Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A munkaidő lejárta után megtagadta, hogy a felszínre jöjjön több mint száz a Zsil-völgyi Livezeni-i szénkitermelésnél dolgozó bányász, mivel késve fogják kézhez kapni bérüket.
Közleményben cáfolja Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának az RMDSZ-es alelnöke, hogy a szövetség betiltaná a háztáji sertéstartást. Az RMDSZ…
A romániai bérek továbbra is jelentősen elmaradnak az európai uniós átlagkeresetektől, de a lemaradás mértéke számottevően csökkent az elmúlt tizenhárom…
Háromszorosára emelkedett az építőanyagok ára az elmúlt évben, és emiatt a közpénzekből finanszírozott munkálatokat végző cégek már nem tudnak beilleszkedni…
„Szép nyelv-e a magyar?” – tette fel a kérdést a nyelvész, költő és műfordító, Nádasdy Ádám, aki február 15-én töltötte be a 74. életévét. A választ ugyancsak tőle idézem: „Természetesen igen. Minden nyelv szép, ahogy minden újszülött szép, és ahogy mindent szépnek lehet nevezni, amit emberek természetesen csinálnak: ruházatot, zenét, építészetet, nyelvet. A nyelvészet – mint általában a tudomány – nem foglalkozik a szépség kategóriájával, nem is tudja értelmezni, mi a szép, ahogy például az emberi test vonatkozásában az anatómia sem foglalkozik a szépséggel, nem mérlegeli, ki szebb, ki csúnyább. A nyelvészek mosolyogva veszik tudomásul, hogy az egyes nyelvek beszélői úgy érzik: az ő nyelvük szép.”
Nyolc európai országban végzett tanulmány szerint a romániai emberek töltik naponta a legtöbb időt a képernyők előtt és a legkevesebbet a természetben. Az előbbiek aránya 80, az utóbbiaké 68 százalék. A romániaiak kétharmadának okozza a legnagyobb gondokat a személyes kapcsolatok létesítése és fenntartása.
A Head Downers 2021 felmérés szerint a romániaiak 33 százaléka egyszer sem nézett fel az égre az elmúlt héten. Ugyancsak mi állunk Európában az első helyeken a különböző madárfajok felismerése tekintetében.
Az emberek életük egyharmadát, azaz 5 ezer órát töltenek a képernyők előtt, ami állandó mozgáshiányt és a lehajtott fej szindróma állandósulását okozza. A lehajtott fej szindrómát egy amerikai neurológus vezette be és arra figyelmeztetett, hogy ez az állandó lefelé nézés patológiai elváltozásokat okoz a nyaki csigolyákban, a szindróma heveny vagy idült izomfájdalmat okozhat, mint a nyak, mind pedig a derék tájékán, ami még a gyerekeknél is megnyilvánul.
A megkérdezettek 70 százaléka állítja azt, hogy túl sok időt tölt a számítógép előtt vagy mobiltelefont használva, ezen személyek háromnegyede 34 év alatti és városi. A számítógép előtt töltött idő szempontjából a romániaiak után következnek a horvátok és a lengyelek 73, a szerbek 74, a szlovákok 60, illetve a csehek 62 százalékkal.
A szakértők szerint a világ lakosságának 15 százaléka szenved őszi-téli vagy Szezonális Affektív Zavarban a természetes fény hiánya és a képernyő előtt eltöltött túl hosszú idő miatt, ami káros az egyének közötti kapcsolat létesítése és fenntartása terén. Ilyen szempontból a romániai válaszadók 66 százaléka nevezett meg nehézségeket, míg a szlovákok 57 és a csehek 44 százaléka.
A megkérdezettek 57 százaléka körülnéz, az eget, a felhőket, a madarakat vagy a napot figyeli, amikor házon kívül tölt időt. A Head Downers jelentést a Kantar piackutató intézet szeptember 3-6 között készült felmérése alapján készítették, amelyben a 2408 fős mintát Horvátországból, Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Szlovéniából válogatták.
A munkaidő lejárta után megtagadta, hogy a felszínre jöjjön több mint száz a Zsil-völgyi Livezeni-i szénkitermelésnél dolgozó bányász, mivel késve fogják kézhez kapni bérüket.
A Hunyadi Energetikai Komplexum ügyvivője, Cristian Roşu szerint bányászok bérét február 15-ig kellett volna kifizetni, ez nem történt meg, mert a társaság az ehhez szükséges pénzösszegnek felét elveszítette. Január elsejétől a Hunyadi Energetikai Komplexum jövedelme 7 millió lejjel csökkent miután megszűnt a rendszerszolgáltatások biztosításából befolyó összeg, illetve Lónya-telepi bánya állami támogatása.
"
["post_title"]=>
string(25) "Tiltakoznak a bányászok"
["post_excerpt"]=>
string(196) "A munkaidő lejárta után megtagadta, hogy a felszínre jöjjön több mint száz a Zsil-völgyi Livezeni-i szénkitermelésnél dolgozó bányász, mivel késve fogják kézhez kapni bérüket. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(25) "tiltakoznak-a-banyaszok-4"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-02-18 11:34:10"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-02-18 09:34:10"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=397958"
["menu_order"]=>
int(22051)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3757 (24) {
["ID"]=>
int(420046)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2022-10-13 13:50:12"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-10-13 10:50:12"
["post_content"]=>
string(555) "
Az afrikai sertéspestis miatt több ezer állatot kénytelenek megsemmisíteni Temes megyében, miután fertőző góc jelent meg a legnagyobb romániai sertéstenyésztő kombinát egyik farmján.
A hatóságok karantént rendeltek el és Parác község körül 10 km-es körzetben megtiltották az állatok szállítását, tekintettel arra, hogy ott található az a telephely, ahol 39.000 állatot tenyésztettek és megjelent a sertéspestis.
A döntő házként szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók ingyenesen használják az összes egyetemi, illetve központi egyetemi könyvtárat. Az indoklás szerint a diákok ezrei évek óta várnak erre a döntésre, hiszen ezáltal sikerült esélyegyenlőséget teremteni a hallgatók között.
Megszüntették ugyanis a diszkriminációt azon diákok között, akik olyan egyetemekre járnak, amelyeknek van saját könyvtáruk, és azok között, akik olyanra, amelynek nincs. A legnagyobb egyetemeknek – mint a kolozsvári, a bukaresti, a jászvásári és a temesvári – nincs saját könyvtáruk, a központi egyetemi könyvtár szolgálja ki a hallgatókat.
A most elfogadott jogszabály a saját egyetemi és a központi könyvtárak látogatását is az állami felsőoktatási rendszer által biztosított ingyenes szolgáltatások közé sorolja.
Közleményben cáfolja Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának az RMDSZ-es alelnöke, hogy a szövetség betiltaná a háztáji sertéstartást. Az RMDSZ által kezdeményezett és kidolgozott törvénytervezet a sertéstartás támogatását és sertéspestis megállítását célozza.
A jogszabálytervezet gyakorlatilag két kategóriára osztja a háztáji sertéstartartást azért, hogy a sertéspestis terjedését megakadályozzák és a járvány megfékezése érdekében hozott azonnali intézkedések ne lehetetlenítsék el a háztáji sertéstartók működését. Az első kategóriába sorolták azokat a háztáji sertéstartókat, akik saját fogyasztásra tartanak állatot, ebben az esetben indokolt megszabni a sertések számát, hiszen nem szükséges állatorvosi felügyelet. A második kategóriába pedig azokat, akiknek regisztrálniuk kell az Országos Állatazonosító és Nyilvántartási Rendszerben, és állatorvosi felügyelet alatt tarthatnak sertést, kereskedhetnek, szaporíthatnak sertést, továbbá nem szükséges vállalkozást bejegyezniük a cégbíróságon.
A háztáji sertéstartások mellett, egy másik kategóriába kerülnek a sertéskereskedelemmel foglalkozó cégek, amelyek minden állategészségügyi szabályozásnak meg kell feleljenek.
Minden, 5000 eurót meghaladó értékű szerződéséről be fog számolni a gazdasági minisztérium egy ebből a célból üzemeltetett platformon - jelentette be Claudiu Năsui. A tárcavezető 'teljes átláthatóságot' ígér.
A gazdasági minisztérium által kötött szerződések tanulmányozására a https://bit.ly/2NAElkk felületen van lehetőség.
Megszavazta a Képviselőház azt a jogszabálytervezetet, amelynek révén az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) 2023-tól megyénként három közigazgatási egységben biztosítja a finanszírozást a telkek rendszerezett nyilvántartásba vételére.
A törvénytervezet rendelkezései megkönnyítik a telekkönyvezés folyamatát – mondta Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője, a jogszabály egyik kezdeményezője. Továbbá, a törvénytervezet segíti az elmúlt években zsebszerződéssel tulajdont váltott telkek rendezését is: azok az ingatlanok is bejegyezhetővé válnak, amelyekről különböző okból kifolyólag nincs tulajdoni lap, de ismertek a jelenlegi tulajdonosai, akik a földterületet a mezőgazdasági nyilvántartásba bejegyezték, adót és illetéket fizettek és a községben a földterület tényleges tulajdonosaként ismertek. Másrészt, a jogi személyek esetében is lehetőség lesz a birtoklási jog bejegyzésére.
Vig Hajnalka Ildikó, az ANPCI elnöke elmondta, hogy a törvénytervezetben megszavazott finanszírozási program mellett az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség rekordösszegű forrást, vagyis 494 millió lejt különített el a kilencedik finanszírozási program második szakaszában azokra a munkálatokra, amelyek kataszteri szektoronként a szisztematikus nyilvántartásba vételt biztosítják.
A romániai bérek továbbra is jelentősen elmaradnak az európai uniós átlagkeresetektől, de a lemaradás mértéke számottevően csökkent az elmúlt tizenhárom évben – közölte az Erdélystat.ro portál. A vizsgált időszakban a nettó átlagbér nominális értéken számolva 146 százalékkal, reálértéken pedig 73 százalékkal emelkedett. 2020-ban egy háztartás tagjainak a jövedelme az uniós átlag mintegy 34-35 százalékát érte el euróban kifejezve, vásárlóerő-paritáson számolva ez kétharmad körüli arányt jelent.
Tavaly a nettó átlagkereset 3217 lej volt. A nagyrégiók közül a nettó átlagkereset Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb (4263 lej), ezt követi Erdély (3004 lej), Havasalföld (2842 lej) és Moldva (2841 lej). Az átlagbér-növekedés Erdély minden régiójában magasabb volt az országos átlagnál.
A magyarországi nettó átlagbérhez képest nagymértékben apadt a lemaradás, euróban kifejezve a magyar átlagbér 90 százalékát, vásárlóerő-paritáson a 102 százalékát keresték meg tavaly a romániai gyerektelen, egyedülálló alkalmazottak.
Háromszorosára emelkedett az építőanyagok ára az elmúlt évben, és emiatt a közpénzekből finanszírozott munkálatokat végző cégek már nem tudnak beilleszkedni a versenytárgyalásra benyújtott eredeti költségvetésbe.
A Romániai Községek Egyesületének Szilágy megyei fiókja szerint vannak olyan szerződés alatt álló cégek, amelyek bejelentették, hogy felmondják a szerződéseket, amennyiben nem sikerült kiegészíteni azok költségvetését.
„Szép nyelv-e a magyar?” – tette fel a kérdést a nyelvész, költő és műfordító, Nádasdy Ádám, aki február 15-én töltötte be a 74. életévét. A választ ugyancsak tőle idézem: „Természetesen igen. Minden nyelv szép, ahogy minden újszülött szép, és ahogy mindent szépnek lehet nevezni, amit emberek természetesen csinálnak: ruházatot, zenét, építészetet, nyelvet. A nyelvészet – mint általában a tudomány – nem foglalkozik a szépség kategóriájával, nem is tudja értelmezni, mi a szép, ahogy például az emberi test vonatkozásában az anatómia sem foglalkozik a szépséggel, nem mérlegeli, ki szebb, ki csúnyább. A nyelvészek mosolyogva veszik tudomásul, hogy az egyes nyelvek beszélői úgy érzik: az ő nyelvük szép.”
Valójában ezzel az idézettel igyekszem ráhangolódni február 21-ére, akkor lesz ugyanis az anyanyelv nemzetközi napja. Két évvel ezelőtt erre a napra időzítettem a temesvári könyvbemutatómat, amelyen a Szövegkovács két kiadványával ismerkedhettek meg a résztvevők. A Szóbuborékok című könyvben kilencszázkilencvenkilenc, gyakran előforduló kifejezés helytelen, illetve helyes írásmódjával találkozhatnak az érdeklődők, az Anyanyelvi villámtanácsok című könyvecske pedig az azonos című videósorozat első egy évének szöveges és képes változata.
Mindkét kiadvány bizonyítéka annak, hogy az anyanyelvemen fejezem ki legjobban magam, ami nem jelenti azt, hogy elzárkózom más nyelvektől. Az elmúlt hetekben például olyan napok is voltak, amikor magyarul, rom ánul és angolul is hallgattam különböző témájú előadásokat, és kimondottan örültem annak, hogy szótárlapozgatás nélkül is megértettem a lényeget.
De miért is ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját február 21-én? Az egyik kulturális magazin szerint „1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Tiltakozásul a bangladesi diákok február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük”. Az ENSZ 1999-ben nyilvánította ezt a napot az anyanyelv nemzetközi napjává, és 2000-ben ünnepelték először. Az UNESCO, vagyis az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete szerint a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét a kihalás veszélye fenyegeti, elsősorban a globalizáció miatt. Amúgy néhány százezer ember kell ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, bizonyos lélekszám alatt már nem lehet feltartóztatni a nyelv elhalásának folyamatát. Egyes szakértők szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.
A magyar nyelvet egyelőre nem fenyegeti veszély, de főként rajtunk áll, mihez kezdünk vele. Ha lehetőségünk van rá, az idegen eredetű szavak helyett használjunk rokon értelmű szavakat, olvassunk szépirodalmat, és figyeljünk arra, hogy a lehető leghelyesebb szövegeket adjuk ki a kezünkből. Természetesen még számos ötletet felsorakoztathatnék, de valószínűleg minden egyes hallgatónak megvan a saját módszere arra, hogyan éli meg az anyanyelvét.
A Szenátusban a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ szavazataival elfogadták az Adótörvénykönyv módosításának sürgősségi kormányrendeletéhez benyújtott azon indítványt, amely lehetővé tenné a vagyonadó 50 százalékos emelését. A koalíciós pártok politikusai azt hangoztatták, hogy a Parlament nem emeli az adókat, viszont lehetőséget ad erre az önkormányzatoknak. Az ellenzék bírálta a rendelkezést, amely szerintük ellentmond a Szociáldemokrata Párt vállalásainak és mintegy 2,8 milliárd lejjel fogja megterhelni a lakosságot.
A jogszabály végleges formáját amennyiben a Képviselőház is megszavazza, úgy a rendelkezés 2023 január 1-jétől lép életbe.
Drágul a jövő év elejétől az üzemanyag a jövedéki adó emelkedése miatt. Az ólommentes benzin valamivel több mint 7, a gázolaj pedig 6 banival kerül majd többe január elsejétől - olvasható a Pénzügyminisztérium honlapján. Az ezer liter benzinre fizetett jövedéki adó 65 lejre, a gázolaj esetében pedig 60 lejre emelkedik. Erre számolják ki a hozzáadottérték-adót - közölte a szaktárca.
Nyolc európai országban végzett tanulmány szerint a romániai emberek töltik naponta a legtöbb időt a képernyők előtt és a legkevesebbet a természetben. Az előbbiek aránya 80, az utóbbiaké 68 százalék. A romániaiak kétharmadának okozza a legnagyobb gondokat a személyes kapcsolatok létesítése és fenntartása.
A Head Downers 2021 felmérés szerint a romániaiak 33 százaléka egyszer sem nézett fel az égre az elmúlt héten. Ugyancsak mi állunk Európában az első helyeken a különböző madárfajok felismerése tekintetében.
Az emberek életük egyharmadát, azaz 5 ezer órát töltenek a képernyők előtt, ami állandó mozgáshiányt és a lehajtott fej szindróma állandósulását okozza. A lehajtott fej szindrómát egy amerikai neurológus vezette be és arra figyelmeztetett, hogy ez az állandó lefelé nézés patológiai elváltozásokat okoz a nyaki csigolyákban, a szindróma heveny vagy idült izomfájdalmat okozhat, mint a nyak, mind pedig a derék tájékán, ami még a gyerekeknél is megnyilvánul.
A megkérdezettek 70 százaléka állítja azt, hogy túl sok időt tölt a számítógép előtt vagy mobiltelefont használva, ezen személyek háromnegyede 34 év alatti és városi. A számítógép előtt töltött idő szempontjából a romániaiak után következnek a horvátok és a lengyelek 73, a szerbek 74, a szlovákok 60, illetve a csehek 62 százalékkal.
A szakértők szerint a világ lakosságának 15 százaléka szenved őszi-téli vagy Szezonális Affektív Zavarban a természetes fény hiánya és a képernyő előtt eltöltött túl hosszú idő miatt, ami káros az egyének közötti kapcsolat létesítése és fenntartása terén. Ilyen szempontból a romániai válaszadók 66 százaléka nevezett meg nehézségeket, míg a szlovákok 57 és a csehek 44 százaléka.
A megkérdezettek 57 százaléka körülnéz, az eget, a felhőket, a madarakat vagy a napot figyeli, amikor házon kívül tölt időt. A Head Downers jelentést a Kantar piackutató intézet szeptember 3-6 között készült felmérése alapján készítették, amelyben a 2408 fős mintát Horvátországból, Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Szlovéniából válogatták.
