Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Dr. Dobos Ágoston, a magyarországi Békésszentandrási Református Egyházközség lelkipásztora volt a vendége a bukaresti Szőlőskerti Református Gyülekezetnek április 21-én, vasárnap.
Dr. Dobos Ágoston missziós tanácskozásra érkezett 10 év után második alkalommal Bukarestbe, de most először hirdetett igét vendéglelkészként a bukaresti szőlőskerti református gyülekezetben. Ott készült a most következő összeállítás.
Legalább két és fél évtizede vezeti a Gyergyói-medence legnagyobb községét Laczkó-Albert Elemér polgármester, akivel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész kiállításán találkoztam Bukarestben.
A polgármestert a köz- és magánberuházásokról kérdeztem, hiszen Gyergyóremetén repülőtér is épült, újraindul az első romániai tejporgyár, de egyre bővülő szolgáltatásokat nyújtó Egészségház is működik a majdnem 6 ezer lelket számláló nagyközségben. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármestert hallják.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Tizenhárom helyszínen polgármesterjelöltje is lesz a magyar érdekvédelmi szövetségnek, amelynek a jelöltlistáin összesen több mint kétszáz személy szerepel. A cél a jelenlegi öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztség megőrzése, de emellett olyan településeken is reménykedik a jelöltje győzelmében az RMDSZ, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség nagy számban van jelen. Prioritás a szövetség számára a megye és a megyeszékhely képviselőtestületében megőrizni a mostani két-két mandátumot, illetve négy év szünet után visszaszerezni Arad egyik alpolgármesteri tisztségét – jelentette ki Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, megyei tanácselnökjelölt, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Frissítés: Ecaterina Andronescu visszavonta a hétfői nap folyamán kiadott 3995-ös számú rendeletét, amellyel módosította volna a középiskolai felvételik kalendáriumát.
A Spiru Haret Szakszervezeti Tömb azt állítja, hogy elfogadhatatlan az Ecaterina Andronesu által kiadott rendelet. Az oktatási miniszter hétfőn adott ki egy rendeletet, amellyel módosítja a középiskolai felvételi kalendáriumát annak ellenére, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak.
Közös nyilatkozat aláírásával zárult Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök találkozója a Fehér Házban. A dokumentumban az Egyesült Államok támogatásáról biztosítja Románia erőfeszítéseit az állampolgárainak vízummentességet biztosító Visa Waiver programba való felvételére. A nyilatkozat leszögezi: a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítésével új lehetőségek nyílnak a biztonság növelésére, a fejlődésre és a jólétre, illetve a közös kihívásokkal szembeni hatékonyabb fellépésre.
Rendkívüli ülésszakot tart jövő héten a képviselőház. Hétfőn házbizottsági ülés és plenáris ülés is lesz – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A rendkívüli ülésszak összehívását az augusztus 26-a és 30-a közötti időszakra a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezte és az ellenzéki pártok – a PNL, a Népi Mozgalom Pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Pro Románia Pártja – 118 képviselője látta el kézjegyével a kérést.
Elmarasztalta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a románok hátrányos megkülönböztetése miatt a Hargita megyei Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalát, amiért csak magyar nyelven adja ki a község közlönyét. A határozatról a feljelentő Dan Tanasa, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület alapító elnöke számolt be tegnap a blogján. A diszkriminációellenes tanács elmarasztalta a polgármesteri hivatalt, de nem rótt ki pénzbírságot ellene.
A săpocai kórházban 45 állást meg lehet hirdetni, van rá költségvetés – jelentette ki az egészségügyi miniszter tegnap Brăilán. Sorina Pintea elmondta: a kórház vezetősége nem tudta, hogy az alkalmazásokra a büdzsét már jóváhagyták. A tárcavezető hozzátette: a săpocai kórházban megsérült páciensek közül ketten nagyon súlyos állapotban vannak, nem biztos, hogy életben maradnak.
Levélben figyelmeztette Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az államfőt, a miniszterelnököt és a parlament két kamarájának vezetőit, hogy haladéktalanul megkezdik a jogállamisági eljárást Románia ellen, amennyiben hatályba lépnek a múlt hónap végén elfogadott büntetőjogi módosítások.
Meghaladta a húszezret azoknak a román állampolgároknak a száma, akik regisztráltak a www.votstrainatate.ro portálon. Közülük több mint tízezren a levélszavazást jelölték meg opcióként – közölte az Állandó Választási Hatóság. A külföldön élő román állampolgároknak még 22 nap áll a rendelkezésükre, hogy regisztráljanak az említett oldalon.
Két év alatt tíz százalékkal csökkent a hazatérni akaró román vendégmunkások aránya, így a külföldre távozottak több mint fele nem akar visszatérni szülőhazájába – közölte a Repatriot nevű civil szervezet. Az egyesület által ismertetett felmérésben az Open-I Research közvélemény-kutató intézet 1810 román vendégmunkást kérdezett meg, akik Spanyolországban, Olaszországban, Nagy Britanniában, Írországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kanadában, Ausztriában, Norvégiában és Belgiumban élnek.
Egyetlen ajánlatot sem kapott a vasúti infrastruktúrát karbantartó vállalat, ezért nem kezdheti meg sürgősen a Bukarest-Konstanca útvonalon, a fővárosi első kerületben lévő vasúti híd felújítását.
Törökország október 30-ig meghosszabbította az Isztambul tartomány területén jogtalan élő szíriai menekültek távozására szabott augusztus 20-i határidőt – jelentette be Süleyman Soylu török belügyminiszter a Habertürk török hírtelevíziónak adott interjújában. Isztambul tartomány kormányzói hivatala július 22-én arra szólította fel az érintett szíriaiakat, hogy költözzenek vissza abba a törökországi tartományba, ahová az átmeneti védelmi státuszuk érvényes.
Frissítés: Ecaterina Andronescu visszavonta a hétfői nap folyamán kiadott 3995-ös számú rendeletét, amellyel módosította volna a középiskolai felvételik kalendáriumát.
A Spiru Haret Szakszervezeti Tömb azt állítja, hogy elfogadhatatlan az Ecaterina Andronesu által kiadott rendelet. Az oktatási miniszter hétfőn adott ki egy rendeletet, amellyel módosítja a középiskolai felvételi kalendáriumát annak ellenére, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak.
Az érdekvédelem szerint az oktatási minisztérium megközelítőleg egy hónappal elhalasztotta a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját, amelyek a sport-, művészeti, tanítóképző és egyéb vokacionális iskolákban előzik meg a nyolcadik osztályt lezáró képességvizsgát és felvételit. A rendelet szerint ezekre az országos képességfelmérő vizsga előtt csupán néhány nappal kerülne sor. Ugyanaz a rendelet május 30-ára halasztja a líceumi és szakiskolai kilencedik osztályok által meghirdetett helyek számának közzétételét, ami pedig „súlyosan érinti a személyzeti mobilitást is”, mutat rá a Spiru Haret szövetség.
Közös nyilatkozat aláírásával zárult Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök találkozója a Fehér Házban. A dokumentumban az Egyesült Államok támogatásáról biztosítja Románia erőfeszítéseit az állampolgárainak vízummentességet biztosító Visa Waiver programba való felvételére. A nyilatkozat leszögezi: a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítésével új lehetőségek nyílnak a biztonság növelésére, a fejlődésre és a jólétre, illetve a közös kihívásokkal szembeni hatékonyabb fellépésre.
Mind Románia, mind az Amerikai Egyesült Államok elismeri, hogy az energetikai biztonság nemzetbiztonsági kérdés – áll a dokumentumban, amelyben a két fél hangsúlyozza ellenvetését az Északi-Áramlat 2 és más olyan projektekkel szemben, amelyek energetikai szempontból függővé teszik a szövetséges és partnerországaikat Oroszországtól. Románia földgáz forrásai hozzájárulhatnak Románia és az Amerikai Egyesült Államok jólétének növeléséhez, illetve Európa energetikai biztonságának megerősítéséhez - mutat rá a nyilatkozat.
A dokumentum kitér arra is, hogy a jogalkalmazás és a korrupció elleni küzdelem terén a két ország között fennálló kiváló partnerség alapja az elköteleződés a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás mellett, amelyeket a román nép is támogat.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke mandátuma alatt másodszorra fogadta Klaus Johannist. A Fehér Ház szerint a látogatásra a kommunizmus leverésének 30., illetve Románia NATO-csatlakozásának 15. évfordulója kapcsán került sor.
Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke újra tárgyalt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorával. A találkozón megerősítette azt, hogy az önálló magyar orvosképzés szükségessége egy olyan kérdés, amelyben minden itthoni magyar politikai alakulat egyetért.
Rendkívüli ülésszakot tart jövő héten a képviselőház. Hétfőn házbizottsági ülés és plenáris ülés is lesz – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A rendkívüli ülésszak összehívását az augusztus 26-a és 30-a közötti időszakra a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezte és az ellenzéki pártok - a PNL, a Népi Mozgalom Pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Pro Románia Pártja - 118 képviselője látta el kézjegyével a kérést.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője elmondta: az alsóháznak tisztáznia kell néhány "akut problémát" a szeptember 1-jén kezdődő őszi ülésszak előtt. Így a rendkívüli ülésszakban el kell utasítania az amnesztiáról és közkegyelemről szóló tervezetet, döntenie kell a vitatott adóügyi intézkedésekről szóló 114-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, meg kell vitatnia a megyei közúti személyszállítást a közszolgáltatások közül kiiktató 51-es sürgősségi kormányrendeletet, és jóvá kell hagynia a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét hatályon kívül helyező tervezetet - idézi az Agerpres hírügynökség az ellenzéki politikust.
A képviselőház elnöke, Marcel Ciolacu szerint az ellenzéki pártok képviselőinek el kellene dönteniük a rendkívüli ülésszak kezdetéig, hogy vállalják-e azt, hogy a nyugdíjak ne nőjenek szeptember elsejétől, hogy a lakosság által fogyasztott földgáz és villamosenergia ára elszabaduljon, illetve azt, hogy az a több mint egymillió polgár, aki visszakapta a bejegyzett gépkocsija után a környezetvédelmi illetéket, adja vissza a pénzt az államnak. Mindezek az előírások szerepeltek ugyanis a 114-es sürgősségi kormányrendeletben – áll a házelnök irodája által kiadott közleményben.
Elmarasztalta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a románok hátrányos megkülönböztetése miatt a Hargita megyei Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalát, amiért csak magyar nyelven adja ki a község közlönyét. A határozatról a feljelentő Dan Tanasa, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület alapító elnöke számolt be tegnap a blogján. A diszkriminációellenes tanács elmarasztalta a polgármesteri hivatalt, de nem rótt ki pénzbírságot ellene.
A 2011-ben rögzített népszámlálási adatok szerint Gyergyócsomafalván a magyar etnikumú lakosság aránya 99,8 százalék. A több mint 4300 lakosú településen tíz román nemzetiségű személyt számoltak meg.
Márton László Szilárd polgármester az MTI-nek elmondta: a Csomafalvi Hírlapot havonta-kéthavonta adják ki. Ebben a község pénzügyi helyzetéről, az elhalálozásokról, születésekről, a helyi eseményekről számolnak be. A közérdekű helyi információkat tartalmazó lapot a község valamennyi portáján ingyenesen bedobják a postaládába. A polgármester közölte: nem kapott még tájékoztatást a diszkriminációellenes tanács határozatáról, és kíváncsian várja a határozat indoklását. Ez alapján döntenek majd arról, hogy megtámadják-e az elmarasztaló határozatot a bíróságon.
Korábban a 99,2 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét marasztalta el hasonló okból az Országos Diszkriminációellenes Tanács.
A săpocai kórházban 45 állást meg lehet hirdetni, van rá költségvetés - jelentette ki az egészségügyi miniszter tegnap Brăilán. Sorina Pintea elmondta: a kórház vezetősége nem tudta, hogy az alkalmazásokra a büdzsét már jóváhagyták. A tárcavezető hozzátette: a săpocai kórházban megsérült páciensek közül ketten nagyon súlyos állapotban vannak, nem biztos, hogy életben maradnak.
Ami a bejelentett ellenőrzéseket illeti, a miniszter közölte: valószínűleg hétfőn kezdik el azokat, és nem csupán az állami pszichiátriai kórházakat veszik sorba, hanem minden ilyen jellegű intézetet. Jövő héten találkozni akar a Pszichiátriai bizottsággal és a civil szervezetekkel, hogy kidolgozzanak egy rövid távú, illetve egy hosszú távú tervet a helyzet javítására- nyilatkozta az egészségügyi miniszter.
Levélben figyelmeztette Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az államfőt, a miniszterelnököt és a parlament két kamarájának vezetőit, hogy haladéktalanul megkezdik a jogállamisági eljárást Románia ellen, amennyiben hatályba lépnek a múlt hónap végén elfogadott büntetőjogi módosítások.
A szankciókat korábban is kilátásba helyező alelnök első ízben fenyegette meg Romániát a 7-es cikk szerinti eljárással. Timmermans a Bizottság mély aggodalmának adott hangot a romániai jogállam helyzetével kapcsolatosan.
Meghaladta a húszezret azoknak a román állampolgároknak a száma, akik regisztráltak a www.votstrainatate.ro portálon. Közülük több mint tízezren a levélszavazást jelölték meg opcióként - közölte az Állandó Választási Hatóság. A külföldön élő román állampolgároknak még 22 nap áll a rendelkezésükre, hogy regisztráljanak az említett oldalon.
Constantin-Florin Mituleţu-Buică, az Állandó Választási Hatóság elnöke azt javasolja a külföldön élő román állampolgároknak, hogy válasszák a levélszavazást, amely egyszerű, biztonságos, hatékony és modern módja a távolsági szavazásnak.
Elküldték a madagaszkári hatóságoknak Radu Mazăre volt konstancai polgármester kiadatási kérelmét – jelentette be az igazságügyi miniszter.
Ana Birchall elmondta, elektronikus formátumban is elküldték a kiadatási iratokat, amit megkaptak az illetékes hatóságok. Radu Mazare volt Konstanca polgármestert 9 évi szabadságvesztésre ítélték távollétében illegális visszaszolgáltatások miatt.
Két év alatt tíz százalékkal csökkent a hazatérni akaró román vendégmunkások aránya, így a külföldre távozottak több mint fele nem akar visszatérni szülőhazájába - közölte a Repatriot nevű civil szervezet. Az egyesület által ismertetett felmérésben az Open-I Research közvélemény-kutató intézet 1810 román vendégmunkást kérdezett meg, akik Spanyolországban, Olaszországban, Nagy Britanniában, Írországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kanadában, Ausztriában, Norvégiában és Belgiumban élnek.
A megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy nem akar visszatérni Romániába. A hosszabb távon hazatérést tervezők aránya 47 százalék, ami tíz százalékkal kevesebb a két évvel ezelőtt készült hasonló felmérés eredményeihez képest. A hazatérést elutasítók döntő többsége, 83 százaléka a korrupció elterjedtsége miatt, 72 százaléka a jelenlegi politikai pártok miatt nem hajlandó visszatérni Romániába.
A megkérdezettek úgy vélték, hogy ha ez a két probléma valamelyest enyhülne, illetve javulna az egészségügyi, az oktatási rendszer színvonala és csökkenne a bürokrácia, akkor komolyan számolnának a hazatérés lehetőségével.
Egyetlen ajánlatot sem kapott a vasúti infrastruktúrát karbantartó vállalat, ezért nem kezdheti meg sürgősen a Bukarest-Konstanca útvonalon, a fővárosi első kerületben lévő vasúti híd felújítását.
A hidat 1938-ban építették és a legfrissebb mérések szerint struktúrája rossz állapotban van. Oana Brânzan szóvivő elmondta, meghívásos alapon jelölik ki a munkálatok kivitelezőjét. A szerződés értéke 4 millió lej, a munkálatok időtartama pedig 8 hónap. Hozzátette, nem jelentkeztek kivitelezők a Curtea de Arges-i vasútállomás tatarozási munkálataira sem.
Törökország október 30-ig meghosszabbította az Isztambul tartomány területén jogtalan élő szíriai menekültek távozására szabott augusztus 20-i határidőt - jelentette be Süleyman Soylu török belügyminiszter a Habertürk török hírtelevíziónak adott interjújában. Isztambul tartomány kormányzói hivatala július 22-én arra szólította fel az érintett szíriaiakat, hogy költözzenek vissza abba a törökországi tartományba, ahová az átmeneti védelmi státuszuk érvényes.
A belügyminiszter tegnap késő este hangsúlyozta: Törökország folytatja emberies politikáját. Ankara a regisztrálatlan vagy a nem Isztambulban, hanem korábban máshol regisztrált szíriaiakat nem utasítja ki területéről. A nem regisztráltakat menekülttáborokba viszik és nyilvántartásba veszik, majd Isztambul és Antalya kivételével a kívánt tartományba szállítják - jelezte Soylu.
Törökországban jelenleg mintegy 3 millió 650 ezer regisztrált, átmeneti védelmi státusszal rendelkező szíriai tartózkodik. A nagyjából 16 millió lakosú Isztambulban számuk hivatalosan megközelíti az 550 ezret.
Frissítés: Ecaterina Andronescu visszavonta a hétfői nap folyamán kiadott 3995-ös számú rendeletét, amellyel módosította volna a középiskolai felvételik kalendáriumát.
A Spiru Haret Szakszervezeti Tömb azt állítja, hogy elfogadhatatlan az Ecaterina Andronesu által kiadott rendelet. Az oktatási miniszter hétfőn adott ki egy rendeletet, amellyel módosítja a középiskolai felvételi kalendáriumát annak ellenére, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak.
Az érdekvédelem szerint az oktatási minisztérium megközelítőleg egy hónappal elhalasztotta a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját, amelyek a sport-, művészeti, tanítóképző és egyéb vokacionális iskolákban előzik meg a nyolcadik osztályt lezáró képességvizsgát és felvételit. A rendelet szerint ezekre az országos képességfelmérő vizsga előtt csupán néhány nappal kerülne sor. Ugyanaz a rendelet május 30-ára halasztja a líceumi és szakiskolai kilencedik osztályok által meghirdetett helyek számának közzétételét, ami pedig „súlyosan érinti a személyzeti mobilitást is”, mutat rá a Spiru Haret szövetség.