„Így vagy úgy, de meg fogjuk szerezni Grönlandot” – mondta Donald Trump, aki 6 héttel hivatalba lépését követően tartotta második elnöki ciklusának első beszédét a kongresszus két háza előtt.
Az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok április 2-án bevezeti a viszonosságra alapuló vámrendszert. Az elnök a lépést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi partnerinek többsége – köztük az Európai Unió – jóval nagyobb vámtételt alkalmaz az amerikai termékekre, mint az Egyesült Államok.
Mintegy 100 perces beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is szándékában áll a Panama-csatorna feletti ellenőrzést visszavenni. Ennek részeként bejelentette, hogy amerikai vállalatok vásároltak meg két kikötőt a hajózási útvonal mentén.
Az elnök beszédét demokrata képviselők bekiabálásokkal és hangos nevetéssel szakították félbe. Mike Johnson házelnök utasítására egy képviselőt a házőrség kikísért az ülésteremből.
Ukrajna készen áll a tárgyalásra annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a tartós békéhez – számolt be Donald Trump a kongresszus két háza előtt tartott beszédében.
Az elnök elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő levélben tájékoztatta szándékáról.
„Senki sem akarja jobban a békét, mint az ukránok. Én és munkatársaim készen állunk, hogy közösen dolgozzunk Trump elnök határozott vezetése alatt, hogy eljussunk egy tartós békéhez. Igazán értékeljük Amerika segítségét Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének fenntartásában” – idézte Volodimir Zelenszkij levelét Donald Trump.
Donald Trump elmondta, „értékeli” Zelenszkij levelét. Az ukrán fél arról tájékoztatta, hogy bármikor kész aláírni az Egyesült Államokkal kidolgozott gazdasági partnerségről szóló megállapodást.
Az elnök egyben arról is beszámolt, hogy orosz részről határozott jelzést kapott arra, hogy Moszkva „készen áll a békére”. „Itt az idő arra, hogy lezárjuk az esztelen háborút, és anank érdekében, hogy véget vessünk a háborúnak, mindkét oldallal beszélni kell” – fogalmazott az amerikai elnök.
Párizs szerint az amerikai támogatás kiváltása az EU „civilizációs kötelessége”
Franciaország a többi európai országgal együtt mindent megtesz az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás „kiváltása” érdekében, miután ez az Európai Unió „civilizációs kötelessége” – jelentette ki a miniszterelnök.
François Bayrou a nemzetgyűlésben, majd a szenátusban kedd este elmondott beszédében bírálta Donald Trump amerikai elnök döntését az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek felfüggesztéséről.
„A felfüggesztés kifejezés senkit sem téveszt meg. A háborúban egy megtámadott országnak nyújtott segélyek felfüggesztése azt jelenti, hogy a megtámadott országot magára hagyják, és elfogadják vagy remélik, hogy az agresszor győzni fog” – mondta Bayrou a szenátoroknak.
A francia miniszterelnök jelezte, hogy Franciaország számára most „az a kihívás”, hogy „minden lehetséges eszközt előteremtsen ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben pótolni lehessen az esetlegesen leállított nemzetközi segélyeket”, és megsegítse Ukrajnát lőszerrel, hírszerző rendszerrel, valamint hozzáféréssel az internetes összekötetésekhez és hálózatokhoz.
„Ez egy jelentős erőfeszítés, amelyet az európaiaknak vagy legalábbis azoknak az európaiaknak, akik eltökéltek abban, hogy segítsenek Ukrajnának, elő kell teremteniük” – hangsúlyozta.
A francia kormányfő szerint az amerikai segélyszállítmányok már leálltak.
François Bayrou szerint az „elvek feladása” láttán „sok honfitársunk elkeseredett, de a kormány üzenete és víziója az, hogy nem eshetünk kétségbe”, s úgy vélte, hogy „eljött az igazság órája” Európában. „Ez olyan civilizációs kötelességünk, amelyet teljesítenünk kell” – fogalmazott a miniszterelnök.
Bár az „európai hadsereg” gondolatát nem támogatta, François Bayrou kijelentette, hogy az Európai Uniónak nem szabad „örökké másokra támaszkodnia”, és „az európai hadseregek megszervezését, koordinálását és közeledését” szorgalmazta.