A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Törökország elítélte, hogy április 24. az örmény népirtás emléknapja lesz Franciaországban. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerdán határozottan elítélte, hogy április 24. az örmények ellen az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban elkövetett népirtás emléknapja lesz mostantól Franciaországban.
A velencei polgármesteri hivatal azt fontolgatja, hogy belépési díjat vezet be a közeljövőben a városba érkező turisták számára. A rendkívül látogatott olaszországi város vezetősége azt reméli, a belépti díjnak köszönhetően kisebb tömegre, és természetesen nagyobb bevételre számíthat.
Sajtóértesülések szerint a kabinet legkorábban pénteken véglegesítheti az idei költségvetés tervezetét, mert a koalícióban sem született még egyezség a számokról.
A kormány lemondana a kapzsisági adóról, célja a ROBOR csökkentése vagy akár eltörlése – nyilatkozta a miniszterelnök gazdasági tanácsosa a Bloombergnek.
Összesen 1180 tanút és 560 sértettet hallgattak ki eddig a 2018. augusztus 10-i, bukaresti demonstráción történteket kivizsgáló nyomozás során – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
A fővárosi ügyészség is vizsgálja annak az olasz férfinak az ügyét, aki plasztikai sebésznek adta ki magát, és több műtétet is végrehajtott Romániában, mielőtt lebukott.
Eredménytelenül zárult a brit képviselőház Brexit-ügyi bizottsága és az Európai Bizottság főtitkára, Martin Selmayr közötti tanácskozás. Sosem volt ennyire valószínű, hogy megállapodás nélkül szűnik meg az Egyesült Királyság EU-tagsága – közölte a zárt ajtók mögött folyt megbeszélés részleteit ismerő egyik európai uniós tisztségviselő.
Törökország elítélte, hogy április 24. az örmény népirtás emléknapja lesz Franciaországban. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerdán határozottan elítélte, hogy április 24. az örmények ellen az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban elkövetett népirtás emléknapja lesz mostantól Franciaországban.
Emmanuel Macron francia elnök kedd éjjel jelentette be a lépést a Twitteren, azután, hogy találkozott a franciaországi örmény közösség képviselőivel. Az NTV török hírtelevízió szerint Kalin a közleményében kifejtette: a török vezetés elutasítja, hogy a francia elnök, aki országában politikai problémákkal küzd, úgy igyekszik saját pozícióját erősíteni, hogy történelmi eseményeket használ fel politikai céllal. A török elnöki szóvivő hozzátette: az „állítólagos örmény népirtás” olyan politikai hazugság, amelynek semmilyen jogi alapja nincs, és a történelmi tényeknek is ellentmond.
V4-Németország csúcstalálkozó lesz csütörtökön, azaz február 7-én Pozsonyban.
Az előzetes tervek szerint a V4-Németország csúcstalálkozó fő témái az Európai Unió 2021-2027 közötti évekre szóló pénzügyi kerete, a közelgő európai parlamenti választások, az EU jövője, valamint a 30 évvel ezelőtti európai társadalmi változások lesznek.
A velencei polgármesteri hivatal azt fontolgatja, hogy belépési díjat vezet be a közeljövőben a városba érkező turisták számára. A rendkívül látogatott olaszországi város vezetősége azt reméli, a belépti díjnak köszönhetően kisebb tömegre, és természetesen nagyobb bevételre számíthat.
A tervek szerint 2019 májusától vezetik be a fejenkénti 3 eurós belépési díjat, a napidíj 2020. január elsejétől a tervek szerint tovább emelkedik, 2022-től pedig az előzetes belépési foglalás is kötelező lesz az olasz és a külföldi látogatók számára. A farsangra érkező jelmezeseknek még nem kell belépődíjat fizetniük. A város honlapján feltüntetett információk szerint a Velencébe érkező olasz és külföldi turisták által vásárolt belépő - 24 óránál hosszabb tartózkodás esetén is - a látogatás végéig érvényes. Mentesülnek a napidíj alól többek között a Velencében és Veneto tartományban élők, a hat évnél kisebb gyerekek, a fogyatékkal élők és kísérőik, a hatósági személyek, a velencei CityPass turistakártya birtokosai. A szállást is foglaló látogatók szintén kedvezményben részesülnek.
Mai adásunkban folytatjuk beszélgetésünket Antal
Valéria hatóanyag elemzővel.
Sodium
Lauryl Sulfate, triklozán, PEG, TEA, parabének – mik ezek a megnevezések,
honnan ismerősek? Egyesek kockázatos anyagoknak vagy kritikus kozmetikai
összetevőknek nevezik, mások a kozmetikumokban található leggyakoribb
mérgekként vagy mindennapi mérgeinkként emlegetik a felsorolt vegyületeket,
amelyeket rengeteg tusfürdő, sampon, fogkrém, szempillafesték vagy
bármelyik kozmetikum címkéjén láthatunk (feltéve, ha megfordítjuk a dobozt és
szemügyre vesszük az összetevők listáját).
Tudjuk mit rejtenek ezek a megnevezések a kozmetikumokon, amelyeket nap mint nap használunk? Mi lehet a fontosabb: mit tartalmaznak, vagy mit nem tartalmaznak? – ma folytatjuk beszélgetésünket Antal Valériával (sokak Antal Valijával), aki idestova 30 éve foglalkozik az egészséges életmód propagálásával, 2005-től kozmetikai hatóanyagelemzőnek vallja magát.
Antal Vali,
fitoterapeuta, hatóanyag elemző
Elmondása szerint, Magyarországon elsőként vette fel a harcot a szintetikus, és káros anyagokat tartalmazó kozmetikumok ellen. Folyamatosanblogot ír, rendszeresen előadásokat tart. Nemrégiben zárult egy hetes előadáskörútja, amelyet Nemes Mátyás biogazdával együtt tartottak 7 erdélyi helyszínen.
A beszélgetés első részét itt bármikor meghallgathatják.
A mai félórában kiderítjük, hogy meghívottunk – kozmetikai szakemberként
– miért vallja azt, hogy tulajdonképpen nem kellene kencéket használnunk. Utánajárunk
annak, hogy mit tegyünk,
ha nem akarjuk bemagolni a kozmetikai hatóanyagok neveit, és hosszú listával
járni a boltokat, úgy választva kozmetikumot. Továbbá azt is megtudjuk, hogy
bőrünk/szervezetünk hogyan „gyártja le” saját bőrápolóját.
Sajtóértesülések szerint a kabinet legkorábban pénteken véglegesítheti az idei költségvetés tervezetét, mert a koalícióban sem született még egyezség a számokról.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői hétfőn késő estébe nyúlóan vitáztak a költségvetésről, de a találkozó eredménytelenül zárult. A tárgyalásokat ma folytatják.
A hétfő esti, több mint háromórás ülés végén sem Viorica Dăncilă kormányfő, sem a két házelnök, Călin Popescu-Tăriceanu és Liviu Dragnea nem nyilatkozott a sajtónak. A megbeszélésen rész vett Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Marius Budăi munkaügyi miniszter is.
Sajtóértesülések szerint a vita elsősorban az önkormányzatok finanszírozásához kapcsolódik. Múlt héten a nagyvárosok szövetségének képviselői, köztük kormánypárti polgármesterek határozottan visszautasították, hogy teljes egészében a helyi költségvetésből kelljen fedezni a gyermekvédelemmel és a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos kiadásokat.
Az RMDSZ elsősorban a helyi önkormányzatok finanszírozásának módosításától teszi függővé a költségvetés megszavazását.
A Szövetség Kovászna megyei vezetői ugyanakkor követelik a vidombáki reptér finanszírozását. Tamás Sándor tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a Brassó melletti légikikötő olyan infrastrukturális fejlesztés, amely túlmutat egy megyei fejlesztésen, hiszen az egész térség fejlődését szolgálja.
A vidombáki repülőtértől azt várják, hogy elkészülte után megduplázódik a székelyföldi turisták száma, utóbbiak nagy része ugyanis 200 kilométeres kitérővel, a bukaresti repülőtéren landolva kénytelen eljutni Kovászna megyébe.
A kormány lemondana a kapzsisági adóról, célja a ROBOR csökkentése vagy akár eltörlése – nyilatkozta a miniszterelnök gazdasági tanácsosa a Bloombergnek.
Darius Vâlcov szerint a kormány arra kéri a jegybankot, hogy változtassa meg radikálisan a bankközi hitelkamatláb számítási módszerét, sőt ha lehet, törölje el a ROBOR-t. Ha ez bekövetkezik, a bankoknak már nem kellene adót fizetniük az aktíváik után.
Vâlcov hozzátette: a kormány nem abban érdekelt, hogy plusz jövedelemre tegyen szert a kapzsisági adó révén, hanem azt szeretné, ha felére csökkenne a hitelek ára, és a román polgárok ugyanolyan szintű kamatot fizessenek, mint a többi európai.
Összesen 1180 tanút és 560 sértettet hallgattak ki eddig a 2018. augusztus 10-i, bukaresti demonstráción történteket kivizsgáló nyomozás során - közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Többen orvosi iratokat is bemutattak sérüléseikről. Ugyanakkor a nyomozók végignézték az eseményekről készült videofelvételeket, amelyek egy részét a sértettek, másik részét a rendvédelmi szervek vagy más jogi személyek bocsátottak a nyomozók rendelkezésére.
Az ügyészségi közlemény arra is rámutat, hogy folyamatban van a csendőrök által a demonstráción bevetett könnygáz vizsgálata is. A katonai ügyészek kezdeményezték ugyanakkor az augusztus 10-i csendőri közbelépéssel kapcsolatos dokumentumok titkosságának feloldását.
A fővárosi ügyészség is vizsgálja annak az olasz férfinak az ügyét, aki plasztikai sebésznek adta ki magát, és több műtétet is végrehajtott Romániában, mielőtt lebukott.
A Digi 24 értesülései szerint a Matteo Politi névre hallgató férfi mindössze nyolc általánost végzett, és utolsó dokumentálható állása parkolóinas volt, mielőtt ellopta egy ismert kardiológus személyazonosságát.
A csaló úgy bukott le, hogy gyanús lett a mellette dolgozó asszisztenseknek, hogy nem előírás szerint mosdik be műtét előtt, és az orvosi kesztyűt sem tudja rendeltetésszerűen felhúzni.
Több mint egy éve érkezett Romániába, azt állította, hogy az amerikai Johns Hopkins Orvosi Egyetemen végzett, és csak azért nem tudja bemutatni az orvosi kamara engedélyét, mert a kamara leterheltsége miatt még folyamatban van a dokumentum kiállítása számára. A bukaresti Közegészségügyi Igazgatóság engedélyét ennek hiányában is megkapta, ennek köszönhetően pedig el tudott helyezkednmi egy kórházban, ahol több műtétet is végrehajtott.
Nyolcvankettőre nőtt az influenza miatt elhunytak száma.
A legutóbbi áldozat egy 83 éves Prahova megyei nő. Korábban szintén az influenza okozta szövődményben vesztette életét egy 2 éves Kovászna megyei kisfiú, aki Sorina Pintea egészségügyi miniszter szerint „valószínűleg nem volt beoltva grippe ellen”. A tárcavezető közlése szerint az influenzavírus „szereti a hideget”, ezért a hét végétől ismét a járvány megerősödésére számítanak.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly leváltott vezetője egyike a három jelöltnek az európai főügyészi tisztségre.
A három nevet tartalmazó listát hétfőn küldte át az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a jelöltek előválogatásával megbízott tanácsadó testület.
A listát megkapta a román igazságügyi miniszter is, mivel Románia a soros elnöke az EU Tanácsának, és az európai főügyész kinevezéséről az EP és a tagállami minisztereket tömörítő Bel- és Igazságügyi Tanács közösen dönt. A kinevezést a testületet elnöklő Tudorel Toadernek kell majd napirendre tűznie.
Az előválogatott jelöltek listájára Laura Codruța Kövesi mellett Jean-Francois Bohnert francia és Andres Ritter német ügyész került fel.
Tudorel Toader közölte, levélben fogja tájékoztatni a Tanács ülése előtt a tagállami minisztereket arról az alkotmánybírósági döntésről, amelynek alapján a volt főügyészt leváltották a DNA éléről. Szerinte az előválogatást végző testület tagjai nem ismerik mindazokat a visszaéléseket, amelyeket a román állampolgárok elszenvedtek Kövesi mandátuma alatt.
Eredménytelenül zárult a brit képviselőház Brexit-ügyi bizottsága és az Európai Bizottság főtitkára, Martin Selmayr közötti tanácskozás. Sosem volt ennyire valószínű, hogy megállapodás nélkül szűnik meg az Egyesült Királyság EU-tagsága – közölte a zárt ajtók mögött folyt megbeszélés részleteit ismerő egyik európai uniós tisztségviselő.
A neve elhallgatását kérő tisztségviselő tájékoztatása szerint a brit képviselők jogilag kötelező erejű változtatásokat szerettek volna kérni a kilépési megállapodásban, szem előtt tartva annak biztosítását is, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán ne kelljen ismét bevezetni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzést a Brexit után.
Az Európai Bizottság azonban kizárja, hogy ilyen engedményeket tegyen, az EU-oldalán senki sem mérlegeli ennek lehetőségét. Információk szerint Hilary Benn, a brit delegáció vezetője a kilépés dátumának elhalasztását javasolta annak érdekében, hogy a jövőbeni kapcsolatok minden pontja megtárgyalható legyen.
Törökország elítélte, hogy április 24. az örmény népirtás emléknapja lesz Franciaországban. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerdán határozottan elítélte, hogy április 24. az örmények ellen az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban elkövetett népirtás emléknapja lesz mostantól Franciaországban.
Emmanuel Macron francia elnök kedd éjjel jelentette be a lépést a Twitteren, azután, hogy találkozott a franciaországi örmény közösség képviselőivel. Az NTV török hírtelevízió szerint Kalin a közleményében kifejtette: a török vezetés elutasítja, hogy a francia elnök, aki országában politikai problémákkal küzd, úgy igyekszik saját pozícióját erősíteni, hogy történelmi eseményeket használ fel politikai céllal. A török elnöki szóvivő hozzátette: az „állítólagos örmény népirtás” olyan politikai hazugság, amelynek semmilyen jogi alapja nincs, és a történelmi tényeknek is ellentmond.