A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát...” (Mt 6,33) – ezzel a bibliai jelmondattal várta augusztus 11. és 15. között a fiatalokat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, vagyis a CSIT-re.
A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító rendezvény ezúttal jubilált, hiszen immár 50. alkalommal gyűltek össze az ifjak, a szervezők pedig az egykori CSIT-eseket is visszavárták. A kerek évforduló jegyében „kiCSIT 50” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány egykori csíksomlyói Szent István Kollégiumában és a hozzá tartozó Mária-kertben megtartott találkozón mintegy 500 fiatal vett részt. Bíró István csíkszeredai tudósítónk összeállítása.
Eddig nem meséltem arról, hogy az újságírás mellett a tánc is része az életemnek, míg előbbit húsz, utóbbit lassan tizenkilenc éve művelem, szerda esténként például kreatív táncos edzéseket tartok, és közben igyekszem lelkesíteni, ösztönözni a résztvevőket. Általában a mindennapok egyik leggyakrabban használt melléknevét, a szuper szavunkat ismétlem, amikor visszajelzést adok, noha számtalan szinonimája van.
Az Etimológiai szótár szerint „bizalmas nyelvi szó a latin super (azaz ‘fölött’) nyomán; a szuper- előtagú szavak egy részének (pl. szupersztár) jelentésköre hatott a szuper önállósodására”.
A szuper- előtag egyébként a régi magyar nyelvben sem volt ismeretlen, például többen is használták a szuperintendens kifejezést a protestáns egyházkerület élén álló püspökre célozva. Az elmúlt évtizedekben azonban – főként angol és német hatásra – egyre gyakoribbá vált a nyelvünkben: már nemcsak az olyan idegen szakszavakban fordul elő, mint a szuperlektor főnév vagy a szuperaktív melléknév, hanem szinte bármely magyar főnévhez, illetve melléknévhez hozzáragaszthatjuk, ha ki akarjuk fejezni annak rendkívüliségét, kiválóságát. Utóbbira csak néhány példát sorolnék fel a sok közül: szuperbenzin, szuperkrém, szuperfinom, szupergyors. A Nyelvművelő kéziszótár szerint főként a sajtónyelv és a bizalmas stílusú élőbeszéd kedveli a szuper- előtagú szavakat.
Most pedig néhány másodpercre kitérnék a görög eredetű hiper- összetételi előtagra, amely az utána álló szóval jelölt fogalomnak a nagymértékűségét, illetve túlzott voltát fejezi ki. Például létezik a hiperszenszibilis szavunk, amely a köznyelvben a túlérzékeny kifejezéssel helyettesíthető. Amúgy közben eszembe jutott a hiperszuper melléknév, amelyet néha a számítógép, sportautó, rúzstrükk, ház, bankfiók főnevek mellé társítanak, legalábbis a Google szerint. Én valószínűleg nem ezzel a kifejezéssel fogom dicsérni az embereket.
Most pedig visszakanyarodom a szuperhez, amely az ifjúsági nyelvben, valamint a bizalmas társalgásban már önállóan, állítmányi szerepű melléknévként is előfordul. Például akkor, ha megkérdeznek valakit, hogy milyen volt a film, az illető pedig azt válaszolja, hogy szuper.
Mit tanácsol a Nyelvművelő kéziszótár a használatával kapcsolatban? A szuper- előtagú szakszavak nem kifogásolhatók, de „fokozó értelemben csak módjával alkalmazzuk a szupert, mert a túlzott használat folytán elveszítette frissességét, közhelyszerűvé vált”. Egyrészt ezért is igyekezni fogok más mellékneveket keresni helyette…
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a magyar parlament előtti Kossuth Lajos téren, és több száz programmal várják ma az érdeklődőket az államalapító Szent István király ünnepén.
Az idén is lesz Mesterségek ünnepe a budai Várban, megrendezik a Magyar Ízek Utcáját, lesznek könnyűzenei koncertek, ismét látogatható lesz a Karmelita kolostor és megtartják a Nyitott Parlament programot is. Napközben a Duna felett légiparádét tekinthetnek meg az érdeklődők, este audiovizuális show keretében lesz látható a tűzijáték.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, Görgei Artúrt, Damjanich Jánost és Klapka Györgyöt állította követendő példaképként a frissen felavatott honvédtisztek elé ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök ma Budapesten.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – jelentette ki Magyar Péter magyar kormányfő Facebook oldalán. A politikus szerint bár sok mindenben különbözhetnek egymástól a magyarok, mégis közös bennük a múlt, a jelen és a jövő, valamint a történelmi felelősség.
Az ünnepségen Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Erdély több városában is megemlékeznek ma Szent István királyról és az államalapításról. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron is az új kenyér megáldása, ünnepi szentmise és koszorúzás is szerepel a programban.
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
Klaus Johannis nem hajlandó kiállni az
elnökválasztásokon megszokott jelöltvitára szociáldemokrata kihívójával. Erről
tegnap este beszélt az államfő a Nemzeti Liberális Párt székháza előtt, majd a
kampánystáb később hivatalosan is megerősítette a döntést.
Viorica Dăncilă a Facebookon szembesítette Klaus
Johannist, hogy 2014-ben még arroganciának tartotta a jelöltvita elutasítását. A
Szociáldemokrata Párt jelöltje megosztotta az államfő öt évvel korábban írt
Facebook-bejegyzését, amelyben szemrehányásokat tett Victor Pontának, és felszólította,
hogy ne keressen kifogásokat, hanem vegye a bátorságot, és álljon ki egy
korrekt véleményütköztetésre.
A legújabb hivatalos részeredmény szerint az
államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49
százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73
százalékát kapta meg.
Őrizetbe vettek kedden a németországi
Offenbachban három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magát Iszlám
Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híveiként terrorcselekményre készültek.
A rendezvény 16-ik kiadásának megnyitójaként
Alexander Nanau Emmy-díjas román rendező Colectív című filmjét vetítik a Trafó
Kortárs Művészetek Házában. A Verzió Nemzetközi Filmfesztiválon vasárnapig 46
ország 75 dokumentumfilmjét láthatja a magyar közönség.
Klaus Johannis államfő és Viorica Dăncilă volt kormányfő jutott be az elnökválasztás második, november 24-i fordulójába a tegnapi első forduló után. A Központi Választási Iroda által ma közzétett hivatalos részeredmények szerint Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje a voksok 36,91 százalékát, Viorica Dăncilă szociáldemokata jelölt pedig a 23,45 százalékát kapta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje abszolút számokban 353 573 szavazatot kapott Romániában, ebből 18 636 szavazatot a Kárpátokon túli megyékben. Külföldön 3 333-an adták rá voksukat – derül ki a Központi Választási Iroda hivatalos részeredményeiből. Erdélyben Kelemen Hunor Hargita megyében érte el a legjobb eredményt: a szavazatok 77,73 százalékát szerezte meg. Kovászna megyében 61,39, Maros és Szatmár megyében 26,29, illetve 26,23, továbbá Bihar megyében 15,39 százalékos eredményt ért el.
Romániában szeptemberben is negatív volt a természetes szaporulat. Az Országos Statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság 1339 személlyel csökkent tavaly…
Romániában az 55-64 éves lakosság kevesebb mint felének volt munkahelye – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból. A legmagasabb foglalkoztatási arányt, több mint 70 százalék, Svédországban, Németországban és Dániában jegyezték, a legalacsonyabbat pedig Romániában, Máltában, Lengyelországban, Horvátországban, Görögországban és Luxemburgban.
Az év első kilenc hónapjában több mint 20 százalékkal, 12 milliárd 45 millió euróra nőtt Románia kereskedelmi deficitje. Ez 2 milliárd 89 millió euróval nagyobb a tavalyi év hasonló időszakában jegyzettnél – tájékoztat az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet ma közzétett adataira hivatkozva.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
A következő lépés a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Valean meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket.
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.
Klaus Johannis nem hajlandó kiállni az
elnökválasztásokon megszokott jelöltvitára szociáldemokrata kihívójával. Erről
tegnap este beszélt az államfő a Nemzeti Liberális Párt székháza előtt, majd a
kampánystáb később hivatalosan is megerősítette a döntést.
A liberálisok kampányfőnöke, Dan Motreanu azt
mondta: arra a következtetésre jutottak, hogy jelöltjüknek inkább az
állampolgárokkal való közvetlen találkozásokra kell összepontosítania a
kampányát a november 24-ei második fordulóig.
Klaus Johannis újságíróknak nyilatkozva
ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a szociáldemokraták mindenféle manőverekre
készülnek, ezért „fokozottan óvatosaknak kell lennünk”, azonban többszöri
kérdésre sem árulta el, hogy inszinuációja pontosan milyen manővereket fed.
Viorica Dăncilă a Facebookon szembesítette Klaus
Johannist, hogy 2014-ben még arroganciának tartotta a jelöltvita elutasítását. A
Szociáldemokrata Párt jelöltje megosztotta az államfő öt évvel korábban írt
Facebook-bejegyzését, amelyben szemrehányásokat tett Victor Pontának, és felszólította,
hogy ne keressen kifogásokat, hanem vegye a bátorságot, és álljon ki egy
korrekt véleményütköztetésre.
Miután megnyerte az elnökválasztást a „jól végzett munka” szlogenjével, a beiktatási ünnepségen Klaus Johannis hangsúlyozta, hogy a jól végzett munka egyenes beszédet is feltételez. „Kötelességünk rendszeresen kiállni, hogy becsületesen és felelősségteljesen beszámoljunk a megtett lépésekről, hol tartunk éppen, mennyit valósítottunk meg abból, amit ígértünk, és mi következik” – fogalmazott Johannis hozzátéve, hogy elnökként ő így fog majd eljárni.
A legújabb hivatalos részeredmény szerint az
államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49
százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73
százalékát kapta meg.
Kelemen Hunor a voksok 3,95 százalékát, Mircea
Diaconu 8,96%-ot, Theodor Palelologu 5,7%-ot szerzett.
Összesen 9.163.044 állampolgár járult az
urnákhoz vasárnap, azaz a választói névjegyzékben szereplők 50,11%-a. Az
érvényes szavazatok száma 9.021.070, ami a leadott voksok 98,45%-át teszi ki.
139.901 szavazatot (1,53%) érvénytelennek nyilvánítottak.
Őrizetbe vettek kedden a németországi
Offenbachban három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magát Iszlám
Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híveiként terrorcselekményre készültek.
A Hessischer Rundfunk tartományi közszolgálati
médiatársaság beszámolója szerint egy 24 éves macedón származású német
állampolgárt, és egy 21 éves, valamint egy 22 éves török állampolgárt vettek
őrizetbe.
A hatóságok gyanúja szerint szélsőséges
iszlamista meggyőződésükből indíttatva robbantásos merényletet és lőfegyveres
támadást akartak végrehajtani a Rajna-Majna-vidéken, azzal a céllal, hogy a
lehető legtöbb ember életét kioltsák.
Őrizetbe vételük során lefoglaltak egy sor
bizonyítékot, köztük pokolgép előállítására alkalmas anyagokat és
szerkezeteket.
A rendezvény 16-ik kiadásának megnyitójaként
Alexander Nanau Emmy-díjas román rendező Colectív című filmjét vetítik a Trafó
Kortárs Művészetek Házában. A Verzió Nemzetközi Filmfesztiválon vasárnapig 46
ország 75 dokumentumfilmjét láthatja a magyar közönség.
A 16. Verzió Budapest mellett Pécsen,
Szegeden, Kecskeméten és idén először Szombathelyen és Debrecenben mutat be
válogatást az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjeiből november 21. és 24.
között.
A rendszerváltozás 30. évfordulója áll a 13.
Bukaresti Magyar Filmhét középpontjában, amely a román fővárosban zajlik
vasárnapig.
A szervező Balassi Intézet bukaresti
központjának igazgatója, Kósa András László szerint olyan dokumentumfilmeket
tűztek műsorra a legnagyobb érdeklődésre számot tartó esti idősávban, amelyek
aktuális témákkal foglalkoznak, műfajilag ugyan dokumentumfilmek, de lényegében
egész estét betöltő nagyjátékfilmként is működnek.
Az igazgató szerint ennek egyrészt az
évfordulós megemlékezés az oka, másrészt a román mozikban újabban évente 12
magyar filmet mutatnak be, ami – kellemesen ugyan, de – szűkíti a szervezők
mozgásterét, hiszen nem akarnak olyan filmet vetíteni a seregszemlén, amelynek
megvolt már a premierje a romániai filmszínházakban.
Klaus Johannis államfő és Viorica Dăncilă volt kormányfő jutott be az elnökválasztás második, november 24-i fordulójába a tegnapi első forduló után. A Központi Választási Iroda által ma közzétett hivatalos részeredmények szerint Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje a voksok 36,91 százalékát, Viorica Dăncilă szociáldemokata jelölt pedig a 23,45 százalékát kapta.
Harmadik Dan Barna, az USR PLUS jelöltje 14,19, negyedik Mircea Diaconu 9,17 százalékkal, majd Theodor Paleologu, a Népi Mozgalom Pártjának jelöltje következik - 5,69, Kelemen Hunor – 4,13, Ramona Bruynseels - 2,7 és Alexandru Cumpănaşu - 1,4 százalékkal. A többi jelölt nem érte el az 1 százalékot.
Legközelebb este 8 órakor mondanak eredményeket, ha addig megszületik a végeredmény, akkor korábban adnak ki tájékoztatást.
705 külföldi szavazókörzetben összesítették eddig a voksokat. Ezek szerint Klaus Johannis, a PNL jelöltje a szavazatok 53,83 százalékát, Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje a voksok 26,42 százalékát át szerezte meg. A harmadik helyen Theodor Paleologu áll 6,33 százalékkal, Viorica Dăncilă pedig az ötödik - Mircea Diaconu után - 2,88 szaázalékkal.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje abszolút számokban 353 573 szavazatot kapott Romániában, ebből 18 636 szavazatot a Kárpátokon túli megyékben. Külföldön 3 333-an adták rá voksukat – derül ki a Központi Választási Iroda hivatalos részeredményeiből. Erdélyben Kelemen Hunor Hargita megyében érte el a legjobb eredményt: a szavazatok 77,73 százalékát szerezte meg. Kovászna megyében 61,39, Maros és Szatmár megyében 26,29, illetve 26,23, továbbá Bihar megyében 15,39 százalékos eredményt ért el.
Az RMDSZ jelöltjének támogatottsága a tegnapi elnökválasztási fordulóban arányaiban (3,47%) és szavazatszámokban (329 727) is magasabb volt, mint öt éve, 2014-ben, a 10 évvel ezelőtti elnökválasztásokhoz képest pedig arányaiban nagyobb volt (3,83%), de szavazatszámban kisebb (372 764).
Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje tegnap, a választások lejárta után köszönetet mondott mindazoknak, akik rá szavaztak, és kijelentette: büszke az eredményre, amely egy erős közösség eredménye és hangja.
Romániában szeptemberben is negatív volt a természetes szaporulat. Az Országos Statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság 1339 személlyel csökkent tavaly szeptemberhez képest. A statisztikai adatok szerint az élve születettek száma 880-nal volt több, az elhalálozások száma pedig 252-vel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Romániában az 55-64 éves lakosság kevesebb mint felének volt munkahelye – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból. A legmagasabb foglalkoztatási arányt, több mint 70 százalék, Svédországban, Németországban és Dániában jegyezték, a legalacsonyabbat pedig Romániában, Máltában, Lengyelországban, Horvátországban, Görögországban és Luxemburgban.
Az európai statisztikai adatok szerint európai viszonylatban az 55-64 éves korú személyeknél a férfiak 65 és a nőknél 52 százalékos volt a munkahellyel rendelkezők aránya. Az elmúlt öt évben gyorsan növekedett az 55-64 éves korosztályban az alkalmazottak aránya, kivéve Görögországot.
Az év első kilenc hónapjában több mint 20 százalékkal, 12 milliárd 45 millió euróra nőtt Románia kereskedelmi deficitje. Ez 2 milliárd 89 millió euróval nagyobb a tavalyi év hasonló időszakában jegyzettnél – tájékoztat az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet ma közzétett adataira hivatkozva.
Január és szeptember között a kivitel 2 százalékkal, 51 milliárd 846 millió euróra emelkedett, míg a behozatal több mint 5 százalékkal, azaz 63 milliárd 891 millió euróra nőtt a tavalyi év első kilenc hónapjához képest.
Románia külkereskedelme háromnegyedét az EU-tagállamokkal bonyolítja.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
A következő lépés a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Valean meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket.
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.
