A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Világhírű magyar előadóművészt, Baráti Kristóf, Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar hegedűművész, karmestert köszöntötték április elején Kolozsváron, majd április…
Zavartalanul tudták megkezdeni a munkát a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) munkatársai kedden, azt követően, hogy az országban hónapok óta tiltakozó…
A fő ok: saját gazdaságpolitikája. Április elején léptek életbe a világ legtöbb országának termékeire kivetett büntetővámok, amelyek megrázkódtatásokat okoztak a…
Az indiai hadsereg kedd reggeli közleménye szerint a pakisztáni hadsereg „mindenféle indoklás nélkül” tüzet nyitott kézifegyverekből az ellenőrző vonalon át,…
A Vörös-tengerbe zuhant egy amerikai F/A-18-as harci repülőgép a Harry Truman repülőgép-hordozó fedélzetéről – közölte hétfőn az amerikai haditengerészet. A…
Mark Carney miniszterelnök Liberális Pártja nyerte meg a kanadai előrehozott parlamenti választásokat, de nem sikerül többségi kormányt alakítania – áll…
Kritikusan fontosnak nevezte a soron következő hetet az amerikai külügyminiszter az orosz-ukrán háború befejezését célzó béketárgyalások szempontjából. Donald Trump amerikai elnök…
A Hargita megyei törvényszék pénteken közzétett ítélete szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) április 17-én elrendelte a hatósági felügyelet újabb…
Világhírű magyar előadóművészt, Baráti Kristóf, Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar hegedűművész, karmestert köszöntötték április elején Kolozsváron, majd április 10-én kortárs szerző remekművét, Vajda János Karnyóné című vígoperáját mutatták be az Állami Magyar Operában. Mindezekről László Tibortól, a Kolozsvári Rádió munkatársától hallhatunk.
Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat legfrissebb lapszámait ismerteti.
Bejelentette lemondását június 15-i hatállyal Ronan Bar, az izraeli Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetője - közölte hétfőn a The Jerusalem post című izraeli lap.
A tájékoztatás szerint Bar mindezt a Sin Bet szolgálatteljesítés közben életüket vesztett tagjairól való megemlékezésen jelentette be a belbiztonsági szolgálat központjában
"Harmincöt év szolgálat után, annak érdekében, hogy szavatolni lehessen egy állandó utód kijelölésének rendezett eljárását és a szakmai irányítás átadását, 2025. június 15-én befejezem munkámat" - mondta hozzátéve, hogy bejelentését egy olyan estére időzítette, amely "a megemlékezésről, hősiességről és önfeláldozásról" szól.
Bar hangsúlyozta, hogy minden köztisztviselőnek, aki kudarcot vallott a biztonság szavatolásával október 7-én, "alázatosan fejet kell hajtania a meggyilkoltak, az elesettek, a sebesültek, a túszok, illetve családjaik előtt és ennek megfelelően kell cselekedniük". "Mindannyiunknak" - tette hozzá. "Szakmai életutam minden döntésének a hazaszeretetem és az állam iránti lojalitásom voltak az alapjai, ahogy ezen az estén is" - hangsúlyozta.
Bar kijelentette, hogy intézményes védelemre van szüksége a Sin Bet utána következő vezetőinek, hogy megfelelően el tudják majd látni hivatalukat. Kiemelte, hogy az államnak "világos vonalat kell húznia különbséget téve a bizalom és a lojalitás között".
Rámutatott, hogy az izraeli legfelsőbb bíróságon folyó eljárás nem személy szerint ellene irányul, hanem "a Sin Bet vezetőinek jövőbeli függetlenségéről".
"Természetesen készen állok részt venni minden olyan eljárásban, amelyet a törvényszék szükségesnek ítél, hogy biztosíthassam ezt a jövőt" - fűzte hozzá.
Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság ideiglenesen felfüggesztette március 21-én Bar leváltását, miután az előző nap menesztését megszavazták egy késő esti kormányülésen Benjámin Netanjahu miniszterelnök javaslatára. Az ellenzéki pártok és egyéb szervezetek számos beadványban tiltakoztak emiatt a legfelsőbb bíróságon.
Netanjahu március 16-án közölte, hogy már régen elvesztette bizalmát Barban, s hogy a belbiztonsági szolgálat vezetőjébe vetett bizalom, akinek feladatkörébe tartozik a terrorizmus elhárítás mellett a kormányzati tisztségviselők biztonságának szavatolása is, különös jelentőséggel bír háborús időkben.
Zavartalanul tudták megkezdeni a munkát a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) munkatársai kedden, azt követően, hogy az országban hónapok óta tiltakozó egyetemisták hétfő késő este felhagytak a közmédia épületének blokádjával.
Két hétig tartották zárlat alatt az egyetemisták a közmédia épületét, ellehetetlenítve a munkát.
A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy a közszolgálati média nem az emberek érdekeit szolgálja, hanem "ellenük" dolgozik.
Az egyetemisták azt követelték, hogy írjanak ki új pályázatot a szerbiai médiahatóság (REM) tagjainak megválasztására, mert – mint mondták - amíg nem működik a REM, addig nincs, aki megfékezze az RTS "rosszindulatú tudósításait". Azt mondták, mindaddig maradnak, amíg új pályázatot nem írnak ki, vagy amíg meg nem szűnik az RTS. A szerbiai parlament illetékes testülete hétfőn megsemmisítette a korábbi pályázatot, és újat írt ki.
Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva. Ezt követően országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.
Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése.
A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.
A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.
A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.
A fő ok: saját gazdaságpolitikája. Április elején léptek életbe a világ legtöbb országának termékeire kivetett büntetővámok, amelyek megrázkódtatásokat okoztak a világpiacon. A Bloomberg több közvélemény-kutatás adatai alapján most arról ír: miközben közeledik az elnökség szimbolikusnak tekintett 100. Napja, a választók többsége szerint Trump nem teljesítette az amerikai gazdaság megerősítésére tett ígéreteit.
Trump az amerikai gazdaság helyreállításával és az illegális bevándorlás megállításával nyerte meg a tavaly novemberi elnökválasztást.
Mindeközben fokozódik a nyomás a republikánusokon egy korábbi, 2017-es adóterv miatt. Ehhez szüksége lesz a kongresszusi republikánusok támogatására – akik sajtóértesülések szerint aggódhatnak amiatt, hogyan befolyásolhatja esélyeiket a 2026-os félidős választásokon a Fehér Ház gazdaságpolitikája.
A republikánus stratégák szerint a mindenkori kormányzópárt általában kongresszusi helyeket veszít a félidős választásokon, egy recesszió pedig szinte garantálná a republikánusok 2026-os vereségét, és visszaadná az irányítást a demokratáknak.
Az indiai hadsereg kedd reggeli közleménye szerint a pakisztáni hadsereg "mindenféle indoklás nélkül" tüzet nyitott kézifegyverekből az ellenőrző vonalon át, Kupvara és Baramulla körzetekben. Az indiai hadsereg "gyorsan és hatékonyan" reagált - áll a szövegben. Áldozatokról nem érkeztek jelentések.
A két ország között azután erősödött föl az ellenségeskedés, hogy április 22-én fegyveresek terrortámadást követtek el a népszerű turisztikai városban, Pahalgamban. A vitatott hovatartozású Kasmír India által ellenőrzött régiójában történt múlt keddi terrortámadásban 26-an - 25 indiai és egy nepáli állampolgár - vesztették életüket, sokan megsebesültek.
India azt állítja, hogy a pakisztáni hírszerzés támogatta a terroristákat. Pakisztán tagadja ezt.
A terrortámadást követően India csaknem a felére csökkentette az iszlámábádi nagykövetségén tartózkodók számát, nemkívánatos személynek nyilvánította a pakisztáni diplomáciai képviselet katonai tanácsadóit, és bezárta a kulcsfontosságú attari ellenőrzőpontot a határon. Az indiai hatóságok felfüggesztették az Iszlámábáddal kötött vízmegosztási megállapodást, valamint a vízumok kiadását pakisztáni állampolgároknak.
Pakisztáni viszont bejelentette, hogy felfüggeszti az Indiával kötött összes kétoldalú megállapodást. Azt is megjegyezték, hogy háborús cselekménynek tekintenének minden olyan indiai kísérletet, amely az Indus folyó vízfolyásának elterelésére irányul. Ezenkívül Pakisztán lezárta légterét India előtt és nemkívánatos személynek nyilvánította az indiai nagykövetség katonai tanácsadóit. Pakisztáni állítás szerint olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek szerint India terrorszervezeteket támogat az országban.
Három új út, három új híd építését és új vonatjáratok indítását tervezik Magyarország és Szlovákia között, továbbá több régi határátkelőt szeretnének felújítani - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Pozsonyban hétfőn.
A kormányfő Robert Fico szlovák miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, megállapodtak abban, hogy a kétoldalú együttműködés mentén folyamatos fejlesztésekre less szükség a jövőben is.
A korábbi megállapodás eredményeként a két ország között meglévő 22 határátkelési pontot 40-re tudták növelni, de "most újabb utakra, hidakra és vasutakra is szükségünk van" – mondta Orbán Viktor.
Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ma minden idők legjobb szlovák-magyar kapcsolatrendszerében élünk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón hétfőn Pozsonyban.
A Vörös-tengerbe zuhant egy amerikai F/A-18-as harci repülőgép a Harry Truman repülőgép-hordozó fedélzetéről – közölte hétfőn az amerikai haditengerészet.
A harci gép a vontató járművel együtt a tengerbe zuhant, majd elmerült. A pilóták és a vontató vezetője még időben ki tudtak ugrani, de egy tengerész könnyebben megsérült.
Az egyelőre nem világos, hogy kiemelik-e a több mint 60 millió dolláros harci gépet a tengerből.
A Harry Truman repülőgép-hordozó az Irán segítségét élvező jemeni húszi lázadók elleni csapásokban vesz részt a térségben. Ugyanez a hajó volt érintett egy tavaly decemberi balesetben, amikor az amerikaiak tévedésből a saját gépüket lőtték le.
Az Egyesült Államok egy további repülőgép-hordozója, a Carl Vinson az Arab-tengerről mér csapásokat a térségbéli hajózást fenyegető síita lázadók célpontjaira.
Mark Carney miniszterelnök Liberális Pártja nyerte meg a kanadai előrehozott parlamenti választásokat, de nem sikerül többségi kormányt alakítania - áll a CTV News televízió előrejelzésében.
A liberálisok 343 körzetből 156-ban nyertek vagy vezettek. Pierre Poilievre konzervatívjai várhatóan ellenzékben maradnak, eddig 144 körzetben győztek, vagy vezettek. A pártoknak 172 helyre van szükségük a többséghez, de Kanadában gyakoriak a kisebbségi kormányok.
Poilievre a negyedik egymást követő konzervatív vezető, aki kikapott a 2015 óta hatalmon lévő liberálisoktól.
Az eredmény hatalmas visszatérést jelent a liberálisoknak, akik januárban még 20 százalékponttal a konzervatívok mögött kullogtak a közvélemény-kutatásokban, mielőtt Justin Trudeau bejelentette visszalépését, és Donald Trump elkezdte annektálással fenyegetni a kanadaiakat.
Kritikusan fontosnak nevezte a soron következő hetet az amerikai külügyminiszter az orosz-ukrán háború befejezését célzó béketárgyalások szempontjából.
Donald Trump amerikai elnök és kormányzati tisztségviselői a napokban azzal fenyegetőztek, hogy ha a felek nem jutnak hamarosan megállapodásra, Washington szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, és kivonul a béketárgyalásokból – ám szakértők szerint az Egyesült Államok kormánya ezt a fenyegetőzést nem fogja beváltani.
A katolikus egyház már Rómában tartózkodó bíborosai hétfőn találkoznak, hogy megvitassák az új pápa megválasztását – jelentette a DPA hírügynökség, írja az Agerpres.
Ez az ötödik úgynevezett általános kongregáció Ferenc pápa húsvéthétfői halála óta. A konklávé legkorábban május 5-én kezdődhet, akilencnapos gyászidőszak után.Hogy hány bíboros vesz részt a találkozón, amelyet prekonklávénak is neveznek, nem lehet tudni. Az elmúlt napokban a sajtóban és a közösségi portálokon is heves találgatások folytak a jelöltekről és a lehetséges favoritokról. A bíborosok már a Ferenc pápa szombati temetését megelőző napokban is tartottak ilyen találkozókat. A pápává váláshoz egy bíborosnak a konklávén leadott szavazatok kétharmadát kell megszereznie. Az első napon egy szavazást tartanak, majd minden további napon négyet. Amint megválasztják az új pápát, fehér füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből. A katolikus egyháznak jelenleg 135, 80 évesnél fiatalabb bíborosa van, így ők jogosultak részt venni a konklávén.
Donald Trump Jr. az amerikai elnök legidősebb fia kelet-európai körúton vesz részt, ma Romániába várják. Ifjabb Trump pénteken indult négy kelet-európai országot érintő körútra, amelynek célja a Trump család üzleti érdekeltségeinek bővítése és a konzervatív politikai szövetségesekkel való kapcsolatok erősítése – jelentette az EFE hírügynökség alapján az Agerpres. Magyarország után Bulgáriába, ma Romániába aztán Szerbiába látogat.
A Hargita megyei törvényszék pénteken közzétett ítélete szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) április 17-én elrendelte a hatósági felügyelet újabb hatvan napra történő meghosszabbítását Hargita Megye Tanácsának korrupcióval gyanúsított alelnöke ügyében.
A döntés ellen Barti Tihamér panaszt nyújtott be, de a bírói testület elutasította azt. Az RMDSZ politikusa a hatósági felügyelet ideje alatt nem töltheti be a megyei tanács alelnöki tisztségét és a politikai szervezet Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de gyakorolhatja megyei önkormányzati képviselői mandátumát, és az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöki teendőit is elláthatja. A kényszerintézkedés ideje alatt rendszeresen meg kell jelennie a rendőrségen, és hatósági engedély nélkül nem hagyhatja el Romániát. Barti Tihamér ellen párttisztség jogtalan előnyök megszerzésére való felhasználása, valamint nem a nyilvánosságnak szánt információk felhasználására való felbujtás gyanújával vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség.
Világhírű magyar előadóművészt, Baráti Kristóf, Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar hegedűművész, karmestert köszöntötték április elején Kolozsváron, majd április 10-én kortárs szerző remekművét, Vajda János Karnyóné című vígoperáját mutatták be az Állami Magyar Operában. Mindezekről László Tibortól, a Kolozsvári Rádió munkatársától hallhatunk.
Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat legfrissebb lapszámait ismerteti.
