A fejlesztési minisztérium közvitára bocsátotta a 2026-os év fejlesztési prioritásait tartalmazó jogszabálymódosítást.
Cseke Attila tárcavezető elmondta, adósságok nélkül zárják a 2025-ös évet, 2026-ban pedig az a céljuk, hogy a fejlesztések kiszámíthatóak legyenek az önkormányzatok és a vállalkozók számára, és minél több elkezdett beruházást befejezzenek. Hozzátette, a digitális pályázás bevált a helyreállítási alapból és a közművesítési programból támogatott beruházásoknál, ezért a továbbiakban a nagyberuházások, valamint a fiatalok számára épített lakások esetében is ezt a módszert alkalmazzák.
Románia benyújtotta Brüsszelben a Helyreállítási Terv negyedik kifizetési kérelmét, amelynek teljes értéke 2,62 milliárd euró. Dragoș Pîslaru, az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter bejelentette, hogy a kérelem 62 célt és mérföldkövet tartalmaz, kizárólag vissza nem térítendő támogatásokat.
A pénzből részesülő minisztériumok között szerepel a Környezetvédelmi, az Energia-, az Igazságügyi, a Pénzügy-, az Egészségügyi és a Munkaügyi Minisztérium. A kifizetési kérelemben szereplő projektek között megtalálható 13 gát felújítása, az árvízvédelem korszerűsítése, a Hidroelectrica részvényeinek legfeljebb 15%-os tőzsdei bevezetésének lezárása, az igazságügyi rendszer digitalizálása és az általános adóreform. Az Európai Bizottság válaszadási határideje legfeljebb 60 nap.
Kétlépcsős üzemanyagtámogatási rendszerről döntött a kormány, amely rögzíti a gazdáknak visszatérítendő jövedéki adó összegét.
2025. január 1. és július 31. között literenként 2,213 lej támogatás jár, míg augusztus 1. és december 31. között – a jövedékiadó-emelés miatt – a visszatérítés összege 2,444 lej/literre nő – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Ugyanakkor kiegészítették a báznai és mangalicasertést tartó gazdáknak szóló de minimis támogatási program költségvetését. Az 1,85 millió lejes keretből anyaállatonként 2300 lejes támogatást biztosítanak a programban részt vevő, báznai vagy mangalica tenyészállománnyal rendelkező gazdáknak.
Tánczos Barna azt is elmondta, újabb villanypásztoros pályázatokat bírált el a Környezetvédelmi Alap. Hozzátette, a gazdák a 15 ezer lejes támogatást villanypásztorok, illetve a működésükhöz szükséges napelemek beszerzésére és felszerelésére fordíthatják.
Még karácsony előtt, várhatóan jövő kedden átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti 50 kilométeres szakaszát - jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezérigazgatója. Cristian Pistol hozzátette, ezzel együtt eddig 195 km készült el a Ploiești és Pașcani közötti 319 km-es sztrádából
A fejlesztési minisztérium közvitára bocsátotta a 2026-os év fejlesztési prioritásait tartalmazó jogszabálymódosítást.
Cseke Attila tárcavezető elmondta, adósságok nélkül zárják a 2025-ös évet, 2026-ban pedig az a céljuk, hogy a fejlesztések kiszámíthatóak legyenek az önkormányzatok és a vállalkozók számára, és minél több elkezdett beruházást befejezzenek. Hozzátette, a digitális pályázás bevált a helyreállítási alapból és a közművesítési programból támogatott beruházásoknál, ezért a továbbiakban a nagyberuházások, valamint a fiatalok számára épített lakások esetében is ezt a módszert alkalmazzák.
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
Klaus Johannis államfő kihirdette a bukaresti holokausztmúzeum megalapításáról szóló törvényt. Az elnök tegnapra, azaz a holokauszt romániai emléknapja – a bukovinai deportálások kezdetének évfordulója – előestéjére időzítette a jogszabály nyilvános aláírását, amelyre a zsidó hitközség, illetve a román törvényhozás tagjait, a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőit és a román közélet képviselőit is meghívta az elnöki hivatalba.
Trianon napjává nyilvánítaná a Szociáldemokrata Párt június 4-ét. Az erről szóló tervezet ma szerepelt a szenátus napirendjén. A kezdeményezés arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy június 4-én, a trianoni szerződés megünnepelésekor tűzzék ki a román nemzeti lobogót. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője károsnak nevezte a kezdeményezést a kisebbség-többség viszonyának szempontjából, ezért a Szövetség annak elutasítását kéri.
30 év után először magyar helységnévtáblát helyeztek ki Máramarosszigeten. A magyar felirat tegnap került fel a város bejáratánál lévő helységnévtáblákra.
Nyílt levélben követeli a Magyar Polgári Pár több tagja Mezei János elnök lemondását. A levél 22 aláírója szerint az elnök megosztó és kirekesztő politikát folytat, kizárásokkal fenyeget, ugyanakkor nem sikerült új programmal, új politikai irányvonallal előállnia, sőt az MPP korábban elért eredményei is veszélybe kerülnek.
Indul az Örökségünk őrei – fogadj örökbe egy műemléket országos örökségvédelmi verseny új évada. Az épített örökség iránt érdeklődő 9 – 12. osztályos csapatok október 18-ig jelentkezhetnek a verseny új évadára.
A művelődési minisztérium jóváhagyta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) szobrának felállítását Marosvásárhelyen. A hírt Vass Levente, az RMDSZ volt marosvásárhelyi elnöke jelentette be tegnap. Bethlen Gábor egész alakos szobra Harmath István, Magyarországon élő alkotó munkája és Sántha Attila szovátai szobrász öntötte ki.
Rovana Plumb jelölésének elutasítása után újabb javaslatot küldött az európai biztosi tisztségre tegnap a kormány. Az Európai Bizottság egyik szóvivője tegnap este azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a kiértékelési eljárás folyamatban van mind a román, mind a magyar jelölt esetében.
Ellentmondásosak az Egyesült Államok szíriai lépései, és azzal a veszéllyel járhatnak, hogy „lángba borítják” a régiót – figyelmeztetett ma Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miközben a török hadsereg újabb intervencióra készül Északkelet-Szíriában.
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
A korrupcióellenes ügyészség szerint az ügy 12 vádlottja - köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja - csaknem 85 millió eurós kárt okozott a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A legfelsőbb bíróság csak a kártérítési bizottság volt alelnökét, Theodor-Cătălin Nicolescu volt képviselőt és egy ingatlanbecsüst talált bűnösnek, az ügy többi, első fokon elmarasztalt vádlottját felmentette.
Mint ismert, Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét 2014-ben ítélték jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult az államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium épületének – visszaszolgáltatásához. Miután a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek ellene, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A tavalyi alapfokú ítéletet távollétében hozták meg. Jelenleg nemzetközi körözés van érvényben ellene.
Markó Attila a legfelsőbb bíróság tegnap hozott jogerős ítélete kapcsán azt írta a Facebook oldalán, hogy igazság született… Jogerősen felmentették a második kárpótlási ügyben is. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy még további két - a korábbi kettővel teljesen azonos tényállású - pere van folyamatban, mindkettőben ugyanúgy le akarják tartóztatni. Természetesen ezek a felmentő ítéletek sokat nyomnak a latban azok kimenetelét tekintve is, de ettől még nem jött vissza a bizalma a román igazságszolgáltatásban – írta Facebook oldalán Markó Attila.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte a legfelsőbb bíróság tegnap hozott ítéletét, és a következőket nyilatkozta a Bukaresti Rádió híradójának:
Klaus Johannis államfő kihirdette a bukaresti holokausztmúzeum megalapításáról szóló törvényt. Az elnök tegnapra, azaz a holokauszt romániai emléknapja - a bukovinai deportálások kezdetének évfordulója - előestéjére időzítette a jogszabály nyilvános aláírását, amelyre a zsidó hitközség, illetve a román törvényhozás tagjait, a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőit és a román közélet képviselőit is meghívta az elnöki hivatalba.
Az államfő beszédében rámutatott: a románok 30 éve véráldozattal vívták ki szabadságukat, és az a vágy vezérelte őket, hogy ne éljenek többé hazugságban. Márpedig az ország történetéhez a múlt felemelő és tragikus öröksége egyaránt hozzátartozik - tette hozzá. A most megalapított múzeum segít megismertetni a zsidó közösség hozzájárulását az ország kultúrájához és fejlődéséhez, ugyanakkor a zsidók ellen elkövetett népirtás borzalmait is bemutatja.
A Zsidók és a Holokauszt Nemzeti Történeti Múzeumát a fővárosi Victoriei sugárút 218-as szám alatt található, 1943-46 között épült ingatlanban rendezik be, ahol mintegy 8000 négyzetméternyi terület áll majd az intézményt állami költségvetésből működtető Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet rendelkezésére.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában, a legutóbbi népszámláláson pedig már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban. A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett, Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztult zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak-erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.
Október 9-ét, a bukovinai deportálások kezdetének napját 2004-ben nyilvánították a holokauszt romániai emléknapjává.
Trianon napjává nyilvánítaná a Szociáldemokrata Párt június 4-ét. Az erről szóló tervezet ma szerepelt a szenátus napirendjén. A kezdeményezés arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy június 4-én, a trianoni szerződés megünnepelésekor tűzzék ki a román nemzeti lobogót. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője károsnak nevezte a kezdeményezést a kisebbség-többség viszonyának szempontjából, ezért a Szövetség annak elutasítását kéri.
Az RMDSZ-es politikus azt mondta: Trianon a romániai magyar közösség számára nem ünnep. Káros kezdeményezések helyett a kormánypártnak a kisebbségi jogok bővítésén és biztosításán kellene dolgoznia, hiszen a kisebbségek ügye mindig a többség felelőssége – fogalmazott Cseke Attila.
A szociáldemokrata párt kérésére a tervezetet visszaküldték a felsőház közigazgatási szakbizottságába, hogy újból megvizsgálják azt. Az RMDSZ szenátora szerint ez az eljárás csak időhúzás: a kormánypárt célja az, hogy módosítások nélkül, hallgatólagosan kerüljön át a tervezet a képviselőház asztalára – nyilatkozta Cseke Attila, aki szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a kezdeményezésről vitázna a szenátus plénuma.
30 év után először magyar helységnévtáblát helyeztek ki Máramarosszigeten. A magyar felirat tegnap került fel a város bejáratánál lévő helységnévtáblákra.
Máramarosszigeten a 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosság alig 11-12 százaléka vallotta magát magyarnak, de Béres István László, a történelmi Máramaros területi RMDSZ-szervezet elnöke becslése szerint az elvándorlás és az asszimiláció miatt ez az arány mostanra 10 százalék körülire csökkent. Az RMDSZ-es politikus szerint a korábbi településvezetők „nem merték bevállalni” a magyar helységnévtábla kihelyezését, de a mostani elöljáró – a Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott Horia Vasile Scubli beváltotta a 2016-os helyhatósági választásokkor tett ígéretét.
A közigazgatási törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy ha egy adott településen egy nemzeti közösség számaránya eléri a húsz százalékot, az illető etnikum nyelvén is tüntessék fel a helység elnevezését. De nem tiltja a kétnyelvűséget abban az esetben, ha a kisebbség aránya a határérték alatt van.
Nyílt levélben követeli a Magyar Polgári Pár több tagja Mezei János elnök lemondását. A levél 22 aláírója szerint az elnök megosztó és kirekesztő politikát folytat, kizárásokkal fenyeget, ugyanakkor nem sikerült új programmal, új politikai irányvonallal előállnia, sőt az MPP korábban elért eredményei is veszélybe kerülnek.
Álláspontjuk szerint mindezt tetőzi a székelyudvarhelyi szervezet legutóbbi közgyűlésének alapszabályba ütköző lebonyolítása és a székelyudvarhelyi szervezet elnökének, Gálfi Árpádnak az eltávolítására tett kísérlet, végül a pártból való kizárása. A nyílt levelet aláíró párttagok úgyszintén elfogadhatatlannak tartják, hogy Mezei János a pártot a szabályokat áthágva kiszolgáltatja és bábként vezeti.
Az október 8-án Tusnádfürdőn kelt nyílt levél aláírói figyelmeztetnek: az erdélyi magyar többpártrendszer olyan érték, amelyre szüksége van közösségünknek, a választópolgárok bölcsessége pedig több esetben visszaigazolta, hogy értik és támogatják ezt a nemzetpolitikával is összhangban lévő programot és cselekvési tervet.
Milyen az élet, ha az ember nem lát? Hogy boldogulnak a vakok a mindennapokban? Milyen lehet hallomásból ismerni a világot – kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódnak, kiváltképp, ha látássérült személlyel találkoznak, ám legtöbbször tapintatból nem merik feltenni.
Bardóczi Dénes
A mai
félórában egyik leghűségesebb hallgatónk, Bardóczi Dénes vezet minket és enged
bepillantást egy nemlátó masszőr életébe; felidézve gyermekkorát, kolozsvári-
és bukaresti diákéveit, önállósodását, pácienseivel kapcsolatos tapasztalatait,
a látó emberek (a társadalom, a hatóságok) viszonyulását.
Indul az Örökségünk őrei – fogadj örökbe egy műemléket országos örökségvédelmi verseny új évada. Az épített örökség iránt érdeklődő 9 – 12. osztályos csapatok október 18-ig jelentkezhetnek a verseny új évadára.
Az első hivatalosan elismert örökségvédelmi verseny idén nagyobb, színesebb lesz, a cél viszont ugyanaz: megismerni és megismertetni közösségünkkel Erdély rendkívül gazdag épített örökségét. Az országos döntőt ez alkalommal a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal szervezi az RMDSZ kulturális főosztálya.
A csapatok jelentkezését az info.oroksegunkorei@gmail.com e-mailcímen várják. További információkat is ugyanitt, vagy az Örökségünk őrei Facebook oldalán találnak az érdeklődők.
A művelődési minisztérium jóváhagyta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) szobrának felállítását Marosvásárhelyen. A hírt Vass Levente, az RMDSZ volt marosvásárhelyi elnöke jelentette be tegnap. Bethlen Gábor egész alakos szobra Harmath István, Magyarországon élő alkotó munkája és Sántha Attila szovátai szobrász öntötte ki.
A szobrot idén november 15-én, a fejedelem születésének 439., halálának 390., egybeeső évfordulóján szeretnék leleplezni Marosvásárhely központjában.
Cosmin Blaga városházi szóvivő a Krónikának elmondta, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat már a napokban kiállítja az építkezési engedélyt és átadja a főtér alsó felében kiválasztott területet az építőnek.
A lap beszámol arról is, hogy a tanács 2017-ben egymillió lejt szavazott meg az alkotásra, ebből a pályanyertes művésznek eddig 267 ezret törlesztettek. A városban ez lenne az első magyar vonatkozású szobor, amelyet 1990 után, teljes egészében önkormányzati pénzből finanszíroznak.
Rovana Plumb jelölésének elutasítása után újabb javaslatot küldött az európai biztosi tisztségre tegnap a kormány. Az Európai Bizottság egyik szóvivője tegnap este azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a kiértékelési eljárás folyamatban van mind a román, mind a magyar jelölt esetében.
Egy másik brüsszeli forrás szerint pedig az EB megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen több javaslatot vár a román kormánytól.
Az új biztosjelölt nevesítését az indokolja, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította Rovana Plumb biztosi jelölését. Plumbot a szállításügyi portfólióval bízta volna meg Ursula von der Leyen.
Az eredeti tervek szerint az EP október 23-án szavaz az új Európai Bizottság összetételéről, ezért október 14-15-e az utolsó dátum az új biztosjelöltek szakbizottságbeli meghallgatására.
Ellentmondásosak az Egyesült Államok szíriai lépései, és azzal a veszéllyel járhatnak, hogy "lángba borítják" a régiót - figyelmeztetett ma Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miközben a török hadsereg újabb intervencióra készül Északkelet-Szíriában.
Kazahsztáni látogatásán Lavrov újságírók előtt arról is beszélt, hogy meg kell őrizni Szíria területi integritását, s hogy Oroszország azt szorgalmazza, kezdődjön párbeszéd Damaszkusz és a szíriai kurdok között.
A Fehér Ház vasárnap este közleményben jelentette be, hogy nem támogatja a tervezett török hadműveleteket Észak-Szíriában. Az amerikai katonák ugyanakkor tegnap megkezdték a kivonulást Szíria északkeleti vidékeiről, a török haderő pedig jelezte: további csapatokat küld a szíriai határon állomásozó egységekhez a szíriai kurd fegyveres koalíció ellen indítandó beavatkozás előtt. A Pentagon szintén tegnap azt erősítette meg, hogy az Egyesült Államok nem helyesli Törökország várható offenzíváját, és ezt az amerikai hadsereg semmiféle módon nem támogatja katonailag.
Törökország Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre akarja végrehajtani hadműveletet a Szíriai Demokratikus Erők kurd fegyveres koalíció ellen. A szervezet mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát.
Egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia mai stockholmi bejelentése szerint a három tudósnak a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vekerdy Tamás magyarországi pszichológus, író.
Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta, majd a BTK pszichológia szakát is elvégezte. 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, később tudományos tanácsadója, majd szeniora volt. Tanított a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén is. Részt vet a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében.
Élete során számos díjat nyert, többek között Kiváló Munkáért díjjal jutalmazták 1985-ben, Budapestért díjat kapott 2000-ben, 2014-ben pedig Hazám-díjas lett.
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
A korrupcióellenes ügyészség szerint az ügy 12 vádlottja - köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja - csaknem 85 millió eurós kárt okozott a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A legfelsőbb bíróság csak a kártérítési bizottság volt alelnökét, Theodor-Cătălin Nicolescu volt képviselőt és egy ingatlanbecsüst talált bűnösnek, az ügy többi, első fokon elmarasztalt vádlottját felmentette.
Mint ismert, Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét 2014-ben ítélték jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult az államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium épületének – visszaszolgáltatásához. Miután a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek ellene, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A tavalyi alapfokú ítéletet távollétében hozták meg. Jelenleg nemzetközi körözés van érvényben ellene.
Markó Attila a legfelsőbb bíróság tegnap hozott jogerős ítélete kapcsán azt írta a Facebook oldalán, hogy igazság született… Jogerősen felmentették a második kárpótlási ügyben is. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy még további két - a korábbi kettővel teljesen azonos tényállású - pere van folyamatban, mindkettőben ugyanúgy le akarják tartóztatni. Természetesen ezek a felmentő ítéletek sokat nyomnak a latban azok kimenetelét tekintve is, de ettől még nem jött vissza a bizalma a román igazságszolgáltatásban – írta Facebook oldalán Markó Attila.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte a legfelsőbb bíróság tegnap hozott ítéletét, és a következőket nyilatkozta a Bukaresti Rádió híradójának: