A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén – jelentette ki az Európai Tanács elnöke tegnap Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően.
Nincs észszerû alapja annak az álláspontnak, amelyet a többi 26 európai tagállam a magáévá tesz az ukrajnai háború folytatásával kapcsolatban – hangsúlyozta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország címû mûsorában pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Szaúd-Arábiában jöhet létre a következő találkozó amerikai és ukrán tisztségviselők között a jövő héten – közölte az amerikai elnök közel-keleti ügyekért felelős különmegbízottja.
Az Egyesült Államok elutasította a Gázai-övezetre vonatkozó arab tervet, amelyet Egyiptom támogat. A Fehér Ház közleménye szerint a terv az első lépés, de nem felel meg az amerikai elnök elvárásainak és követelményeinek.
Az uniós tagállamok haderőinek főparancsnokait a francia köztársasági elnök a jövő hétre hívta össze. Emmanuel Macron azzal indokolta lépését Ukrajna ügyében mondott szerda…
Persona non grata-nak, azaz nemkívánatos személynek nyilvánította a román külügyminisztérium az Orosz Föderáció katonai, légi és haditengerészeti bukaresti attaséját illetve…
Március 31-ig jelentkezhetnek a traktor-roncsprogramba azok a gazdák, akik újakra szeretnék cserélni mezőgazdasági gépeiket. A gazdák az új traktor vagy más…
Victor Ponta csütörtökön megerősítette, hogy jelöltként indul a májusi államelnök-választáson. A képviselő ismertette programját is, amelynek címe Románia az első…
A hazaárulás és orosz ügynökökkel való kapcsolattartás gyanúja miatt őrizetbe vett személyek a Vlad Țepeș Parancsnokságnak nevezett szervezet tagjai –…
Részvételi akciókutatást végeztek a Hargita megyei Kászonaltíz község öt falujában helybéli hölgyek lelkes összefogásával az elmúlt hónapokban a nők közéleti szerepvállalása vezetői szerepekben témakörben. A kutatás vezetője Miklós Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közösségi és Civil Tanulmányok mesterszakos hallgatója. A felmérés bemutatóját pénteken este tartották a kászonaltízi Kászoni Ízek házában több Hargita megyei női vezető részvételével.
Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén - jelentette ki az Európai Tanács elnöke tegnap Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően.
António Costa közölte, az Európa védelmi erejének fokozásáról szóló szövegrész szerint a tagországoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat. Mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja és annak az európai és a globális biztonságra gyakorolt hatásai egzisztenciális kihívást jelentenek, az EU felgyorsítja a szükséges pénzeszközök mozgósítását biztonsága és polgárai védelmének megerősítése érdekében - áll a zárónyilatkozatban. A dokumentumot 26 állam-, illetve kormányfő támogatta, kivételt képez Magyarország.
Nincs észszerû alapja annak az álláspontnak, amelyet a többi 26 európai tagállam a magáévá tesz az ukrajnai háború folytatásával kapcsolatban - hangsúlyozta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország címû mûsorában pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A magyarok nem bírják el a következményeit egy ilyen háborúnak, vagy ha ki is bírjuk, csak nagyon nehezen - jelentette ki, hangsúlyozva, a másik 26 uniós tagállam "ellenstratégiájának" lényege, hogy "ne béke legyen, hanem rávegyék az ukránokat, meg magukat is, hogy van értelme folytatni a háborút" az Egyesült Államok nélkül is. Ha ezt végig viszik az európaiak, az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra - fogalmazott a kormányfõ. Hozzátette, Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy, ezért az errõl szóló döntést el kell tolni. Orbán Viktor megerõsítette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szeretne "tetõ alá hozni" egy véleménynyilvánító szavazást errõl a témáról Magyarországon.
Szaúd-Arábiában jöhet létre a következő találkozó amerikai és ukrán tisztségviselők között a jövő héten - közölte az amerikai elnök közel-keleti ügyekért felelős különmegbízottja.
Steve Witkoff újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a megbeszélés helyszíne Rijád vagy Dzsidda lesz. Az elnöki különmegbízott úgy fogalmazott: az ukrán államfő, Donald Trumpnak kedden elküldött levele "egy nagyon pozitív első lépés volt", amit az amerikai elnök bocsánatkérésnek tekint a múlt pénteken a Fehér Házban történteket követően.
Az Egyesült Államok elutasította a Gázai-övezetre vonatkozó arab tervet, amelyet Egyiptom támogat. A Fehér Ház közleménye szerint a terv az első lépés, de nem felel meg az amerikai elnök elvárásainak és követelményeinek.
Az üzenet azt követően jelent meg, hogy Stive Witkoff amerikai különmegbízott úgy nyilatkozott, vannak meggyőző részek a tervben, de további tárgyalásokra van szükség. A Gázai-övezet újjáépítésére vonatkozó arab terv a Hámász eltávolítását feltételezi és a Palesztin Hatóság visszatérését a Gázai-övezetbe, ezzel viszont Izrael nem ért egyet. Ugyanakkor az arab terv szavatolja a palesztinok térségben maradását, miközben az amerikai elnök nemrég arról beszélt, hogy a palesztinoknak Egyiptomba vagy Jordániába kell menniük, amíg a Gázai-övezet a Közel-Kelet riviérájával változik. A hírügynökségek emlékeztetnek, hogy a javaslat felháborodást keltett a térségben, illetve az egész világon, mert etnikai tisztogatásnak tűnik.
Az uniós tagállamok haderőinek főparancsnokait a francia köztársasági elnök a jövő hétre hívta össze. Emmanuel Macron azzal indokolta lépését Ukrajna ügyében mondott szerda esti tévébeszédében, hogy ez egy új kor kezdete, amelyben Európa jó esetben továbbra is számíthat az Egyesült Államok támogatására, de fel kell készülni arra is, hogy ez nem így lesz.Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kontinensen egyedül Franciaországnak van atomfegyvere, és ennek elrettentő erejét kész az uniós tagállamok biztonságának szolgálatába állítani. Emmanuel Macron szerint a világ eddigi hatalmi struktúrája megbomlott, „a békére már nincs garancia saját kontinensünkön”. Úgy látja, hogy „Ukrajna globális konfliktussá vált”-idézi a francia elnököt az Euronews.
A védelmi kérdésekről szóló, rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők részvételével. Ez lesz az első alkalom, amikor a 27 tagország vezetője tárgyalni tud arról az uniós védelmi programról is, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden mutatott be.
A ReArm Europe legfőbb célja, hogy a tagállamok növelni tudják a védelemre fordított kiadásaikat. Von der Leyen arról beszélt, egyértelművé vált, hogy Európának több felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért. Az, hogy Donald Trump amerikai elnök egyre inkább magáévá teszi a Kreml narratíváját, nem hajlandó elítélni Oroszországot mint agresszort, és az Ovális Irodában konfrontációba keveredett Volodimir Zelenszkijjel, felzaklatta az Európai Unió vezetőit.
Mai tárgyalásukon a 27 vezető megpróbál egységet és határozottságot sugallni az Ukrajnának nyújtott közös támogatásukban, és választ adni a legégetőbb kérdésekre, például arra, hogy az EU milyen biztonsági garanciákat engedhet meg magának, mennyi plusz pénzt hajlandó áldozni, és meddig tud elmenni, hogy pótolja Amerika távollétét. Szóba kerülhet egy különmegbízott kinevezése is a tárgyalásokra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén Brüsszelbe utazik.Ilie Bolojan először vesz részt ügyvivő államfőként az Európai Tanács ülésén – írja az Euronews.
Persona non grata-nak, azaz nemkívánatos személynek nyilvánította a román külügyminisztérium az Orosz Föderáció katonai, légi és haditengerészeti bukaresti attaséját illetve annak helyettesét. A külügy a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó bécsi döntés előírásainak megsértésével vádolja az érintetteket.
Emil Hurezeanu tárcavezető utasítására tegnap behívták a román külügyminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetségének ügyvivőjét, akit tájékoztattak a román diplomácia döntéséről.Sajtóhírek szerint Călin Georgescu csoportjával állhatott kapcsolatban Oroszország bukaresti nagykövetségének katonai attaséja és annak helyettese, akiket nemkívánatos személynek nyilvánított a román külügyminisztérium.A tárca tájékoztatása szerint az orosz nagykövetség két munkatársának tevékenysége sértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény előírásait.
A Știri pe surse hírügynökség úgy tudja, az orosz katonai attasé és helyettese kapcsolatban állt Călin Georgescuval, az attasé neve szerepel abban a bűnvádi dossziéban is, amelyet a vádhatóság állított össze az egykori államfőjelölt elleni eljárás alapjaként.Moszkva „megfelelő választ fog adni” arra, hogy Románia nemkívánatos személynek nyilvánította a bukaresti orosz katonai attasét és helyettesét – közölte az orosz külügyminisztérium.
Románia közel egymilliárd köbméter gázzal a tárolókban zárja le a hideg évszakot, és március 12-től egyes tárolókban újraindul a feltöltési szakasz – jelentette be szerdán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető megjegyezte, hogy a meteorológiai intézet szerint márciusban az átlaghőmérséklet magasabb lesz mint az előző években. Az uniós tagországok 2023-tól kötelesek a meglévő tárolók kapacitásának 90 százalékát kitevő gázkészletet felhalmozni a tárolókban.
Március 31-ig jelentkezhetnek a traktor-roncsprogramba azok a gazdák, akik újakra szeretnék cserélni mezőgazdasági gépeiket. A gazdák az új traktor vagy más gép értékének 65 százalékára kapnak támogatást. A 40 év alatti, fiatal gazdák az új mezőgazdasági haszongépjármű árának akár 80 százalékát is megkaphatják. Az új mezőgazdasági gépek egyenkénti értéke azonban nem haladhatja meg az 55 ezer eurót.
Victor Ponta csütörtökön megerősítette, hogy jelöltként indul a májusi államelnök-választáson. A képviselő ismertette programját is, amelynek címe Románia az első helyen.
„Az emberek igazságot akarnak, és azt, hogy a legfontosabbként kezeljék őket. Itt az ideje, hogy Romániát elsődleges fontosságúként kezeljük. (...) Korábban már átéltünk együtt nehéz időket, akkor, 2012-ben mi vezettük a legjobban teljesítő kormányt, amely stabilitást adott Romániának. 2015-től napjainkig én személyesen és a romániaiak is nehéz időszakon mentünk keresztül, amelyben minden rosszat leckeként éltem meg - miben kell javulnom, mit kell jobban csinálnunk. Sokat változtam a 10 év alatt, újra van bátorságom és energiám egy projekttel előállni, mert a románoknak joguk van ahhoz, saját maguk válasszák meg az elnöküket, és ne a külföld, vagy néhány pártvezető, vagy rendszer, vagy titkosszolgálat erőltesse rájuk"– mondta Victor Ponta.
A hazaárulás és orosz ügynökökkel való kapcsolattartás gyanúja miatt őrizetbe vett személyek a Vlad Țepeș Parancsnokságnak nevezett szervezet tagjai - értesült az AGERPRES hírügynökség ügyészségi forrásokból.
A szervezet vezetőségének egyik tagja, Radu Theodoru nyugalmazott tábornok 101 éves, a Nagyrománia Párt egyik alapító tagja. Õ is az ügy egyik gyanúsítottja.A 'Parancsnokság' különböző felszólításokban, memorandumokban és nyilatkozatokban követeli Románia kilépését a NATO-ból, az ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak visszaállítását Oroszországgal, Kínával és Iránnal, és a 'Geția' projekt révén Románia újraszervezését oly módon, hogy az országot a 'bölcsek tanácsa' vezesse. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) közölte, hogy a gyanúsítottak katonai jellegű szervezetet hoztak létre, és orosz ügynökökkel tárgyaltak Románia NATO-ból való kilépéséről.
A hat személyből öt 2023-tól bűnszervezetet épített ki azzal a céllal, hogy az ország politikai és védelmi kapacitásának aláásásával gyengítsék Románia szuverenitását és függetlenségét. A bűnszervezethez 2024-től a hatodik gyanúsított is csatlakozott. A csoport tagjai nyilvános vagy konspiratív tevékenységet folytattak a kitűzött cél elérése érdekében. Emellett kapcsolatban álltak egy külföldi hatalom Romániában, illetve Oroszországban tartózkodó ügynökeivel.
Részvételi akciókutatást végeztek a Hargita megyei Kászonaltíz község öt falujában helybéli hölgyek lelkes összefogásával az elmúlt hónapokban a nők közéleti szerepvállalása vezetői szerepekben témakörben. A kutatás vezetője Miklós Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közösségi és Civil Tanulmányok mesterszakos hallgatója. A felmérés bemutatóját pénteken este tartották a kászonaltízi Kászoni Ízek házában több Hargita megyei női vezető részvételével.
A patriarchális társadalmi berendezkedés még mindig az egyik fő akadálya a nők közéleti szerepvállalásának - derül ki a kutatásból. Összeállításunkban a résztvevők és a jelenleg közéleti tisztségeket betöltő nők beszélnek a kihívásokról, nehézségekről, társadalmi elfogadottságról.
Mihály Emőke köszöntötte a megjelenteket, meghívottakat, a kutatás elkészítésében aktívan résztvevő hölgyeket, majd átadta a szót Miklós Katalin kutatás vezetőnek, aki az akciókutatás lényegét ismertette.
Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén - jelentette ki az Európai Tanács elnöke tegnap Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően.
António Costa közölte, az Európa védelmi erejének fokozásáról szóló szövegrész szerint a tagországoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat. Mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja és annak az európai és a globális biztonságra gyakorolt hatásai egzisztenciális kihívást jelentenek, az EU felgyorsítja a szükséges pénzeszközök mozgósítását biztonsága és polgárai védelmének megerősítése érdekében - áll a zárónyilatkozatban. A dokumentumot 26 állam-, illetve kormányfő támogatta, kivételt képez Magyarország.