A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát...” (Mt 6,33) – ezzel a bibliai jelmondattal várta augusztus 11. és 15. között a fiatalokat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, vagyis a CSIT-re.
A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító rendezvény ezúttal jubilált, hiszen immár 50. alkalommal gyűltek össze az ifjak, a szervezők pedig az egykori CSIT-eseket is visszavárták. A kerek évforduló jegyében „kiCSIT 50” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány egykori csíksomlyói Szent István Kollégiumában és a hozzá tartozó Mária-kertben megtartott találkozón mintegy 500 fiatal vett részt. Bíró István csíkszeredai tudósítónk összeállítása.
Eddig nem meséltem arról, hogy az újságírás mellett a tánc is része az életemnek, míg előbbit húsz, utóbbit lassan tizenkilenc éve művelem, szerda esténként például kreatív táncos edzéseket tartok, és közben igyekszem lelkesíteni, ösztönözni a résztvevőket. Általában a mindennapok egyik leggyakrabban használt melléknevét, a szuper szavunkat ismétlem, amikor visszajelzést adok, noha számtalan szinonimája van.
Az Etimológiai szótár szerint „bizalmas nyelvi szó a latin super (azaz ‘fölött’) nyomán; a szuper- előtagú szavak egy részének (pl. szupersztár) jelentésköre hatott a szuper önállósodására”.
A szuper- előtag egyébként a régi magyar nyelvben sem volt ismeretlen, például többen is használták a szuperintendens kifejezést a protestáns egyházkerület élén álló püspökre célozva. Az elmúlt évtizedekben azonban – főként angol és német hatásra – egyre gyakoribbá vált a nyelvünkben: már nemcsak az olyan idegen szakszavakban fordul elő, mint a szuperlektor főnév vagy a szuperaktív melléknév, hanem szinte bármely magyar főnévhez, illetve melléknévhez hozzáragaszthatjuk, ha ki akarjuk fejezni annak rendkívüliségét, kiválóságát. Utóbbira csak néhány példát sorolnék fel a sok közül: szuperbenzin, szuperkrém, szuperfinom, szupergyors. A Nyelvművelő kéziszótár szerint főként a sajtónyelv és a bizalmas stílusú élőbeszéd kedveli a szuper- előtagú szavakat.
Most pedig néhány másodpercre kitérnék a görög eredetű hiper- összetételi előtagra, amely az utána álló szóval jelölt fogalomnak a nagymértékűségét, illetve túlzott voltát fejezi ki. Például létezik a hiperszenszibilis szavunk, amely a köznyelvben a túlérzékeny kifejezéssel helyettesíthető. Amúgy közben eszembe jutott a hiperszuper melléknév, amelyet néha a számítógép, sportautó, rúzstrükk, ház, bankfiók főnevek mellé társítanak, legalábbis a Google szerint. Én valószínűleg nem ezzel a kifejezéssel fogom dicsérni az embereket.
Most pedig visszakanyarodom a szuperhez, amely az ifjúsági nyelvben, valamint a bizalmas társalgásban már önállóan, állítmányi szerepű melléknévként is előfordul. Például akkor, ha megkérdeznek valakit, hogy milyen volt a film, az illető pedig azt válaszolja, hogy szuper.
Mit tanácsol a Nyelvművelő kéziszótár a használatával kapcsolatban? A szuper- előtagú szakszavak nem kifogásolhatók, de „fokozó értelemben csak módjával alkalmazzuk a szupert, mert a túlzott használat folytán elveszítette frissességét, közhelyszerűvé vált”. Egyrészt ezért is igyekezni fogok más mellékneveket keresni helyette…
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a magyar parlament előtti Kossuth Lajos téren, és több száz programmal várják ma az érdeklődőket az államalapító Szent István király ünnepén.
Az idén is lesz Mesterségek ünnepe a budai Várban, megrendezik a Magyar Ízek Utcáját, lesznek könnyűzenei koncertek, ismét látogatható lesz a Karmelita kolostor és megtartják a Nyitott Parlament programot is. Napközben a Duna felett légiparádét tekinthetnek meg az érdeklődők, este audiovizuális show keretében lesz látható a tűzijáték.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, Görgei Artúrt, Damjanich Jánost és Klapka Györgyöt állította követendő példaképként a frissen felavatott honvédtisztek elé ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök ma Budapesten.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – jelentette ki Magyar Péter magyar kormányfő Facebook oldalán. A politikus szerint bár sok mindenben különbözhetnek egymástól a magyarok, mégis közös bennük a múlt, a jelen és a jövő, valamint a történelmi felelősség.
Az ünnepségen Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Erdély több városában is megemlékeznek ma Szent István királyról és az államalapításról. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron is az új kenyér megáldása, ünnepi szentmise és koszorúzás is szerepel a programban.
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Minden Romániában kórházba utalt 10 betegből egynek vérátömlesztésre van szüksége, de a lakosság csupán két százaléka rendszeres véradó, ami nem fedezi a szükségleteket. A Beszterce-Naszód megyei vérközpont háromnapos véradási kampányt folytat, hiszen országos viszonylatban naponta minimum ezer liter vérre van szükség.
Katonai tiszteletadással emlékeznek ma a veteránokra és a harcokban elesett hősökre nemzeti napjuk alkalmából. November 11-ét azért választották a veteránok és hősök napjává, mert 1918-ban ezen a napon írták alá az első világháborúnak véget vető fegyverszüneti megállapodást az antanthatalmak és Németország.
Utazási figyelmeztetést adott ki a Román Külügyminisztérium Dániára, Norvégiára és Svédországra vonatkozóan annak következtében, hogy ezek az államok 2020. május…
Elveszítette korábbi abszolút többségét a tegnap rendezett választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt a spanyol parlament felsőházában. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozottságánál közölt állás szerint a szocialisták 92 mandátumot nyertek el a közvetlenül választott 208 szenátusi helyből. A konzervatív Néppárt az alsóházhoz hasonlóan itt is erősödni tudott, és 83 szenátora ül majd a parlamenti patkóban.
Törökország megkezdte az elfogott külföldi dzsihadisták kitoloncolását. A török belügyminisztérium szóvivője, Ismail Catakli ma közölte: a szükséges jogi eljárást követően visszaküldték az Egyesült Államokba az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet egyik amerikai állampolgárságú harcosát. Az Anadolu állami hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő egyúttal elmondta: a török hatóságok előkészítették hét német származású dzsihadista utaztatási tervét is, őket november 14-én, csütörtökön küldik majd haza.
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő az elnökválasztás tegnapi első fordulóját. A második helyen Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő végzett. Kettejük részvételével rendezik meg tehát az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. Az eredményeket a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, Horváth István szociológussal elemeztük.
Aggodalmát fejezte ki Mugur Israescu, a Nemzeti Bank kormányzója az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.
A Nemzeti Bank csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít.
Felszámolná a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az új tárcavezető. Adrian Oros szerint ezek fenntartása indokolatlan, mivel a mezőgazdasági tevékenység teljes mértékben magán jellegű.
Minden Romániában kórházba utalt 10 betegből egynek vérátömlesztésre van szüksége, de a lakosság csupán két százaléka rendszeres véradó, ami nem fedezi a szükségleteket. A Beszterce-Naszód megyei vérközpont háromnapos véradási kampányt folytat, hiszen országos viszonylatban naponta minimum ezer liter vérre van szükség.
A mobil véradó központ három napig Naszód városban van, ahol naponta 8-14 óra között jelentkezhetnek a véradók.
Amennyiben a besztercei megyei kórház szükségleteinél több vér gyűl be, a fölösleges mennyiséget Kolozs, Maros és Máramaros megyébe küldik.
Katonai tiszteletadással emlékeznek ma a veteránokra és a harcokban elesett hősökre nemzeti napjuk alkalmából. November 11-ét azért választották a veteránok és hősök napjává, mert 1918-ban ezen a napon írták alá az első világháborúnak véget vető fegyverszüneti megállapodást az antanthatalmak és Németország.
Délelőtt 11 órakor minden templomban és a katonai egységekben épített kápolnákban meghúzták a harangokat az elesettek és a veteránok emlékére.
Utazási figyelmeztetést adott ki a Román Külügyminisztérium Dániára, Norvégiára és Svédországra vonatkozóan annak következtében, hogy ezek az államok 2020. május 12-ig meghosszabbították a határellenőrzést. A szárazföldi vagy tengeri úton az említett skandináv országokba érkező állampolgároknak érvényes személyazonossági igazolványt kell felmutatniuk. A dán, norvég és svéd hatóságok felhívják a figyelmet, hogy késések keletkezhetnek, főként a turistabuszok beléptetésénél.
Elveszítette korábbi abszolút többségét a tegnap rendezett választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt a spanyol parlament felsőházában. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozottságánál közölt állás szerint a szocialisták 92 mandátumot nyertek el a közvetlenül választott 208 szenátusi helyből. A konzervatív Néppárt az alsóházhoz hasonlóan itt is erősödni tudott, és 83 szenátora ül majd a parlamenti patkóban.
A VOX bevándorlásellenes pártot egy politikus képviselheti a felsőházban, ahova ismét nem jutott be az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés, és kiesett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt. A külföldön leadott voksok beérkezése és összeszámlálása után a hivatalos végeredmény három nap múlva várható. Az új összetételű madridi parlament december 3-án tartja alakuló ülését.
Törökország megkezdte az elfogott külföldi dzsihadisták kitoloncolását. A török belügyminisztérium szóvivője, Ismail Catakli ma közölte: a szükséges jogi eljárást követően visszaküldték az Egyesült Államokba az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet egyik amerikai állampolgárságú harcosát. Az Anadolu állami hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő egyúttal elmondta: a török hatóságok előkészítették hét német származású dzsihadista utaztatási tervét is, őket november 14-én, csütörtökön küldik majd haza.
Süleyman Soylu belügyminiszter november 2-án jelentette be, hogy Ankara vissza fogja küldeni származási országukba az Iszlám Állam elfogott külföldi dzsihadistáit. Soylu elmondása szerint jelenleg mintegy 1200 "külföldi szélsőségest" tartanak fogva Törökországban.
A török hadsereg október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az Ankara által terrorszervezetként kezelt kurd erők ellen. Az offenzíva során a török erők elfogtak 287 korábbi dzsihadistát, valamint hozzátartozóikat és támogatóikat, akik a harcokat kihasználva szöktek meg a kurdok által felügyelt börtönökből.
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Morales vasárnap este a Twitteren majd azt közölte, hogy „törvénytelen” elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig „erőszakos csoportok” támadták meg. Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője is arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. A bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, és közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.
A mexikói külügyminiszter, Marcelo Ebrard tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját, és Mexikó kész menedéket adni Moralesnek, ha kéri. A mexikói külügyminiszter megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő az elnökválasztás tegnapi első fordulóját. A második helyen Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő végzett. Kettejük részvételével rendezik meg tehát az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. Az eredményeket a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, Horváth István szociológussal elemeztük.
A központi választási bizottság honlapján közzétett részeredmények szerint a hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása után Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dăncilă a voksok 22,7 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyen Dan Barna, a Mentsétek meg
Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7
százalékkal.
A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Băsescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét – mint ahogy a többi elnökjelöltét is – kis mértékben még befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése.
A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás második fordulójában, ami az eddigi csúcsot jelentette.
A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz. Különösen gyenge volt a részvétel a többségében magyarok által lakott régiókban.
Aggodalmát fejezte ki Mugur Israescu, a Nemzeti Bank kormányzója az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.
Isarescu az Európai Bizottság előrejelzését kommentálta, amely szerint Románia államháztartási hiánya 2021-ben elérheti a GDP 6,1 százalékát. A kormányzó szerint kizárt dolog, hogy Románia odáig jusson, mint mondta, ez a szám a jelenlegi költségvetési adatokon és a meghirdetett intézkedéseken alapszik. Isarescu veszélyesnek tartja, hogy ennyire elszabaduljon az államháztartás deficitje, mert a nemzetközi pénzpiacok minden bizonnyal megbüntetnék az országot, amely nem vehetne fel olcsón hitelt. Az EB csütörtökön figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben pedig a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
A Nemzeti Bank csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít.
A jegybank korábban az idei évre 4,2 százalékos fogyasztói árnövekedést valószínűsített, 2020-ra pedig 3,4 százalékos inflációval számolt. Ez azt jelenti, hogy az idén az éves infláció várhatóan kilép a jegybank által 2013 óta változatlanul kitűzött, 1,5-3,5 százalékos inflációs célsávból, ami elsősorban az első fél éves kedvezőtlen sokkhatásokkal magyarázható.
Megerősítette Románia BBB mínusz besorolását stabil kilátással a Fitch Ratings hitelminősítő.
A döntést az alacsony államadósság, az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék és a humán erőforrás fejlődése indokolja, ez utóbbi magasabb lévén, mint a BBB besorolású államokban. Ugyanakkor a Fitch fokozott közpénzügyi gyengeségre mutat rá rövid és közép távon, a költségvetési hiány felépítése pedig egyre merevebb, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére tett erőfeszítések pedig nem voltak sikeresek – mutat rá a hitelminősítő közleményében.
Felszámolná a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az új tárcavezető. Adrian Oros szerint ezek fenntartása indokolatlan, mivel a mezőgazdasági tevékenység teljes mértékben magán jellegű.
A mezőgazdasági kamaráknak magán intézményeknek kell lenniük, amelyek a gazdák érdekeit képviseljék és ahova nem tudsz rokonság alapján bejutni. Az ott dolgozó mérnök vagy tanácsot ad, ha nem, akkor elbocsátod. Ez a megoldás – mondta Adrian Oros mezőgazdasági miniszter.
Minden Romániában kórházba utalt 10 betegből egynek vérátömlesztésre van szüksége, de a lakosság csupán két százaléka rendszeres véradó, ami nem fedezi a szükségleteket. A Beszterce-Naszód megyei vérközpont háromnapos véradási kampányt folytat, hiszen országos viszonylatban naponta minimum ezer liter vérre van szükség.
A mobil véradó központ három napig Naszód városban van, ahol naponta 8-14 óra között jelentkezhetnek a véradók.
Amennyiben a besztercei megyei kórház szükségleteinél több vér gyűl be, a fölösleges mennyiséget Kolozs, Maros és Máramaros megyébe küldik.