hogy az elnökválasztás érvénytelenítését elrendelő alkotmánybírósági határozat közzététele után a kormánynak már nem volt jogalapja a második elnökválasztási forduló megszervezésére.
Călin Georgescu és egy civil szervezet keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy nyilvánítsa semmissé a Központi Választási Iroda határozatait, amelyekkel az intézmény érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot és elrendelte a választás megismétlését.
Ausztriában Alexander Schallenberg volt külügyminisztert nevezik ki ügyvivő kancellárnak a múlt hét végén lemondott Karl Nehammer helyére - jelentette be ma az osztrák államfői hivatal.
Nehammer azt követően jelentette be, hogy lemond az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki tisztségéről és a kancellári posztról, hogy kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS liberális párt között. Hivatalosan pénteken távozik a kancellári tisztségből.
Schallenberg az új kormány megalakításáig lesz hivatalban ügyvivő kancellárként.
Ez a második eset, hogy ügyvivő kancellárnak nevezik ki őt. Kevesebb mint két hónapig már betöltötte ezt a tisztséget 2021 végén, amikor Sebastian Kurz kényszerült távozni a kancellári székből az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok hatására.
Kína komoly előrehaladást ért el a lítiumföltárás terén, aminek köszönhetően már a világ második legnagyobb lítiumkészletével rendelkezik - közölte ma a természeti erőforrások minisztériuma alá tartozó kínai geológiai szolgálat.
A geológiai intézet számításai szerint az ország lítiumkészlete a globális összmennyiség 6 százalékáról 16,5 százalékra nőtt, ezzel a hatodikról a második helyre emelkedett a világranglistán, ahol az első helyen Chile áll. A világ lítiumkészletének mintegy fele a Chile, Bolívia és Argentína által határolt "lítium-háromszögben" található.
A lítium kritikus elem a feltörekvő iparágak széles körében, beleértve az elektromos járműveket, az energiatároló rendszereket, a mobilkommunikációt, az orvosi kezeléseket és az atomreaktorok üzemanyagát.
"
["post_title"]=>
string(36) "Komoly előrehaladást ért el Kína"
["post_excerpt"]=>
string(169) "Az ország lítiumkészlete a globális összmennyiség 6 százalékáról 16,5 százalékra nőtt, ezzel a hatodikról a második helyre emelkedett a világranglistán."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(32) "komoly-elorehaladast-ert-el-kina"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-01-08 14:05:56"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 12:05:56"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445977"
["menu_order"]=>
int(5325)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3744 (24) {
["ID"]=>
int(445975)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-01-08 14:04:34"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 12:04:34"
["post_content"]=>
string(1344) "
Százhuszonhatra emelkedett a halálos áldozatok száma annak a földrengésnek a következtében, amely a Tibeti Autonóm Terület egyik legszentebb városa, Sigace közelében történt tegnap. A jelentések szerint 24 órával a földrengés után több mint négyszáz olyan embert sikerült kimenteni, aki a romok alatt rekedt a Himalája lábánál fekvő területen. A mentőalakulatokon viszont továbbra is nagy a nyomás, mert egy csaknem Kambodzsa nagyságú területen kell kutatni túlélők után, miközben a hőmérséklet éjszaka mínusz 18 Celsius-fok körüli. Szakértők szerint még sérülés nélkül is csak 5-10 óráig képes életben maradni az ember ebben a hidegben.
A regionális katasztrófavédelmi hatóság közlése szerint a tibeti oldalon több mint 3600 épület összeomlott, a legnagyobb károk Sigacéban - a Pancsen Láma székhelyén - és a közeli Lhatse városban keletkeztek. A kínai hatóságok több mint 30 ezer embert evakuáltak a 800 ezres lakosú régióból. Több mint 188-an megsérültek.
A rengéseket Nepálban, Bhutánban és Észak-Indiában is érezni lehetett.
A brazil kormány és két német párt bírálta tegnap Mark Zuckerberget, a Meta technológiai óriáskonszern vezetőjét amiatt, hogy friss bejelentése szerint közösségimédia-platformjain a cég "a szólásszabadság helyreállítása érdekében" felhagy tényellenőrző programjával. A brazil kormány médiapolitikáért felelős tagja azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök érdekeit szolgálja ezzel.
Bírálta a Meta lépését Robert Habeck német alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje is. "A szabadság nem jelenti a szabályok teljes hiányát, és ez érvényes az együttélésben, a demokráciában, és érvényesnek kell lennie a virtuális térben is. Tévedés azt hinni, hogy több a szabadság, ha mindent szabad" - mondta a politikus kedden egy hamburgi választási rendezvényen.
"
["post_title"]=>
string(55) "Brazília és német pártok bírálták a Meta tervét"
["post_excerpt"]=>
string(163) "A brazil kormány médiapolitikáért felelős tagja azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök érdekeit szolgálja ezzel. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(47) "brazilia-es-nemet-partok-biraltak-a-meta-tervet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-01-08 14:03:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 12:03:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445973"
["menu_order"]=>
int(5327)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3746 (24) {
["ID"]=>
int(445971)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-01-08 14:01:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 12:01:42"
["post_content"]=>
string(1745) "
A kaliforniai erdőtüzek miatt vészhelyzetet hirdetett ki tegnap az amerikai állam kormányzója, Gavin Newsom, az erős szél miatt egyelőre fékezhetetlenül terjedő lángok ugyanis elérték Los Angeles egyik tehetős lakónegyedét. A katasztrófavédelem és a helyi hatóságok jelentése szerint a Hollywoodtól csupán néhány kilométerre fekvő Pacific Palisades városrészben sok lakóépület leégett és több ember megsérült. A Santa Monica és Malibu közötti tengerparti területen csaknem háromezer hektáron tomboló tűz miatt eddig 30 ezer embert kellett evakuálni.
A televíziós felvételek tanúsága szerint a tűzvész elől menekülő helyiek elhagyott gépjárműveit buldózerek takarították el az utakról, hogy a mentő- és tűzoltóautók áthaladhassanak. Eközben a szárazföld belsejében, Pasadena közelében szintén lángra kapott a növényzet, a tűz néhány óra alatt 400 hektárt perzselt fel el a Pacific Palisadestől mintegy 50 kilométerre fekvő területen.
A CBS News beszámolója szerint az egyik idősotthon csaknem száz lakóját is evakuálni kellett, és közülük sokan kerekesszékben vagy hordágyon, a füstös levegőjű parkolóban összezsúfolódva várták a tűzoltók és a mentők érkezését.
A kaliforniai tűzoltóság időközben közölte, hogy egy harmadik helyszínen is tűz keletkezett, ami miatt a Los Angelestől északnyugatra, a San Fernando-völgyben fekvő Sylmar helység több lakójának szintén el kellett hagynia otthonát.
Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump tegnap arra az esetre, ha beiktatása napjáig, január 20-ig nem szabadulnak ki a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael területéről elhurcolt, még fogságban tartott túszok.
A megválasztott amerikai elnök floridai rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján megismételte, hogy a Hamász október 7-i támadásának soha nem lett volna szabad megtörténnie. A sajtótájékoztatón Steve Witkoff, a leendő elnök kijelölt közel-keleti különleges megbízottja arról számolt be, hogy nagy előrelépés van a túszok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon és derűlátásának adott hangot.
Steve Witkoff azt is elmondta, hogy visszautazik Dohába, ahol ma folytatódnak a tárgyalások a túszok elengedéséről szóló megállapodás részleteiről.
Az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a magyar Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, Rogán Antalt - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman. Az amerikai szankciók értelmében Rogán Antal minden amerikai érdekeltségű vagyonát befagyasztják, és az amerikai állampolgároknak tilos vele gazdasági kapcsolatokat fenntartani. Ezen kívül zárolnak minden olyan szervezetet, amelyek közvetve vagy közvetlenül, több mint 50 százalékban a miniszter tulajdonában vannak.
A nagykövet a döntést azzal indokolta, hogy a magyar miniszter hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a gazdasági szektort. Mint mondta, "Rogán Antal a Magyarországon működő korrupciós rendszernek a fő tervezője, irányítója és haszonélvezője, aki személyes meggazdagodása érdekében élt vissza a hivatali pozíciójával nemcsak a saját, hanem a politikai pártjához lojális más emberek érdekében is". Kérdésre válaszolva azt mondta, ez az oka annak hogy őt, és nem a magyar miniszterelnököt tették fel a szankciós listára. Hozzátette, nem Magyarország szuverenitását kívánják csorbítani, hanem a megjelölt korrupciós folyamattal helyezkednek szembe.
Az amerikai nagykövetség által a sajtó rendelkezésére bocsátott írásbeli tájékoztató szerint Rogán Antal az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós listára került fel.
A listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.
"
["post_title"]=>
string(44) "Szankciós listára helyezték Rogán Antalt"
["post_excerpt"]=>
string(191) "Az amerikai szankciók értelmében Rogán Antal minden amerikai érdekeltségű vagyonát befagyasztják, és az amerikai állampolgároknak tilos vele gazdasági kapcsolatokat fenntartani. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(40) "szankcios-listara-helyeztek-rogan-antalt"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-01-08 13:58:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 11:58:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445966"
["menu_order"]=>
int(5330)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3749 (24) {
["ID"]=>
int(445963)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-01-08 13:56:03"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 11:56:03"
["post_content"]=>
string(442) "
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök felvetését, hogy Kanadát "gazdasági erővel" az Egyesült Államok 51. tagállamává tegyék. "Annyi esélye sincs mint egy hólabdának a pokolban, hogy Kanada az Egyesült Államok része legyen" - írta Trudeau, aki hétfőn jelentette be lemondását miniszterelnöki tisztségéről.
"
["post_title"]=>
string(54) "Justin Trudeau elutasította Donald Trump felvetését"
["post_excerpt"]=>
string(121) " "Annyi esélye sincs mint egy hólabdának a pokolban, hogy Kanada az Egyesült Államok része legyen" - írta Trudeau."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(51) "justin-trudeau-elutasitotta-donald-trump-felveteset"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-01-08 14:11:42"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 12:11:42"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445963"
["menu_order"]=>
int(5331)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3750 (24) {
["ID"]=>
int(445961)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-01-08 13:54:48"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-01-08 11:54:48"
["post_content"]=>
string(936) "
Romániába érkezik ma az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke. Stephane Sejourne a kormány több képviselőjével, köztük Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is találkozik. A tájékoztatás szerint a politikus a stratégiai fontosságú ipari ágazatokat és ellátási láncokat érintő körútjának negyedik állomásaként érkezik hazánkba.
Holnap meglátogatja a Prime Batteries Technology nevű román vállalatot, amely korszerű lítium-ion akkumulátorokat és energiatároló rendszereket szállít számos ágazat és vállalkozás számára Európa-szerte.
Stephane Sejourne továbbá ellátogat az ország legfőbb űrkutatási központjába, az Országos Űrkutatási és Fejlesztési Intézetbe is.
Január 15-étől útadót kell fizetniük a nehézsúlyú teherautóknak Brassó megyében – döntött erről a Brassó Megyei Tanács még 2024 áprilisában. Eddig csak ingyenes átutazási engedélyt kellett kiváltaniuk a teherautósoknak az érintett szakaszokra. Ezentúl engedélyt és útadót is kérvényezniük kell.
A Brassó Megyei Tanács telefonos alkalmazást vásárolt a fizetések lebonyolítására még a múlt év végén. Az alkalmazást tesztelték, és január közepétől használható lesz. Az útadó és az átutazási engedély megszerzése bizonyos kategóriába tartozó teherautók számára elérheti az évi 1 500 lejt. Brassó város közelében nyolc megyei úton lesz érvényes az útadó. Fogaras környékén négy és Kőhalom környékén szintén négy megyei úton kötelező az útadó kifizetése.
Az említett útszakaszok közül Szászhermány és Vámoshídpuszta között is lesz útadó köteles rész - közölték a Megyei Tanács képviselői.
Erről az energiaügyi miniszter nyilatkozott. Sebastian Burduja emlékeztetett, hogy Romániának nincs közvetlen földgázszállítási szerződése a Gazprommal, így az orosz-ukrán tranzitmegállapodás felmondása nem befolyásolja a romániai földgázellátás biztonságát.
A tárcavezető szerint Románia saját szárazföldi és tengeri gázkitermelésének volumene évi 8-10 milliárd köbméter, ami bőven fedezi a szükségletet. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy tavaly az ország az EU legnagyobb földgáztermelője volt, jelenleg közel 2 milliárd köbméter gáz van a tárolókban, miközben a napi fogyasztás 40 millió köbméternél kisebb.
A miniszter szerint a hazai gáztermelésből a Moldovai Köztársaság támogatására is futja. Jelenleg naponta 5,1 millió köbméter földgáz halad át a Iași-Ungheni vezetéken, ami fedezi a szomszédos ország fogyasztását.
Burduja kitért arra is, hogy 2027-ben Románia megkezdi a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely kitermelését, ahol a becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz található. Hozzátette, hogy két év múlva Románia megduplázza a gáztermelését, és képes lesz közvetlenül hozzájárulni az EU gázellátásának megerősítéséhez.
