Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
2010 és 2020 között 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma és 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS), ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
Az utóbbi 24 órában 18.751 fertőzött személyt és 157 koronavírussal összefüggésbe hozott halálesetet regisztráltak – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásait illetően.
Nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Sebastian Vlădescu volt pénzügyminisztert, akit kétrendbeli megvesztegetés elfogadásában és befolyással való üzérkedésben találtak bűnösnek.
A kormány azt szeretné, hogy itthon mindenki elmehessen üdülni, mindennemű hátrányos megkülönböztetés nélkül beoltottak és nem beoltottak között. A digitális oltási igazolást csak a külföldi utakra fogjuk használni.
Házba sütött szeretet címmel hirdetettek jótékonysági akciót a Hargita megyei Csíkszentmártonon. A Falusi Kalandok csoport vezetője és partnerei arra biztatnak mindenkit, hogy süsse meg álmai mézeskalácsházát.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására.
A tervek szerint április 20-ától mobil központokban is elkezdenek oltani koronavírus ellen, első szakaszban húsz ilyen oltópontot állítanak fel – tájékoztatott ma Valeriu Gheorghiţă.
Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat – szögezték le az Európai Unió tagországaink vezetői Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcs első munkanapjának az ukrajnai háborúval foglalkozó vitáját követően péntek hajnalban.
2010 és 2020 között 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma és 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS), ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
A megművelt termőföld felülete 543 ezer hektárral csökkent, 12,763 millió hektárra. A tavalyi agrárcenzus során 972 ezerrel kevesebb, 2,887 millió gazdaságot számoltak.
A mezőgazdasági összeírás a 2020-as adatokat rögzíti, azelőtt 2010-ben végeztek agrárcenzust.
A gazdaságok elenyésző része, 25 ezer rendelkezett jogi személyiséggel. A gazdaságok számának csökkenése következtében az átlagban egy gazdaságra jutó termőföld 28 százalékkal, 3,45 hektárról 4,42 hektárra nőtt tíz év alatt.
A statisztikai intézet szerint főleg a nagyon kicsiny gazdaságok szűntek meg: a kevesebb mint tíz ár termőfölddel rendelkezők aránya 10,3 százalékról 4,3 százalékra zsugorodott, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező gazdaságok aránya 2,2 százalékról 4,2 százalékra nőtt.
Az egy hektárnál kisebb gazdaságok tették ki a romániai gazdaságok 54 százalékát, ugyanakkor ezek csak a termőföld 4,6 százalékát használták.
Az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok 36 százalékot tettek ki, és a termőföld 18 százalékát használták, míg az 50 hektárnál több termőfölddel rendelkező farmok aránya 1 százalékos volt, és a termőföld 54 százalékát művelték meg.
A szántóföldek felülete 3,1 százalékkal, az állandó növénykultúráké 10,4 százalékkal nőtt, míg a legelők felülete 17,4 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági felület 67 százalékát a szántóföldek tették ki, a kaszálók és legelők 29 százalékot, az állandó növénykultúrák pedig 2,7 százalékot képeztek.
A szántóföldek 73 százalékán főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.
A sertés- és szarvasmarha-állomány 33 százalékkal csökkent tíz év alatt, ugyanakkor a juh- és kecskeállomány csaknem 16, illetve 3,5 százalékkal nőtt.
Az utóbbi 24 órában 18.751 fertőzött személyt és 157 koronavírussal összefüggésbe hozott halálesetet regisztráltak - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A halálesetek közül tizenhárom korábban következett be.
Az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásait illetően.
A vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség ma, vagy holnap ad tájékoztatást.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség szóvivőjén keresztül közölte, az EMA illetékes kockázatértékelő bizottságának vizsgálata folyamatban van. Marco Cavaleri, az ügynökség vezető tisztségviselője egy ma megjelent olasz lapinterjúban azonban azt közölte: összefüggés van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője hozzátette, azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.
A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű emelkedését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 18 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.
Nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Sebastian Vlădescu volt pénzügyminisztert, akit kétrendbeli megvesztegetés elfogadásában és befolyással való üzérkedésben találtak bűnösnek.
A csütörtökön kihirdetett ítélet nem jogerős, a vádlott fellebbezhet. Ugyanabban az ügyben Cristian Boureanu volt törvényhozót négy év és három hónap szabadságvesztésre ítélték, Mircea Ionuț Costea, az Eximbank volt vezérigazgatója pedig 7 év börtönbüntetést kapott. Constantin Dascălut, a közlekedési minisztérium volt államtitkárát öt és fél év szabadságvesztéssel sújtották.
A korrupcióellenes ügyészség által összeállított vádirat szerint a vádlottak 2005 és 2017 között kenőpénzt kértek az osztrák Swietelsky-Wiebe-Takenaka cégek alkotta osztrák konzorciumtól, hogy ebben az időszakban a konzorciumnak ítéljék a Bukarest-Konstanca vasútvonal felújítására kiírt különböző közbeszerzési pályázatokat.
A vádhatóság szerint az osztrák cég összesen 20 millió euró kenőpénzt fizetett a vádlottaknak. Ez utóbbiakat Josef Hornegger üzletember, az osztrák konzorcium képviselője buktatta le, aki korábban egy, ettől az ügytől elkülönített, másik ügyben elismerte, hogy megvesztegette a vádlottakat, köztük Vlădescut is.
Az üzletember a beismerésnek köszönhetően három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott és 1,1 millió euró kifizetésére kötelezte őt a bíróság. A vádhatóság szerint a kenőpénz a Vlădescu által irányított vagy hozzá közel álló, adóparadicsomokban bejegyzett cégekhez került fiktív szerződések révén. Sebastian Vlădescu 2005 és 2007 között, majd 2009 és 2010 között volt pénzügyminiszter.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta több mint harminc hajója kezdett hadgyakorlatot a Krím félsziget közelében egy szélesebb körű haditengerészeti manőver részeként - jelentette ma a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a flottára hivatkozva, miközben nyugati országok arra figyelmeztettek, hogy Ukrajnában bármikor kirobbanhat egy háború.
Moszkva cáfolja, hogy bármilyen inváziót tervezne, és azt állítja, hogy saját biztonságát tartja fenn a NATO-szövetségesek "agressziójával" szemben. A beszámoló szerint több mint harminc orosz hajó hagyta el Szevasztopol és Novorosszijszk kikötőit a gyakorlatok terveinek megfelelően a Krím közelében, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától.
"
["post_title"]=>
string(76) "Harmincnál több orosz hadihajó kezdett gyakorlatot a Krím félszigetnél"
["post_excerpt"]=>
string(162) "Moszkva cáfolja, hogy bármilyen inváziót tervezne, és azt állítja, hogy saját biztonságát tartja fenn a NATO-szövetségesek "agressziójával" szemben."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "harmincnal-tobb-orosz-hadihajo-kezdett-gyakorlatot-a-krim-felszigetnel"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-02-12 12:39:53"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-02-12 10:39:53"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=411720"
["menu_order"]=>
int(17663)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3686 (24) {
["ID"]=>
int(400834)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2021-04-07 07:35:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-04-07 04:35:00"
["post_content"]=>
string(1598) "
A kormány azt szeretné, hogy itthon mindenki elmehessen üdülni, mindennemű hátrányos megkülönböztetés nélkül beoltottak és nem beoltottak között. A digitális oltási igazolást csak a külföldi utakra fogjuk használni.
A hazai szállásadók vállalják, hogy ingyenesen gyorstesztelik azokat a vendégeiket, akik nem oltatták be magukat és igazolásuk sincs arról, hogy átestek a betegségen.
Ebben állapodtak meg a kormányfő és a vendéglátóipari patronátusok képviselőinek mai találkozóján.
Június elsejétől, ha minden jól megy, megnyílhatnak a vendéglátóipari egységek belterei, 30-tól 50%-ig terjedő telítettséggel - számolt be megbeszéléseiket követően az ágazat képviselője, Dragos Petrescu. A tárgyaláson az is felmerült, hogy könnyítsék meg alkalmazottaik hozzáférését az oltáshoz, hogy ők és vendégeik egyaránt biztonságban érezhessék magukat. Munkacsoport alakult az oltási bizottsággal, hogy egyeztessenek ennek megvalósítási módozatairól.
Az ágazat képviselői arra kérték a kabinetet, járjon el következetes szigorral mindazon vendéglátósok ellen, akik megszegik a járvány- és az adóügyi előírásokat is, törvénytelen előnyhöz jutva ezáltal kollégáikkal szemben.
Házba sütött szeretet címmel hirdetettek jótékonysági akciót a Hargita megyei Csíkszentmártonon. A Falusi Kalandok csoport vezetője és partnerei arra biztatnak mindenkit, hogy süsse meg álmai mézeskalácsházát.
Az elkészült alkotások december 5-e és 11-e között a mézeskalácsfaluba kerülnek, azaz kiállítják a helyi kultúrotthonban, azt követően a Szeretetnapon árverésre bocsátják és a felajánlott összeget a helyi rászorulók megsegítésére fordítják. A jótékonysági akcióról Potyó Juditot, Bíró István kérdezte.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására.
Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg "komor, nyomorúságos helyzetben van", de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek "szó szerint fogalma sem volt arról", hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben.
A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű. Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása.
Johnson szerint Putyin egyszerűen nem tudja leigázni Ukrajnát, ilyen értelemben nem tud győzelmet aratni. A brit kormányfő Winston Churchill néhai brit miniszterelnökhöz hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mondván: Zelenszkij - ugyanúgy, ahogy Churchill tette a második világháborúban - minden diplomáciai képességével igyekszik hazája oldalára állítani a potenciális szövetségeseket, és ebben komoly sikereket ért el.
Ezt jelzi, hogy néhány hónappal ezelőtt az európai országok közül csak Nagy-Britannia szállított fegyvereket Ukrajnának, ma már viszont többtucatnyi ország tesz így - mondta a brit miniszterelnök.
A Downing Street a csütörtöki NATO-csúcs előtt bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.
Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt.
A csütörtök éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson megerősítette ugyanakkor, hogy nincs napirenden nyugati katonák Ukrajnába vezénylése, és az sem, hogy a nyugati országok repüléstilalmi övezetet alakítsanak ki Ukrajna légterében.
Holnap lesz a rádió világnapja, amelyet 2012-től ünnepelünk minden év február 13-án. Az UNESCO 1946-ban e napon döntött saját rádiójának létrehozásáról. A rádió immár 111 éve képes eljutni világszerte a legszélesebb tömegekhez.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a Rádió Világnapja alkalmából megfogalmazott üzenetében felhívja a figyelmet: A rádió gyakran az a mód, ahogy az oktatás folytatódik, amikor az iskolákat bezárják. Például Afrikában, míg az egyetemisták háromnegyedének van rádiója, csak 30%-uk fér hozzá otthon az internethez.
Az UNESCO által életre keltett kezdeményezés központi témája 2022-ben: Rádió és bizalom. Európában például, ahol ötből kevesebb mint egy ember gondolja úgy, hogy a közösségi média hiteles információforrás, az állampolgárok több mint fele bízik a rádióban.
A rádiózás napjainkban fontosabbá vált, mint valaha – véli az UNESCO főigazgatója.
"
["post_title"]=>
string(33) "Holnap lesz a rádió világnapja"
["post_excerpt"]=>
string(108) "A rádiózás napjainkban fontosabbá vált, mint valaha – véli az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(30) "holnap-lesz-a-radio-vilagnapja"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-02-12 12:32:36"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-02-12 10:32:36"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=411717"
["menu_order"]=>
int(17667)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3678 (24) {
["ID"]=>
int(400832)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2021-04-07 07:30:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-04-07 04:30:00"
["post_content"]=>
string(814) "
A tervek szerint április 20-ától mobil központokban is elkezdenek oltani koronavírus ellen, első szakaszban húsz ilyen oltópontot állítanak fel – tájékoztatott ma Valeriu Gheorghiţă.
A koronavírus elleni oltókampány koordinátora szerint a mobil központok személyzetét a védelmi minisztérium biztosítja, ezekben olyan vidéki települések lakóit tervezik immunizálni, amelyek távol esnek a többi oltóközponttól, és nincs családorvosuk sem.
A mobilközpontokban többnyire a Johnson&Johnson vakcinájával oltanak majd, ez ugyanis egyadagos - tette hozzá a katonaorvos.
A koronavírus-járvány miatti két év kényszerszünet után a romániai iskolákban idén ismét megszervezték a zöldség- és gyümölcsgyűjtő akciót.
Az országos kampány keretében felhalmozott adományokat egy-egy szociális intézményhez, gyermek- vagy öregotthon lakóinak juttatják el. Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai, a hagyományhoz híven, ismét csatlakoztak a kezdeményezéshez és mintegy négy mázsa friss zöldséget és gyümölcsöt gyűjtöttek össze. A magyar iskolaközpont vezetősége szokás szerint a dévai Szent Ferenc Alapítvány által Kisiratoson működtetett Pio Atya Gyermekotthonnak ajánlotta fel az adományokat. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat – szögezték le az Európai Unió tagországaink vezetői Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcs első munkanapjának az ukrajnai háborúval foglalkozó vitáját követően péntek hajnalban.
Az uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták, a szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség.
Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.
Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához. Arra ösztönözték továbbá az uniós bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fejezze be a menekülteket befogadó tagállamok támogatásával kapcsolatos javaslat kidolgozását, hogy az uniós finanszírozás minél előbb mozgósítható legyen.
Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam- és kormányfőinek tanácskozásán, és azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.
Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely "Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja".
Alexander De Croo belga miniszterelnök hangsúlyozta: minden esetleges új szankciónak keményebben kell sújtania Oroszországot, mint az EU-t. „Nem háborúzunk magunkkal szemben” - fogalmazott.
Mark Rutte holland kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, csütörtök este azonban nem körvonalazták a további büntetőintézkedéseket. Hozzátette: "az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövidtávon nem kivitelezhető".
Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe. Hetekbe, akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana - tette hozzá.
2010 és 2020 között 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma és 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS), ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
A megművelt termőföld felülete 543 ezer hektárral csökkent, 12,763 millió hektárra. A tavalyi agrárcenzus során 972 ezerrel kevesebb, 2,887 millió gazdaságot számoltak.
A mezőgazdasági összeírás a 2020-as adatokat rögzíti, azelőtt 2010-ben végeztek agrárcenzust.
A gazdaságok elenyésző része, 25 ezer rendelkezett jogi személyiséggel. A gazdaságok számának csökkenése következtében az átlagban egy gazdaságra jutó termőföld 28 százalékkal, 3,45 hektárról 4,42 hektárra nőtt tíz év alatt.
A statisztikai intézet szerint főleg a nagyon kicsiny gazdaságok szűntek meg: a kevesebb mint tíz ár termőfölddel rendelkezők aránya 10,3 százalékról 4,3 százalékra zsugorodott, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező gazdaságok aránya 2,2 százalékról 4,2 százalékra nőtt.
Az egy hektárnál kisebb gazdaságok tették ki a romániai gazdaságok 54 százalékát, ugyanakkor ezek csak a termőföld 4,6 százalékát használták.
Az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok 36 százalékot tettek ki, és a termőföld 18 százalékát használták, míg az 50 hektárnál több termőfölddel rendelkező farmok aránya 1 százalékos volt, és a termőföld 54 százalékát művelték meg.
A szántóföldek felülete 3,1 százalékkal, az állandó növénykultúráké 10,4 százalékkal nőtt, míg a legelők felülete 17,4 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági felület 67 százalékát a szántóföldek tették ki, a kaszálók és legelők 29 százalékot, az állandó növénykultúrák pedig 2,7 százalékot képeztek.
A szántóföldek 73 százalékán főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.
A sertés- és szarvasmarha-állomány 33 százalékkal csökkent tíz év alatt, ugyanakkor a juh- és kecskeállomány csaknem 16, illetve 3,5 százalékkal nőtt.