Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
A javaslat mellett 238 törvényhozó szavazott, a szükségesnél öttel több. A Szociáldemokrata Párt képviselői és szenátorai részt vettek a bizalmatlansági indítvány vitájában, illetve az ülésteremben tartózkodtak a szavazás alatt is, de nem voksoltak.
A pénzügyminiszter a bukaresti gazdafórumon kifejtette: az állam ‘korrekt áron’ megvehetné a termést, és így fedezhetné a tárolással kapcsolatos költségeket.
Bukaresti Magyar Jazznapok név alatt új seregszemlét indít a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet. A magyar dzsesszre fókuszáló rendezvénysorozat október 16. és 19. között lesz.
A Ford hivatalosan is elkezdte a Puma modell összeszerelését a craiovai üzemében, amely évente akár 250 ezer járművet is gyárthat – közölte a Ziarul Financiar.
Ezúttal Fejér László Ödön, az RMDSZ háromszéki szenátora és Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a magyarországi legfelsőbb bíróság egykori vezetője fordult beadvánnyal Klaus Johannis államfőhöz, melyben azt kérik, az ügy alaposabb elemzését követően részesítse államfői kegyelemben Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt – adja hírül a Háromszék.
Hetedik kiadásához érkezett az Örökségünk Őrei verseny. Az idei kiírás újdonságairól a verseny ötletgazdáját Hegedüs Csillát, az RMDSZ ügyvezető alelnökét…
A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a tegnap megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében – közölte ma a török védelmi minisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma kijelentette, hogy nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől.
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
A javaslat mellett 238 törvényhozó szavazott, a szükségesnél öttel több. A Szociáldemokrata Párt képviselői és szenátorai részt vettek a bizalmatlansági indítvány vitájában, illetve az ülésteremben tartózkodtak a szavazás alatt is, de nem voksoltak.
Az ellenzéki honatyák – az RMDSZ-esek kivételével – a kameráknak is megmutatták, hogy milyen szintű golyót dobnak az urnákba a házszabály szerint amúgy titkos voksoláson. A szavazás nyomán a kormány megbukott, és ügyvivőként irányítja az országot az új kormány kinevezéséig.
A pártokkal folytatott konzultáció után az államfő, Klaus Johannis dönt arról, kit kér fel kormányalakításra. Az illetőnek ezután tíz nap alatt kell összeállítania kabinetje névsorát és programját, illetve kialakítania a kormány beiktatásához szükséges többséget. Az ellenzéki pártok elképzelései a folytatásról eltérnek.
A liberálisok kormányozni akarnak, a Mentsétek meg Romániát Szövetség inkább átmeneti, szakértői kormányt szeretne, a Pro Romania és az ALDE pedig a szociáldemokratákkal, de Dancila nélkül hozna létre újabb baloldali kormányt.
A pénzügyminiszter a bukaresti gazdafórumon kifejtette: az állam 'korrekt áron' megvehetné a termést, és így fedezhetné a tárolással kapcsolatos költségeket.
Ráadásul a most létrehozott Unirea nevű üzletházon keresztül exportálhatná a fölös mennyiséget. A tárcavezető szerint így megkímélhetnék a gazdákat attól, hogy olyan áron legyenek kénytelenek értékesíteni a termést, amely 'nincs arányban a befektetett munkával'.
Teodorovici meglátása szerint a tritikálénak is adómentesnek kellene lennie, mert állati takarmány.
Birsággal büntetnék azokat a cégeket, amelyek a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek Romániában azonos márkanév alatt.
Az erről szóló törvénytervezetet tegnap fogadta el a Szenátus. Az ellenszavazat nélkül, 18 tartózkodás mellett megszavazott jogszabály szerint a kettős mércét alkalmazó kereskedők és szolgáltatók megtévesztik a fogyasztókat, ezért polgári-, és büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A Liviu Dragnea volt házelnök által beterjesztett törvénytervezet értelmében a kettős mérce alkalmazását a fogyasztóvédelmi - adott esetben pedig az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági - hatóság hivatott megállapítani. Az illetékes hatóság a "visszaesőket", vagyis azokat a cégeket, amelyek az első bírságolás után sem hagynak fel a kettős mérce alkalmazásával, fél évre kitilthatja a román piacról.
A fogyasztóvédelmi hatóság szeptemberben arról számolt be, hogy az általa megvizsgált, Nyugat-Európában és Romániában azonos elnevezéssel és feliratokkal forgalmazott 80 élelmiszeripari termék közül 18 esetben talált eltérést: az ízesítők nem voltak azonosak, vagy teljesen hiányoztak a romániai termékből, esetenként pedig az arányuk eltért a nyugat-európaitól.
A kettős mércét büntető törvénytervezet akkor léphet hatályba, ha a Képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.
Bukaresti Magyar Jazznapok név alatt új seregszemlét indít a Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézet. A magyar dzsesszre fókuszáló rendezvénysorozat október 16. és 19. között lesz.
Az első Bukaresti Magyar Jazznapok nyitókoncertjén a Boros Zoltán Trió lép fel. Ebből az alkalomból a romániai zenei élet kiemelkedő személyiségét, Boros Zoltánt 80. születésnapja alkalmából köszöntik. Második nap a Bohém Ragtime Jazz Band mulattatja a közönséget az 1910-1930-as évek amerikai muzsikáját és a "boldog békeidők" Budapestjének hangulatát idéző koncertjével. A fellépések sorrendjében a harmadik a Trio Kolta feat. Berki Szofi lesz.
Az 1. Bukaresti Magyar Jazznapokat Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész és zeneszerző, valamint Borbély Mihály Liszt-díjas multiinstrumentalista és zeneszerző közös koncertje zárja.
A Ford hivatalosan is elkezdte a Puma modell összeszerelését a craiovai üzemében, amely évente akár 250 ezer járművet is gyárthat - közölte a Ziarul Financiar.
A romániai gyárban most először fognak két modellt gyártani egyszerre azóta, hogy a Ford 2008-ban átvette az üzemet. Hazánkban elsőként a Ford fog gyártani hibrid meghajtású járművet.
A Ford Romániának összesen 6 ezer alkalmazottja van.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke közleményben reagált arra a felszólításra, amelyet a párt 22 tisztségviselője tegnap intézett hozzá.
Mezei nem mond le csak azért, “mert ezt szeretnék az RMDSZ-es MPP-sek” – derül ki a közleményből. Amíg az elnökség a párt többségének bizalmát élvezi, addig folytatják a megkezdett munkát – tette hozzá Mezei.
Mint arról beszámoltunk a Magyar Polgári Párt tisztségviselői nyílt levélben kérték Mezei János elnököt, hogy „vessen véget a megosztó és kirekesztő politikának, (…) a kizárásokkal való fenyegetéseknek”, és mivel rontotta az MPP közmegítélését, illetve elvesztette a tagszervezetek javának bizalmát, mondjon le.
Ezúttal Fejér László Ödön, az RMDSZ háromszéki szenátora és Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a magyarországi legfelsőbb bíróság egykori vezetője fordult beadvánnyal Klaus Johannis államfőhöz, melyben azt kérik, az ügy alaposabb elemzését követően részesítse államfői kegyelemben Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt – adja hírül a Háromszék.
Mint ismeretes, a két kézdivásárhelyi vármegyést 5-5 éves börtönbüntetésre ítélte tavaly a Legfelsőbb Bíróság, s azóta már a budapesti Emberi Méltóság Tanácsa önállóan is megfogalmazott egy kérvényt, eredménytelenül.
A mostani beadvány aláírói szerint a háromszéki fiatalokat megfosztották a védelemhez való joguktól és jogtalanul ítélték el őket.
Hetedik kiadásához érkezett az Örökségünk Őrei verseny. Az idei kiírás újdonságairól a verseny ötletgazdáját Hegedüs Csillát, az RMDSZ ügyvezető alelnökét kérdeztük.
A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a tegnap megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében - közölte ma a török védelmi minisztérium.
A tárca hozzátette, hogy a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei az éjszaka során is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak. A szóban forgó célpontokról azonban a minisztérium nem árult el részleteket. Az offenzíva tegnap délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok késő este lépték át a határt.
A katonai beavatkozás elsősorban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen irányul, amelyet a NATO-szövetséges Egyesült Államok modern fegyverekkel látott el, illetve kiképzett az Iszlám Állammal szemben. (MTI)
Ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést svédországi határain Dánia a jövő hónaptól - jelentette be ma a dán igazságügyi miniszter.
A döntés hátterében az a robbantásos támadás áll, amelyet augusztusban követtek el a dán adóhivatalnál, és amelynek a végrehajtásával két svéd állampolgárt vádoltak meg. Mette Frederiksen dán miniszterelnök már akkor jelezte, hogy Koppenhága szigorúbb határellenőrzéseket fontolgat Svédországgal közös határán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma kijelentette, hogy nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől.
Az államfő ezt egy "sajtómaratonnak" elnevezett kijevi eseményen mondta. Zelenszkij elmondta, közelmúltbeli New York-i megbeszélésükön megkérte Trumpot, hogy a Fehér Ház változtasson retorikáján, és ne beszéljen úgy Ukrajnáról, mint olyan országról, ahol virágzik a korrupció.
A Donyec-medencei válsággal kapcsolatban Zelenszkij a háború befejezése érdekében szükségesnek nevezett egy kétoldalú találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de megjegyezte, hogy ez most még nem szerepel a napirenden. (MTI)
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
A korrupcióellenes ügyészség szerint az ügy 12 vádlottja - köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja - csaknem 85 millió eurós kárt okozott a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A legfelsőbb bíróság csak a kártérítési bizottság volt alelnökét, Theodor-Cătălin Nicolescu volt képviselőt és egy ingatlanbecsüst talált bűnösnek, az ügy többi, első fokon elmarasztalt vádlottját felmentette.
Mint ismert, Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét 2014-ben ítélték jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult az államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium épületének – visszaszolgáltatásához. Miután a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek ellene, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A tavalyi alapfokú ítéletet távollétében hozták meg. Jelenleg nemzetközi körözés van érvényben ellene.
Markó Attila a legfelsőbb bíróság tegnap hozott jogerős ítélete kapcsán azt írta a Facebook oldalán, hogy igazság született… Jogerősen felmentették a második kárpótlási ügyben is. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy még további két - a korábbi kettővel teljesen azonos tényállású - pere van folyamatban, mindkettőben ugyanúgy le akarják tartóztatni. Természetesen ezek a felmentő ítéletek sokat nyomnak a latban azok kimenetelét tekintve is, de ettől még nem jött vissza a bizalma a román igazságszolgáltatásban – írta Facebook oldalán Markó Attila.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte a legfelsőbb bíróság tegnap hozott ítéletét, és a következőket nyilatkozta a Bukaresti Rádió híradójának:
A javaslat mellett 238 törvényhozó szavazott, a szükségesnél öttel több. A Szociáldemokrata Párt képviselői és szenátorai részt vettek a bizalmatlansági indítvány vitájában, illetve az ülésteremben tartózkodtak a szavazás alatt is, de nem voksoltak.
Az ellenzéki honatyák – az RMDSZ-esek kivételével – a kameráknak is megmutatták, hogy milyen szintű golyót dobnak az urnákba a házszabály szerint amúgy titkos voksoláson. A szavazás nyomán a kormány megbukott, és ügyvivőként irányítja az országot az új kormány kinevezéséig.
A pártokkal folytatott konzultáció után az államfő, Klaus Johannis dönt arról, kit kér fel kormányalakításra. Az illetőnek ezután tíz nap alatt kell összeállítania kabinetje névsorát és programját, illetve kialakítania a kormány beiktatásához szükséges többséget. Az ellenzéki pártok elképzelései a folytatásról eltérnek.
A liberálisok kormányozni akarnak, a Mentsétek meg Romániát Szövetség inkább átmeneti, szakértői kormányt szeretne, a Pro Romania és az ALDE pedig a szociáldemokratákkal, de Dancila nélkül hozna létre újabb baloldali kormányt.