A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
A bukaresti törvényszék szerdai döntése már túlmutat egy belső pártvitán, és a politikai pártok autonómiáját veszélyezteti – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt főtitkára.
Robert Sighiartău az Agerpres szerint úgy fogalmazott: ellenfeleik előbb a PNL vezetését próbálták leváltani, majd a Bolojan‑kormány megbuktatásával akarták gyengíteni a pártot, végül pedig bírósági útra terelték a politikai küzdelmet. Hozzátette, minden törvényes eszközt felhasználnak a párt és a demokratikus szabályok megvédésére.
A PNL közleményében úgy értékelte: nem érinti a párt működését a bukaresti törvényszék szerdai döntése, amely felfüggeszti a rendkívüli kongresszus összehívására vonatkozó június 19-i határozatát az országos tanácsnak.
Hangsúlyozzák: a kongresszust már megtartották, így az ott elfogadott döntések továbbra is érvényesek. Ugyanakkor a párt példátlan lépésnek nevezte és kifogásolta, hogy a törvényszék új, politikai ügyekre szakosodott ítélőtanácsokat hozott létre.
Közben a PNL, az USR és az RMDSZ közös kormányfőjelöltje bejelentette, hogy Daniel Buda lett a romániai delegáció új vezetője az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában. A tisztséget Rareș Bogdantól veszi át, akit múlt héten kizártak a Nemzeti Liberális Pártból a tömörülést megosztó Vestea-kormány támogatása miatt.
A hírt bejelentő Siegfried Mureșan szerint Buda sikeresen fogja irányítani a küldöttséget, és együtt dolgoznak azért, hogy Románia minél több uniós forráshoz jusson.
A néppárti delegáció a PNL és az RMDSZ EP‑képviselőiből áll, társelnöke Winkler Gyula. A szerep nem pusztán protokolláris: a delegációvezető koordinálja a romániai EP‑képviselők közös álláspontját, és kulcsszereplő abban, hogy Románia milyen uniós döntésekben tud többséget építeni.
A 20. század eleji erdélyi magyar irodalom egyik jeles alakjának, Kuncz Aladár halálának 95. évfordulója van. A tanár, író és szerkesztő Kuncz Aladár Aradon született, és bár korán elkerült a Maros-parti városból – munkássága Kolozsváron, illetve Budapesten teljesedett ki –, az utókor nem felejtette ezt el, és aradiként tiszteli, szülővárosában utcát is elneveztek róla.
Két regénye jelent meg, mégis „egykötetes” íróként emlegetik: a Fekete kolostor című regényét a franciaországi internálótáborban szerzett élményei ihlették. Halála évében jelent meg, az első példányait még láthatta, míg második regénye, a Felleg a város felett már elhunyta után látott napvilágot. A Kerepesi úti temetőben nyugszik, 2017-ben az aradi Kölcsey Egyesület emléktáblát és domborművet állítatott Kuncz Aladárnak Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet Református Hitközségnél. Kuncz Aladár munkásságáról a Kölcsey Egyesület elnökével, Berecz Gáborral beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a július 10-ig megvásárolható 2, 4 és 10 éves lejalapú állampapírok kamata a futamidő függvényében 6,3, 6,85 és 7,55 százalék. A 3, 5 és 10 éves futamidejű euróalapú állampapírok hozama 3,9, 4,8 és 6,2 százalék.
A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, és ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők.
A véradók ezúttal is kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az állampapírokhoz.
Fidelis-kötvényeket a Transilvania Bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD - Groupe Société Générale, az UniCredit és a Libra Bank lehet vásárolni.
A lakossági állampapírokból származó jövedelem adómentes.
A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
Vlagyimir Putyin orosz államfő ott lesz a Donald Trump által életre hívott Béketanácsban – ezt mondta az amerikai elnök tegnap este a CNN újságírójának.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek tegnap este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség. A…
Nicușor Dan államfő üdvözölte tegnap Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét a béke előmozdítása mellett, és bejelentette: Románia mélyreható elemzésnek veti…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu tegnap kijelentette, hogy döcögős a munkakapcsolata Ilie Bolojan miniszterelnökkel, mert szavai szerint nem…
Március 1-jén népszavazást ír ki Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere arról, hogy milyen adópolitikát alkalmazzon a város önkormányzata 2028-ig. Ezt a…
Vlagyimir Putyin orosz államfő ott lesz a Donald Trump által életre hívott Béketanácsban - ezt mondta az amerikai elnök tegnap este a CNN újságírójának.
Mint ismert, Trump a Béketanácsot eredetileg a gázai konfliktus lezárásának céljával hirdette meg, de egyes értékelések azt vetítik előre, hogy a Béketanács akár az ENSZ alternatívája, vagy utódja is lehet, legalábbis a nemzetközi konfliktusok rendezését illetően. Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök tegnap közölte, hogy ő is részt fog venni a Béketanács munkájában, ugyanakkor a jeruzsálemi bejelentéssel egy időben Azerbajdzsán is jelezte csatlakozási szándékát. Ezzel az érdeklődők száma 70-re gyarapodott. A testülethez csatlakozott már többek között az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Vietnám, Belarusz, Kazahsztán és Argentína is.
Nagy Britannia nem írja alá a Donald Trump javasolta Béketanács létrehozásáról szóló megállapodást - jelentette ki a brit külügyminiszter. Yvette Cooper aggodalmát fejezte ki Oroszország lehetséges bekapcsolódásáról a globális konfliktusok megoldására létrehozott kezdeményezésbe.
Kisebb lett a tavalyi államháztartási hiány a tervezettnél – jelentette be tegnap Alexandru Nazare pénzügyminiszter. Elmondta, hogy a deficit a bruttó hazai termékhez mérten 7,7 százalék lett, miközben a kormány 8,4 százalékos hiánnyal számolt. A miniszter szerint elsősorban az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásának köszönhetően alakult kedvezőbben a deficit. Mint fogalmazott, Románia visszanyerte az Európai Bizottság bizalmát, ami lehetővé tette a PNRR-be foglalt egyes beruházások finanszírozását más uniós forrásokból. Az idén a kormány hat százalék körüli költségvetési hiánycélt tűz ki körülbelül 1 százalékos gazdasági növekedés mellett. Az idei költségvetés összeállításakor is kiemelt szerepet kapnak a beruházások, amelyre összesen a tervek szerint mintegy 20 milliárd eurót fordítanak. A kabinet a beruházásokat a gazdaság újraindítása kulcselemének tekinti – mondta Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök szerint az ENSZ-nek van létjogosultsága, de nem él a benne rejlő lehetőséggel, ezért a béketanács akár az ENSZ helyébe is léphet. Trump hivatalba lépésének első évfordulóján beszélt erről. Elmondta, hogy az ENSZ egyetlen olyan konfliktus rendezésében sem volt segítségére, amelyet az elmúlt egy évben rendezéshez segített. Kérdésre válaszolva az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ENSZ-et hagyni kell tovább működni. Trump megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre. Szerinte olyan megoldás születik majd, amellyel a NATO és az Egyesült Államok is elégedett lesz. Az amerikai elnök ma szólal fel Svájcban a davosi világgazdasági fórumon.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot. A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Románia azonban nem szerepel ezen országok listáján. Eugen Pătraș ukrajnai román ügyvéd szerint a döntés Románia alulértékelésének tekinthető. Szerinte elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek tegnap este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben - közölte a katalán rendőrség. A szerencsétlenség halálos áldozata a mozdonyvezető volt. Az ütközés következtében legkevesebb 37-en sérültek meg, miután egy támfal a heves esőzések miatt a sínekre omlott. Nem ez volt az egyetlen baleset a nap folyamán, hiszen egy másik vonat is kisiklott a pályára hullott kövek miatt, de senki nem sérült meg. A katalóniai balesetek két nappal Spanyolország történetének egyik legnagyobb vasúti szerencsétlensége után történtek, amelyben múlt vasárnap 42-en vesztették életüket.
Nicușor Dan államfő üdvözölte tegnap Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét a béke előmozdítása mellett, és bejelentette: Románia mélyreható elemzésnek veti alá a gázai béketanács (Board of Peace) alapokmányát annak megállapítására, hogy a kezdeményezés összhangban áll-e Románia meglévő nemzetközi kötelezettségeivel. Az elnöki hivatal közleménye szerint az elemzés célja annak a meghatározása is, hogy Románia milyen módon járulhat hozzá a béke globális megerősítéséhez. Donald Trump amerikai elnök mintegy 60 országot hívott meg a béketanácsba, köztük Romániát is. A testület feladata az lesz, hogy felügyelje az októberben aláírt megállapodás értelmében a palesztin területeken létrehozott, átmeneti szakértői kormány munkáját.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu tegnap kijelentette, hogy döcögős a munkakapcsolata Ilie Bolojan miniszterelnökkel, mert szavai szerint nem egyszerű a párbeszéd és az együttműködés a kormányfővel. A Gândul.ro portálnak adott interjúban a politikus elmondta: szerinte a problémát az jelenti, hogy Bolojan rugalmatlanságot tanúsít a nem tőle származó ötletekkel szemben. Grindeanu hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a PSD szembesül ezzel a problémával. Példaként említette, hogy a koalíció legutóbbi ülésén az RMDSZ és az USR vezetői felvették a miniszterelnöknek: az igazságügyi törvények módosításait ne a kormányfő által létrehozott bizottságnak, hanem a parlament illetékes szakbizottságai vitassák meg, de a felvetésre választ nem kaptak – mondta a PSD elnöke.
Bírálta az RMDSZ a kormánykoalíció működését, hiszen a szövetség vezetői szerint Ilie Bolojan úgy hozott létre egy bizottságot, amely az igazságügyi reformokkal foglalkozik, hogy a koalíciós partnerek nem tudtak róla. Csoma Botond, a szövetség szóvivője elmondta Hamar Mátyás Rubennek, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársának, hogy a szociáldemokraták, az RMDSZ és az USR vezetői nem ismerik a bizottság napirendjét, és csak a sajtóból értesültek a testület létezéséről. Csoma Botond parlamenti képviselőt, az RMDSZ szóvivőjét hallják.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Vlad Gheorghiță tegnap Nagyszebenben kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmére. A tábornok kifejtette, fel kell készíteni a lakosságot a természeti katasztrófákra, de nem utolsó sorban a háborús helyzetre is. Emlékeztetett, hogy a két héttel ezelőtt kihirdetett törvénymódosításnak megfelelően bevezették az önkéntes katonai szolgálatot. Idén a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függően 1000-2000 önkéntes kiképzésére nyílik lehetőség, míg a hadsereg éves kapacitása hosszabb távon 10 ezer fő. A program célja nem a kötelező mozgósítás, hanem az, hogy az érdeklődők alapvető katonai ismereteket szerezzenek - hangsúlyozta a tábornok.
Március 1-jén népszavazást ír ki Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere arról, hogy milyen adópolitikát alkalmazzon a város önkormányzata 2028-ig. Ezt a városvezető maga jelentette be azon a háromórás lakossági fórumon, amit a drasztikusan megemelt adókról tartottak tegnap. Az elöljáró azt követően találkozott a lakosokkal, hogy a helyiek egy része kiment tüntetni az önkormányzat elé a megemelt helyi adók ellen. A lakosság három lehetőség közül választhat. Az egyik az, hogy az ingatlanadók maradjanak minimumon, a gépjárműadók pedig maximumon. A másik, hogy legyen egy középút, amelyen az ingatlanadót és a gépjárműadót is egyforma mértékben emelik. Harmadik lehgetőségként a szentgyörgyiek azt is választhatják, hogy tartsanak minden adót a minimumon, ami bizonyos programok, kedvezmények és fejlesztések feladásával jár.
A Román Rádió ismét megerősítette vezető pozícióját a hazai rádiós piacon, a hiteles tájékoztatás, a szakmaiság és a közszolgálatiság egyik meghatározó szerplőjeként. A legfrissebb hallgatottsági adatok szerint a közszolgálati rádió 23,2 százalékos piaci részesedéssel az első helyen áll országos szinten. Vezető szerepe megmaradt a városi (20,5%) és a vidéki (26,8%) közönség körében egyaránt.
A városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități), amelynek piaci részesedése urbánus környezetben 12,1 százalékos és Bukarestben 14,9 százalékos.
A leghallgatottabb rádiók között vannak a közszolgálati rádió más csatornái is, 23,2 százalékos piaci részesedéssel. Így az előző mérési hullámokhoz képest hallgatottságnövekedést ért el a kulturális csatorna (Radio România Cultural) országos, városi és vidéki szinten, míg a zenei csatorna (Radio România Muzical) és a Falurádió (Antena Satelor) Bukarestben növelte piaci részesedését.
A felmérés adatai szerint a leghallgatottabb adók között maradtak a közszolgálati rádió területi stúdiói is, amelyek szintén növelték piaci részesedésüket az előző mérési hullámhoz képest.
A rádióhallgatói felmérés 2025. szeptember 1. és december 14. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10306 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral.
Vlagyimir Putyin orosz államfő ott lesz a Donald Trump által életre hívott Béketanácsban - ezt mondta az amerikai elnök tegnap este a CNN újságírójának.
Mint ismert, Trump a Béketanácsot eredetileg a gázai konfliktus lezárásának céljával hirdette meg, de egyes értékelések azt vetítik előre, hogy a Béketanács akár az ENSZ alternatívája, vagy utódja is lehet, legalábbis a nemzetközi konfliktusok rendezését illetően. Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök tegnap közölte, hogy ő is részt fog venni a Béketanács munkájában, ugyanakkor a jeruzsálemi bejelentéssel egy időben Azerbajdzsán is jelezte csatlakozási szándékát. Ezzel az érdeklődők száma 70-re gyarapodott. A testülethez csatlakozott már többek között az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Vietnám, Belarusz, Kazahsztán és Argentína is.
Nagy Britannia nem írja alá a Donald Trump javasolta Béketanács létrehozásáról szóló megállapodást - jelentette ki a brit külügyminiszter. Yvette Cooper aggodalmát fejezte ki Oroszország lehetséges bekapcsolódásáról a globális konfliktusok megoldására létrehozott kezdeményezésbe.
