Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint Magyarországon a Tisza-kormány a végrehajtott jogszabály-módosításokkal felszámolta a demokráciát és a jogállamot, ami bűncselekmény. A Fidesz elnöke erről ma a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban beszélt. Orbán Viktor élesen bírálta azokat a jogszabályi változásokat, amelyeket az új magyar kormány kezdeményezett az áprilisi magyar parlamenti választások után. Orbán Viktort hallják.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első fél évben jegyzett 3,64 százalékhoz képest - közölte a pénzügyminisztérium. Nominális értéken az egy évvel korábbi 69,8 milliárd lejről közel 28,8 milliárd lejjel 41 milliárd lejre csökkent a deficit, ami azt jelzi, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is a tervek szerint halad - hangsúlyozták a tárca közleményében. Az államháztartás bevételei 10,3 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetés kiadásai GDP-arányosan 19,85 százalékról 18,66 százalékra mérséklődtek. Nominális értéken a kiadások 383,5 milliárd lejt tettek ki, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe, 0,8 százalékos növekedést jelent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy ezek az adatok egyértelműen jelzik Románia elkötelezettségét a felelős költségvetési politika mellett. Hangsúlyozta, az adatok azt bizonyítják, hogy a fiskális konszolidációs terv eredményes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) soha nem fog megszavazni olyan közalkalmazotti bértörvényt, amely megszorításokhoz vezet, elszegényíti a lakosságot, és lerombolja az egészségügyi, valamint az oktatási rendszert - jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu pártelnök. A képviselőház elnöke egy Facebook-bejegyzésben leszögezte, a jogszabálytervezetről előzetesen valamennyi szakszervezeti szövetséggel valós, nem pedig nevetségesen színlelt társadalmi párbeszédet kellett volna folytatni. Közölte: a PSD a jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet. Grindeanu kifogásolta egyebek mellett a pótlékok intézményenkénti 20 százalékos plafonját.
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét…
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen…
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt…
Vasúti alkalmazottak, tartalékos katonák, rendőrök, bányászok, erdészek, acélmunkások és a Metrorex alkalmazottai tüntetnek pénteken 13 órától a bukaresti Győzelem (Victoriei)…
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn megkezdődnek az érettségi kompetenciavizsgái. Román nyelvből január 27-29., anyanyelvből január 29-31., idegen…
A 150 éves az Erdélyi Múzeum folyóirat, ezért tudományos ülésszakkal, kerekasztal megbeszéléssel, valamint a lap idei számainak bemutatásával egybekötött ünnepi…
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül. Talán ez a mondat a legfájóbb abban az állásfoglalásban, amelyet pár napja az elmúlt év utolsó napján tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
Ma van a magyar kultúra napja, amelyet Magyarországon és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel…
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdán ígértet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy „egységes és erős” Európát hozzanak létre a Donald Trump amerikai elnök által képviselt politika „kihívásával” szemben.
„Már most világos, hogy Trump elnök kihívás lesz” – mondta Párizsban a német kancellár a Macron elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Európa nem fog meghátrálni vagy elbújni, hanem konstruktív és magabiztos partner lesz” – tette hozzá Olaf Scholz. A francia elnök arra kérte a 27 uniós tagállamot, és különösen a francia-német párost, hogy „teljes mértékben vegyék ki a részüket” egy „egységes, erős és szuverén” Európa létrehozásában, amely képes megvédeni érdekeit akkor, amikor az új amerikai elnök az EU-val szembeni vámok jelentős emelését ígéri, és katonai támogatásának csökkentését helyezte kilátásba. A két ország vezetője az európai autó-, acél- és vegyipar támogatására szólított fel Donald Trump keményebb intézkedésekre vonatkozó ígéreteivel szemben.
A francia elnök és a német kancellár munkaebéden találkozott egymással a február 23-i németországi parlamenti választások előtti egyik utolsó megbeszélésükön. A találkozót az 1963-ban aláírt Elysée-szerződés 62. évfordulóján rendezték meg, amely megpecsételte a második világháború utáni német-francia megbékélését.
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda kora este. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért.
A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért. Nagy Istvánra többek között azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével, másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának a felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában; idén 150 éve, hogy Klebelsberg megszületett Pécskán, és 25 esztendeje avatták fel a mellszobrát a városban. Pataky Lehel Zsolt számol be a szerda esti aradi Kölcsey-díjátadóról.
A magyar kultúra napján, január 22-én 18 órától lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi esttel ünnepelt a 35 éves Helikon.
„Tehát a Helikon ihletadó szent hegy, lakóhelye az Apollón kíséretét alkotó múzsáknak, akiknek dalát ámulva hallgatja az egész természet” – olvasható az idén 35 éves Helikon ünnepi lapszámában. Január 22-én a kolozsvári a Vallásszabadság Házában Grezsa Csaba főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntője után a lap korábbi és jelenlegi szerkesztői olvastak fel, illetve osztottak meg egy-egy Helikonhoz köthető emléket, érzést vagy anekdotát a közönséggel.
Az esten tehát feolvasott: Demeter Zsuzsa, Egyed Emese, Horváth Benji, Jakabffy Tamás, Király László, László Noémi, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin, Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Szántai János.
Az eseményen Kántor Melinda és Dimény Áron színművészek olvastak fel a már helikoni magasságokba emelkedett egykori szerkesztők írásaiból.
Vasúti alkalmazottak, tartalékos katonák, rendőrök, bányászok, erdészek, acélmunkások és a Metrorex alkalmazottai tüntetnek pénteken 13 órától a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az úgynevezett salátarendelet és az új nyugdíjtörvény ellen, illetve amiatt, hogy nem alkalmazzák a vasúti alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt – jelentette be csütörtökön a romániai vasutasok szakszervezeti szövetsége (FSTFR).
A tiltakozó megmozdulásra 30 ezer résztvevőt várnak – derül ki a szövetség közleményéből. A tájékoztatás szerint más szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételére is számítanak.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn megkezdődnek az érettségi kompetenciavizsgái. Román nyelvből január 27-29., anyanyelvből január 29-31., idegen nyelvből február 3-5., digitális ismeretekből pedig február 5-7. között tartják a szóbeli vizsgákat.
Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai a következők: június 10. – román nyelv és irodalom; június 11. – a szaknak megfelelő kötelező tantárgy; június 13. – a szaknak megfelelő választott tantárgy; június 15. – anyanyelv és irodalom a kisebbségi diákok számára.Az érettségi eredményeit július 20-án teszik közzé, az óvásokat már aznap be lehet nyújtani. Július 23-25. között meg lehet tekinteni a dolgozatokat, és további óvásokat lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 30-án teszik közzé.
A 150 éves az Erdélyi Múzeum folyóirat, ezért tudományos ülésszakkal, kerekasztal megbeszéléssel, valamint a lap idei számainak bemutatásával egybekötött ünnepi esemény színhelye volt az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székháza. Ezt követően kolozsvári kollégánk László Tibor kérte mikrofon elé az Erdélyi Múzeum főszerkesztőjét Varga P. Ildikót.
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül. Talán ez a mondat a legfájóbb abban az állásfoglalásban, amelyet pár napja az elmúlt év utolsó napján tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
A MÚRE azzal kapcsolatban mondott véleményt, hogy 2025. január elsejétől megszűnt napilapként megjelenni a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló és az Aradon kiadott Nyugati Jelen. Kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva Szőcs László főszerkesztővel, a MÚRE elnökével beszélgetett a romániai magyar nyomtatott napilapok jelenéről és lehetséges jövőjéről a szervezet állásfoglalása kapcsán.
„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért ezzel az idézettel kezdtem a nyelvi rovatunk mai részét. Szerdán, január 22-én volt a csupa kisbetűvel írandó magyar kultúra napja, amely szorosan összekapcsolódik Kölcsey Ferenc nevével: a költő, politikus és nyelvújító a kézirat szerint 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. 1989 óta erre az eseményre emlékezünk minden évben.
Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg, viszont a költő összegyűjtött munkáinak 1832-es kiadásában és magán a(z) – Országos Széchényi Könyvtárban őrzött – kéziraton is a’ Magyar nép zivataros századaiból alcím szerepel.
A 19. századi irodalomtörténész, Gyulai Pál szerint Kölcsey az alcím mellőzésével akarta megtéveszteni a cenzúrát, de Porkoláb Tibor – aki ugyancsak irodalomtörténész – úgy véli, ez könnyedén cáfolható, hiszen az első megjelenéskor a szerző nem tartotta fontosnak, hogy odaírja az alcímet. Csak a későbbi közléseknél illesztette hozzá.
Köztudott, hogy a Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor megnyerte a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázatot; a zsűri egyik tagja Vörösmarty Mihály volt. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban.
Most jött el az ideje, hogy leássunk a számos származékot maga mögött tudó kultúra szó gyökeréig. Az Etimológiai szótár szerint „az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége”, illetve „a műveltség egy területen, egy nép körében”. Gyakran használjuk még a két rövid u betűvel írandó kulturális szavunkat, amelynek jelentése „művelődési, a műveltséggel kapcsolatos”.
Egyébként egy nemzetközi szócsaládról van szó „a latin cultura (’megművelés, kiművelés’) nyomán, a colere, cultum (’megművel, gondoz’) igéből. A kultúr- előtagú összetételek német mintát követnek.”
A mai részt egy Bartók Bélától származó idézettel zárom: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Ma van a magyar kultúra napja, amelyet Magyarországon és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A magyar kultúra napját az idén is közösen ünneplik a román-magyar határ két oldalán található négy város - Nagyvárad, Debrecen, Margitta és Berettyóújfalu - kulturális intézményei, szervezetei. Ennek keretében a debreceni Kodály Filharmonikusok Nagyváradon adnak koncertet. Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Gyárfás Jenő műveiből nyílik időszaki kiállítás ma a képzőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
