Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci
biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését az Európai Parlament (EP)
illetékes szakbizottságai. Három jelöltet nem hagytak jóvá az első
meghallgatást követően azonnal a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kaptak,
kettejüknek pedig másodjára is meg kellett jelenniük a képviselők előtt. A
lengyel Janusz Wojciechowski végül zöld jelzést kapott, de Goulard-t második
meghallgatása után is leszavazták, bennfentesek szerint 82:29 arányban.
Ahmed Abij etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken Oslóban. Az indoklásban elmondták, hogy sokat tett a békéért, a nemzetközi együttműködésért, és különösen azért, hogy megoldja a határkonfliktust a szomszédos Eritreával.
Japánsztrájkot hirdettek és tüntetéseket helyeztek kilátásba
a romániai orvostanhallgatók a rezidensvizsga időpontjával és metodológiájával
kapcsolatos bizonytalanság, illetve a meghirdetett helyek kis száma miatt.
A kilencedik hónapban a fogyasztói árak 3,5 százalékkal
voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, miután augusztusban 3,9 százalék
volt az éves infláció – közölte pénteken az országos statisztikai intézet.
A délelőtti kormányülésen Viorica Dancila ügyvivő miniszterelnök közölte: nem hagyhatjuk az embereket segítség nélkül a tél küszöbén, nem hagyhatjuk a helyi közösségeket az elkezdett projektek folytatásához szükséges finanszírozás nélkül.
Az elnökkel folytatott egyeztetés után a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség elnöke elmondta, hogy három forgatókönyvet vázoltak.
Elsőként azt javasolták az államfőnek, hogy az RMDSZ valamelyik politikusát
bízza meg a kormányalakítással. A második forgatókönyv az RMDSZ elképzelése
szerint a független kormányfő által vezetett politikai kabinet, végül a Nemzeti
Liberális Párt alakít kormányt Ludovic Orban vezetésével. Közölte azt is, hogy
az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választásokat.
A műsor témái: Boris Johnson brit miniszterelnök Magyarország segítségével szeretné kivezetni Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-én. A németek…
Új vezetőséget választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) hétvégén Gyergyószárhegyen a Kulturális és Művészeti Központban tartott közgyűlésen. Elnöknek az egyetlen jelöltet, Szűcs Lászlót, a Várad folyóirat főszerkesztőjét választották.
Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely tegnapStockholmban jelentette be döntését.
A Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatták be kedd este a száz kiemelkedő romániai magyar személyiség munkásságát ismertető könyv román fordítását, amelynek célja megismertetni a románokkal azokat a magyar értelmiségieket, akik 1918 után a román állam keretében értékteremtő munkát végeztek.
A mai részhez egy
néhány éve látott hirdetés adta az ötletet: francia ágyat szerettek volna
eladni, maga a kifejezés azonban helytelenül, külön volt írva. Közben eszembe
jutott, hogy még számos olyan szókapcsolat van a magyar nyelvben, amely
valamelyik nemzet megnevezését tartalmazza. Egyelőre maradok a franciáknál.
Elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci
biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését az Európai Parlament (EP)
illetékes szakbizottságai. Három jelöltet nem hagytak jóvá az első
meghallgatást követően azonnal a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kaptak,
kettejüknek pedig másodjára is meg kellett jelenniük a képviselők előtt. A
lengyel Janusz Wojciechowski végül zöld jelzést kapott, de Goulard-t második
meghallgatása után is leszavazták, bennfentesek szerint 82:29 arányban.
A legtöbb vitát az állítólagos európai parlamenti fiktív
állások ügyében ellene folytatott vizsgálat, valamint az váltotta ki, hogy
EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért egy amerikai agytrösztnek is
dolgozott tanácsadóként. A francia jelöltet azzal vádolták, hogy EP-képviselőként
jogtalanul vett fel pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában volt
pártjának, a Modemnek dolgozott, és nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó
munkát végzett.
Ahmed Abij etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken Oslóban. Az indoklásban elmondták, hogy sokat tett a békéért, a nemzetközi együttműködésért, és különösen azért, hogy megoldja a határkonfliktust a szomszédos Eritreával.
A bizottság szerint Iszajasz Afeverki eritreai elnökkel együttműködve Abij Ahmed hamar kidolgozta egy békemegállapodás alapjait, amivel véget vethettek a két ország között régóta húzódó patthelyzetnek. Abij Ahmed a bizottság szerint számos olyan reformot is megindított, amivel sok etiópnak adott reményt egy jobb életre. Azt is hangsúlyozták, hogy a díj odaítélésével azonban el akarják ismerni az összes olyan szereplőt, aki a békéért dolgozik Etiópiában és Afrika keleti és északkeleti felén.
Tavaly Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyász és Nadia Murad
jazidi emberi jogi aktivista kapták a Nobel-békedíjat.
Japánsztrájkot hirdettek és tüntetéseket helyeztek kilátásba
a romániai orvostanhallgatók a rezidensvizsga időpontjával és metodológiájával
kapcsolatos bizonytalanság, illetve a meghirdetett helyek kis száma miatt.
Az orvostanhallgatókat tömörítő szövetség elnöke, Teodor Cristian
Blidaru szerint az érintett intézmények időhúzásra játszanak, miközben a
végzősök ezreinek helyzete súlyosbodik. Blidaru elmondása szerint több gond is
van a rezidensvizsgával: hiányos a bibliográfia, alacsony a meghirdetett helyek
száma, de a legnagyobb gond az, hogy nincs miniszter, aki megszervezné az idei
vizsgát, amely máris késik.
A leendő orvosok sérelmezik, hogy hiába kérték a probléma
megoldását még a bizalmatlansági indítványról döntő parlamenti szavazás előtt,
a politikai osztálynak ez nem jelentett prioritást. Ezért mától japánsztrájkba
léptek, és készek utcára vonulni, ha követeléseik nem teljesülnek.
Október 8-án tették ki a várost érintő három főútvonal
mentén a helységnévtáblákra Máramarossziget magyar elnevezését.
Béres István László, a történelmi Máramaros területi
RMDSZ-szervezet elnöke akkor a tolerancia megnyilvánulásaként értékelte a
gesztust, ugyanis a magyarok mindössze 10 százalékát teszik ki a Tisza-parti
város lakosságának, így a közigazgatási törvény nem kötelezi az önkormányzatot
a kétnyelvű feliratozásra.
Csütörtökre virradó éjjel mindháromról lekaparták a betűket.
A helyi RMDSZ-szervezet vezetői feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen.
A kilencedik hónapban a fogyasztói árak 3,5 százalékkal
voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, miután augusztusban 3,9 százalék
volt az éves infláció - közölte pénteken az országos statisztikai intézet.
A vizsgált időszakban leginkább a szolgáltatások drágultak,
amelyek 4,24 százalékkal kerültek többe, az élelmiszerek ára 4 százalékkal
nőtt, a nem élelmiszerek ára 2,8 százalékkal emelkedett.
Szeptemberben a havi infláció 0,09 százalék volt
augusztushoz mérten. Az év első kilenc hónapjában a fogyasztói árak 2,92
százalékkal emelkedtek.
Az infláció februárban lépett ki a Román Nemzeti Bank (BNR)
által kijelölt 1,5-3,5 százalékos célsávból, májusban és júliusban is 4
százalék fölé emelkedett. Ugyanakkor a jegybank az év végére 4,2 százalékos
éves inflációt valószínűsített, 2020-ban pedig 3,4 százalékos éves inflációt
vár.
A délelőtti kormányülésen Viorica Dancila ügyvivő miniszterelnök közölte: nem hagyhatjuk az embereket segítség nélkül a tél küszöbén, nem hagyhatjuk a helyi közösségeket az elkezdett projektek folytatásához szükséges finanszírozás nélkül.
A miniszterelnök ugyanakkor felszólította az államfőt és a Nemzeti Liberális Pártot: nyilvánosan vállalják fel, hogy időben folyósítani fogják a közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat, illetve hogy a hatályos törvényekben előírtaknak megfelelően emelik majd ezeket.
Az elnökkel folytatott egyeztetés után a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség elnöke elmondta, hogy három forgatókönyvet vázoltak.
Elsőként azt javasolták az államfőnek, hogy az RMDSZ valamelyik politikusát
bízza meg a kormányalakítással. A második forgatókönyv az RMDSZ elképzelése
szerint a független kormányfő által vezetett politikai kabinet, végül a Nemzeti
Liberális Párt alakít kormányt Ludovic Orban vezetésével. Közölte azt is, hogy
az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választásokat.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség az előrehozott
választásokban érdekelt. A Dan Barna pártelnlök által ismertetett álláspont
szerint a hamarosan felálló új kormány fő feladata a legkésőbb márciusban
megtartandó választások megszervezése lesz. A politikus szerint Klaus Johannis
is egyetértett azzal, hogy az előrehozott választások jelentik az „morális
megoldást” Románia számára.
A liberálisok nem vetik el az előrehozott választásokat, de
ha ekörül nem alakul ki összhang, akkor vállalják a kormányzást – jelentette ki
Ludovic Orban pártelnök az államfővel folytatott, alig húsz perces tárgyalás
után. Elmondta, a kormányalakítási tárgyalásokba bevonnák az összes pártot,
amely hozzájárult a Dăncilă-kabinet megbuktatásához. Ugyanakor kizárta egy
olyan nagykoalíció lehetőségét, amelyben a - parlamenti mandátumok több mint 40
százalékával rendelkező - PSD is részt vesz.
A Népi Mozgalom Párt elnöke, Eugen Tomac, a PMP elnöke
elmondta: számukra a legelfogadhatóbb az lenne, ha őket kérné fel
kormányalakításra Klaus Johannis, „de készek tárgyalni mindenkivel, aki
támogatja kétfordulós polgármesterválasztás bevezetését és a speciális
nyugdíjak eltörlését”.
A Szociláldemokrata Párt elnöke, Viorica Dancila
miniszterelnök bejelentette, hogy nem vesz részt az elnök által kezdeményezett
konzultációsorozaton. A kormányfő azt is sérelmezte, hogy a legnagyobb
parlamenti frakcióval rendelkező párttal az - elnöki hivatal honlapján
közzétett menetrend szerint - utolsóként akart egyeztetni az államfő.
Boris Johnson brit miniszterelnök Magyarország segítségével szeretné kivezetni Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-én.
A németek egyre kevésbé elégedettek Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a Kereszténydemokrata Unió elnökével, s távolról sem biztos, hogy ő lesz Németország következő kancellárja.
Vasárnap helyhatósági választások lesznek Magyarországon. Krumpli-osztással és szexbotrányokkal tarkított a választási kampány.
Új vezetőséget választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) hétvégén Gyergyószárhegyen a Kulturális és Művészeti Központban tartott közgyűlésen. Elnöknek az egyetlen jelöltet, Szűcs Lászlót, a Várad folyóirat főszerkesztőjét választották.
Alelnökök: Újvári Ildikó, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője és Simonffy Katalin televíziós újságíró, egyetemi oktató. Az igazgatótanács további tagjai: Székelyföldért Szucher Ervin, a Krónika munkatársa, Belső-Erdélyért és a Partiumért Vicsi Judit, a Szilágyság hetilap volt főszerkesztője, a szórványért Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa felel. Az oktatási témák felelőse Rácz Éva. A Közgyűlés ugyancsak titkos szavazással választotta meg az etikai testület, a Becsületbíróság kilenc tagját, majd utóbbiak saját körben választották elnökké Sarány Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, alelnökké Maksay Magdolnát, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjét. A testület titkára Bögözi Attila lett. Szűcs Lászlót terveiről kérdeztem.
A gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatal
dísztermében tartották szombaton a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének éves
díjkiosztó gáláját.
Életműdíjat Ágopcsa Marianna, a Szatmári Friss
Újság nyugalmazott szerkesztője kapott.
Az írott sajtó nívódíját Gáspár-Barra Réka
szórvánnyal foglalkozó dévai közösségi újságíró vehette át.
Az elektronikus média nívódíját a Román Televízió idén
50 éves magyar adása kapta, amelyet Mosoni Emőke főszerkesztő vett át
munkatársai körében.
A román–magyar közeledést szolgáló Pro Amicitia
díjat Ștefan Both, az Adevărul temesvári munkatársa kapta.
Különdíjban részesült Kupás János, a Sóvidék
Televízió tulajdonosa.
A gálán első alkalommal osztották ki a Gyergyószárhegyi
Kulturális és Művészeti Központ által alapított Pro Cultura et Arte díjat. A
művelődési-művészeti jellegű újságírásért járó elismerést elsőként Szekeres
Attila, a Háromszék szerkesztője kapta.
Az ünnepség zárásaként Szűcs László, a Magyar
Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szándéknyilatkozatot írt alá a Székelyföldi
Magyar Újságírók Egyesületének elnökével, Bedő Zoltánnal a két szervezet
közötti kapcsolatokról. Kölcsönösen vállalták, hogy még ebben az évben
kidolgozzák és megkötik az együttműködési megállapodást.
Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely tegnapStockholmban jelentette be döntését.
A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író "narratív képzeletét" emelte ki, "amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát". A 76 éves Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.
A legrangosabb irodalmi díj mellé 9 millió svéd korona is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be csütörtökön a 2018-as díjazottat is.
A Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatták be kedd este a száz kiemelkedő romániai magyar személyiség munkásságát ismertető könyv román fordítását, amelynek célja megismertetni a románokkal azokat a magyar értelmiségieket, akik 1918 után a román állam keretében értékteremtő munkát végeztek.
A kötet az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában jelent meg. A bemutatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a románság és a magyarság kapcsolatáról beszélve kifejtette: 1989 után az alapoktól kezdve építették fel azokat az intézményeket, amelyek a romániai magyarság fennmaradásához szükségesek. Kifejtette: a román többség ma még mindig megpróbálja beolvasztani a magyarokat, és folyton ürügyeket keres, hogy visszavegyen a nemzeti kisebbségek által már elnyert jogokból. Sajnálattal állapította meg, hogy a román-magyar viszonyban az előítéletek az elmúlt időszakban nem csökkentek, hanem nőttek. A kötet kiadásának céljáról Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke elmondta:
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a románok és a
magyarok kölcsönös megismerésének, valamint a közös történelem megismerésének
fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy ebben a tekintetben a két
nemzet a történelem folyamán számos lehetõséget szalasztott el.
Cosmin Popa történész, a Román Tudományos Akadémia
kutatója elmondta, hogy a románoknak alaposabban meg kell ismerniük a romániai
magyar közösséget. Szerinte Románia számára a következõ fontos kérdés az lesz,
hogy képes lesz-e biztosítani a magyarok számára az otthonosság érzetét vagy
sem.
Novák Csaba Zoltán a kötet szerkesztőjétől azt
kérdeztem milyen alapon választották ki az abban szereplő személyiségeket, ez
nem lehetett könnyű döntés.
Krizbai Bélától, a Román Kulturális Intézet
alelnökétől a könyv bukaresti bemutatójának fontosságáról érdeklődtem.
A mai részhez egy
néhány éve látott hirdetés adta az ötletet: francia ágyat szerettek volna
eladni, maga a kifejezés azonban helytelenül, külön volt írva. Közben eszembe
jutott, hogy még számos olyan szókapcsolat van a magyar nyelvben, amely
valamelyik nemzet megnevezését tartalmazza. Egyelőre maradok a franciáknál.
A már említett ágy
nevét valószínűleg nem az ott élők szenvedélyessége ihlette, hanem az, hogy
Franciaországból származik, ahol a 18. századtól virágzott a bútortervezés és a
bútorgyártás. Megemlítem a franciakulcsot, amely az Értelmező kéziszótár
szerint csavaranyák befogására és forgatására való, állítható nyílású
kéziszerszám. Valójában angol találmány, amelyet számos nemzet nyelvén angol
fogónak neveznek.
Nem maradhat ki a
magyar hidegkonyha egyik alappillére, a franciasaláta, amely azért kapott más
nevet, mivel az egyik fő alapanyaga, a majonéz francia találmány. És ott van
még a padlóig érő, kívülről körülbelül derékig ráccsal védett ajtószerű ablak,
amely franciaablakként került be a köztudatba, illetve a tejszínhabbal
dúsított, csokoládébevonattal ízesített krémes sütemény, vagyis a
franciakrémes. Még nem említettem az épület két kiugró szárnya közé zárt
keskeny udvart, amely a franciaudvar nevet kapta, ugyanakkor a mértani formák
szerint kialakított kertet, azaz a franciakertet is érdemes megemlíteni.
Spanyolországban
folytatom a képzeletbeli utazást. Létezik a spanyolmeggy, amely nagy szemű
nemes meggy, sőt a pálmaféle trópusi növény, a spanyolnád is ismert. Bár nem
túl kellemes példa, muszáj megemlítsem a spanyolnáthát. A megnevezés előzménye,
hogy világméretű influenzajárvány volt a 20. század elején, és az első hírek
Spanyolországból érkeztek vele kapcsolatban. Bizonyára a hallgatók eszébe
jutott a spanyolviasz, amely valójában pecsétviasz. Arra utal, hogy Spanyolország nevezetes lelőhelye a pecsétviasz vörös
festékanyagának, a cinóbernek. Sokan akkor használják, ha olyasvalakire
céloznak, aki egy közismert dolgot újra felfedez, azaz feltalálja a
spanyolviaszt. Sőt a nem ötletes, nem okos embert is úgy jellemzik néha, mint
aki nem találja, vagy nem találná fel a spanyolviaszt. Idekívánkozik a
spanyolfal kifejezés, amely nem más, mint egy összehajtható, embermagasságú
könnyű fal valaminek az eltakarására.
Természetesen léteznek olyan kifejezések, amelyekben a
görög, a svéd, az orosz, vagy éppen a török szavunk szerepel, ezekkel jövő
héten igyekszünk visszatérni.
Elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci
biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését az Európai Parlament (EP)
illetékes szakbizottságai. Három jelöltet nem hagytak jóvá az első
meghallgatást követően azonnal a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kaptak,
kettejüknek pedig másodjára is meg kellett jelenniük a képviselők előtt. A
lengyel Janusz Wojciechowski végül zöld jelzést kapott, de Goulard-t második
meghallgatása után is leszavazták, bennfentesek szerint 82:29 arányban.
A legtöbb vitát az állítólagos európai parlamenti fiktív
állások ügyében ellene folytatott vizsgálat, valamint az váltotta ki, hogy
EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért egy amerikai agytrösztnek is
dolgozott tanácsadóként. A francia jelöltet azzal vádolták, hogy EP-képviselőként
jogtalanul vett fel pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában volt
pártjának, a Modemnek dolgozott, és nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó
munkát végzett.