A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
A bukaresti törvényszék szerdai döntése már túlmutat egy belső pártvitán, és a politikai pártok autonómiáját veszélyezteti – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt főtitkára.
Robert Sighiartău az Agerpres szerint úgy fogalmazott: ellenfeleik előbb a PNL vezetését próbálták leváltani, majd a Bolojan‑kormány megbuktatásával akarták gyengíteni a pártot, végül pedig bírósági útra terelték a politikai küzdelmet. Hozzátette, minden törvényes eszközt felhasználnak a párt és a demokratikus szabályok megvédésére.
A PNL közleményében úgy értékelte: nem érinti a párt működését a bukaresti törvényszék szerdai döntése, amely felfüggeszti a rendkívüli kongresszus összehívására vonatkozó június 19-i határozatát az országos tanácsnak.
Hangsúlyozzák: a kongresszust már megtartották, így az ott elfogadott döntések továbbra is érvényesek. Ugyanakkor a párt példátlan lépésnek nevezte és kifogásolta, hogy a törvényszék új, politikai ügyekre szakosodott ítélőtanácsokat hozott létre.
Közben a PNL, az USR és az RMDSZ közös kormányfőjelöltje bejelentette, hogy Daniel Buda lett a romániai delegáció új vezetője az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában. A tisztséget Rareș Bogdantól veszi át, akit múlt héten kizártak a Nemzeti Liberális Pártból a tömörülést megosztó Vestea-kormány támogatása miatt.
A hírt bejelentő Siegfried Mureșan szerint Buda sikeresen fogja irányítani a küldöttséget, és együtt dolgoznak azért, hogy Románia minél több uniós forráshoz jusson.
A néppárti delegáció a PNL és az RMDSZ EP‑képviselőiből áll, társelnöke Winkler Gyula. A szerep nem pusztán protokolláris: a delegációvezető koordinálja a romániai EP‑képviselők közös álláspontját, és kulcsszereplő abban, hogy Románia milyen uniós döntésekben tud többséget építeni.
A 20. század eleji erdélyi magyar irodalom egyik jeles alakjának, Kuncz Aladár halálának 95. évfordulója van. A tanár, író és szerkesztő Kuncz Aladár Aradon született, és bár korán elkerült a Maros-parti városból – munkássága Kolozsváron, illetve Budapesten teljesedett ki –, az utókor nem felejtette ezt el, és aradiként tiszteli, szülővárosában utcát is elneveztek róla.
Két regénye jelent meg, mégis „egykötetes” íróként emlegetik: a Fekete kolostor című regényét a franciaországi internálótáborban szerzett élményei ihlették. Halála évében jelent meg, az első példányait még láthatta, míg második regénye, a Felleg a város felett már elhunyta után látott napvilágot. A Kerepesi úti temetőben nyugszik, 2017-ben az aradi Kölcsey Egyesület emléktáblát és domborművet állítatott Kuncz Aladárnak Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet Református Hitközségnél. Kuncz Aladár munkásságáról a Kölcsey Egyesület elnökével, Berecz Gáborral beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a július 10-ig megvásárolható 2, 4 és 10 éves lejalapú állampapírok kamata a futamidő függvényében 6,3, 6,85 és 7,55 százalék. A 3, 5 és 10 éves futamidejű euróalapú állampapírok hozama 3,9, 4,8 és 6,2 százalék.
A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, és ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők.
A véradók ezúttal is kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az állampapírokhoz.
Fidelis-kötvényeket a Transilvania Bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD - Groupe Société Générale, az UniCredit és a Libra Bank lehet vásárolni.
A lakossági állampapírokból származó jövedelem adómentes.
A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
Újabb holttestet találtak a dél‑spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség helyszínén, így már 41-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A több mint száz sérült közül 39-en továbbra is kórházban vannak, 13-at intenzív osztályon ápolnak.
Adásunkban Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkésszel hallhatnak beszélgetést a Dekád – ahogy az idő átmos című kötetéről, majd interjút sugározunk…
Doru Dragoș Cazan több mint harminc év tapasztalattal rendelkezik a vízgazdálkodás, az árvíz‑ és aszálykockázat‑kezelés területén, és 2021-től a vízgazdálkodási…
A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare közölte: a koalíció már elfogadta az ütemtervet, amely a költségvetési sarokszámok jóváhagyásával és szakági egyeztetésekkel folytatódik.…
A NATO szerepének megkérdőjelezését és Európa stratégiai önállósodásának gyorsulását hozhatja az amerikai elnök fenyegetése Grönland átvételéről. Az uniós vezetők rendkívüli…
A bukaresti Liszt Intézet az idén is megszervezi az Irodalmi szálak kortárs irodalmi és műfordítói minifesztivált, amelynek első eseménye ma este 7 órától lesz a Liszt Intézet fővárosi székhelyén. Ma este három román szerző magyarra lefordított könyvét mutatják be, ezek között Daniel Bănulescu Minden idők legjobb regénye, Doina Gecse Borgovan Haza: úton és Hanna Bota Ha minden nap csütörtök című kötetét. Holnap a Román Nemzeti Irodalmi Múzeum bukaresti székhelyén magyar szerzők románra fordított köteteit mutatják be.
Újabb holttestet találtak a dél‑spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség helyszínén, így már 41-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A több mint száz sérült közül 39-en továbbra is kórházban vannak, 13-at intenzív osztályon ápolnak.
A tragédia vasárnap este történt, amikor a Málagából Madridba tartó járat utolsó kocsijai eddig ismeretlen okból kisiklottak, és átcsúsztak a szemből érkező vonat vágányára. Az ütközés erejétől több kocsi a négy méter mély árokba zuhant.
A két szerelvényen összesen 484-en utaztak.
A vizsgálat még a kezdeti szakaszban jár; a sajtó pályahibát és síntörést emleget, de a hatóságok szerint korai lenne következtetéseket levonni.
A mentést nehezíti a terep, és nem zárják ki, hogy további áldozatok vannak a vagonokban. A vasúti közlekedés bizonytalan ideig szünetel, a légitársaságok és buszok pedig sűrített járatokkal próbálják enyhíteni a fennakadásokat.
Összeomlottak a szíriai kormány és a Szíriai Demokratikus Erők közötti tárgyalások – közölte kedden a kurd autonóm területek egyik tisztségviselője. Abdel‑Karím Omár szerint Damaszkusz feltétel nélküli megadást követel, ezért a nemzetközi közösség beavatkozását sürgette a kurdok védelmében. Helyszíni beszámolók szerint a kormányerők folytatják előrenyomulásukat a kurd kézen lévő Haszaka felé, az SDF pedig arra szólította fel a Szíriában és külföldön élő kurdokat, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz. A térségben többen már fegyvert fogtak, a milícia úttorlaszokat és járőröket állított fel. A felek vasárnap még tűzszünetet kötöttek, amely az SDF visszavonulását is előírta, ám hétfőn ismét kiújultak a harcok. Mindkét oldal a másikat okolja az erőszakért.
A szír belügyminisztérium szerint az Iszlám Állam mintegy 120 tagja szökött meg egy kurdok felügyelte börtönből, kihasználva a környéken zajló harcokat. A kurdok szerint akár 1500 fogoly is eltűnhetett. A milícia támogatást kért az amerikai vezetésű koalíció közeli bázisától, de nem kapott erősítést.
Donald Trump kijelentette, hogy „nincs visszaút” Grönland megszerzésének ügyében, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem – írja a Reuters.
Az amerikai elnök AI‑képekkel és kiszivárgott üzenetekkel is nyomatékosította álláspontját, ami komoly feszültséget keltett a NATO‑szövetségesek között.
Az Európai Unió válaszlépéseket fontolgat, köztük egy 93 milliárd eurós automatikus vámcsomagot és az úgynevezett kényszerítés elleni eszköz alkalmazását.
Közben az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent Davosban arra kérte az európai kereskedelmi partnereket, „vegyenek egy mély levegőt”, és hagyják lecsengeni a feszültséget, amelyet a Trump‑kormányzat Grönland ügyével összefüggésben kilátásba helyezett vámjai váltottak ki. Bessent „hisztériának” nevezte a kereskedelmi háborútól való félelmeket, és kijelentette: a kétoldalú viszony soha nem volt ilyen szoros, és biztos benne, hogy sikerül minden fél számára elfogadható megoldást találni.
Adásunkban Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkésszel hallhatnak beszélgetést a Dekád – ahogy az idő átmos című kötetéről, majd interjút sugározunk Vajda Gergellyel, a Kolozsvári Transilvania Állami Filharmonia új vezető karmesterével.
A Henri Coandă és a Băneasa repülőtér együtt csaknem 18 millió utast kezelt, ami több mint tízszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A repülőgépek mozgása is emelkedett, közel 143 ezer felszállást és leszállást regisztráltak.
A legnagyobb ugrást a 13 év után újranyitott Băneasa repülőtér produkálta, ahol csaknem 700 ezer utas fordult meg.
A repülőtér‑üzemeltető társaság szerint a növekedést jelentős infrastrukturális fejlesztések is támogatták, köztük a kifutópálya felújítása, új gurulóutak építése és egy nagy kapacitású új terminál előkészítése. A Henri Coandă repülőtér emellett 3. szintű környezetvédelmi minősítést kapott a szén‑dioxid‑kibocsátás csökkentéséért.
A nyers adatok szerint 8,5, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 8,7 százalékos volt a bővülés 2025 első tizenegy hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A legnagyobb növekedést a felújítási munkálatok hozták, amelyek csaknem ötven százalékkal emelkedtek.
Az új építések volumene is nőtt, több mint hat százalékkal, miközben a karbantartási és javítási munkák visszaestek.
A lakó- és nem lakóépületek egyaránt kétszámjegyű növekedést mutattak, az ipari létesítményeknél pedig öt és nyolc százalék közötti bővülést mértek. Novemberben viszont havi összevetésben csökkent az építőipar teljesítménye.
Doru Dragoș Cazan több mint harminc év tapasztalattal rendelkezik a vízgazdálkodás, az árvíz‑ és aszálykockázat‑kezelés területén, és 2021-től a vízgazdálkodási intézet műszaki igazgatója.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter: az új vezérigazgatót egy teljesen átlátható kiválasztási folyamat után nevezték ki. Az üzenet egyértelmű: a jövőben a kompetencia és az integritás lesz a legfontosabb a Vízügyi Hatóság irányításában.
A Transgaz adatai alapján január 20-án 663 gigawattórára nőtt a felhasználás, ilyen magas értéket legutóbb 2021-ben mértek. A fogyasztás nagyjából felét a hazai termelés és a tározók biztosítják, mintegy 135 gigawattóra pedig importból származik.
A földgáz Bulgárián és Magyarországon keresztül érkezik, miközben Románia Moldovába és Ukrajnába is exportál. A tározók telítettsége közel 60 százalékos, ami meghaladja az uniós átlagot. A mostani hideghullám során több térségben mínusz tíz fok alá esett a hőmérséklet, és napközben sem emelkedett fagypont fölé. A romániai fogyasztási csúcs továbbra is a 2017 januárjában mért 735 gigawattóra.
A Szociáldemokrata Párt elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy a kormány 2026-ban ne tegyen lépéseket a nyugdíjak ügyében.
Sorin Grindeanu a Romania TV-nek nyilatkozva elmondta: jövő héten a pénzügyminiszter ismerteti a koalícióval a 2025-ös költségvetés végrehajtását és a 2026-os büdzsé fő irányait, a PSD pedig ezek alapján teszi meg javaslatait.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy egyeztetéseket kezdeményeznek a nyugdíjak rendezéséről, és több olyan intézkedés is van, amelyet mindenképpen be akarnak építeni a költségvetésbe. Grindeanu megerősítette: a PSD-n belül konzultáció zajlik arról, maradjanak‑e kormányon, és a döntésnél figyelembe veszik, hogy javaslataik bekerülnek‑e a büdzsébe.
Bírálta a koalíció működését és az EU–Mercosur megállapodás támogatásának módját is, mondván: ilyen horderejű döntést nem lehet megfelelő magyarázat nélkül meghozni.
Szemléletváltást sürget a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai kérdésekben az RMDSZ elnöke is.
Kelemen Hunor az Euronewsnak adott interjúban figyelmeztetett: nem szabad folytatni azt a gyakorlatot, amely Klaus Iohannis mandátuma alatt alakult ki, amikor szerinte egyetlen fontos külpolitikai vagy stratégiai döntést sem magyaráztak meg a nyilvánosságnak.
Az RMDSZ elnöke hiányolja az EU–Mercosur megállapodás gazdasági hatásainak részletes elemzését, és úgy véli, nem világos, hogyan védik majd a román mezőgazdaság érdekeit. Hozzátette: hosszú távú elköteleződésekről politikai vita nélkül dönteni tiszteletlenség az állampolgárokkal szemben. A davosi Világgazdasági Fórum kapcsán megjegyezte: szerinte fontos lett volna, hogy az államfő részt vegyen az eseményen.
Több mint kétszáz romániai gazda vesz részt kedden Strasbourgban azon a nagyszabású tüntetésen, amelyet az EU–Mercosur megállapodás ellen szerveznek az Európai Parlament épülete előtt.
A demonstráción a szervezők szerint összesen több mint tízezer európai termelő tiltakozik majd az egyezmény agrárvonatkozásai miatt. A Pro Agro elnöke, Ionel Arion az Agerpresnek azt mondta: a román gazdákat felháborítja, hogy a dél‑amerikai országok olcsó termékei eláraszthatják az uniós piacot, ami szerintük különösen a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét ássa alá.
A hazai szervezetek nem zárják ki további tiltakozások megszervezését sem. Az Európai Parlament szerdán szavaz arról, hogy megtámadja‑e a megállapodást az uniós bíróságon, bár az AFP szerint a többség továbbra is támogatja az egyezményt.
A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare közölte: a koalíció már elfogadta az ütemtervet, amely a költségvetési sarokszámok jóváhagyásával és szakági egyeztetésekkel folytatódik.
A tárcavezető szerint a 2025‑ös költségvetés végrehajtása a legtöbb tárcánál meghaladta a 90 százalékot, ami stabil alapot ad az idei büdzsé összeállításához. A miniszter hangsúlyozta: a 2026‑os költségvetés célja a felelős tervezés, a valós kiadási szintek rögzítése és az EU‑s források hatékony felhasználása.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért – erről a PNL vezető testületét tájékoztatta Ilie Bolojan miniszterelnök. A liberális párt közleménye szerint a koalíció már tisztázta a reformcsomag utolsó részleteit, köztük a személyzeti kiadások tízszázalékos csökkentését is.
A tervezet végső formája gyakorlatilag megegyezik a fejlesztési minisztérium honlapján korábban közzétett változattal. A kabinet ugyanazon a napon vállalna felelősséget a gazdaságélénkítő intézkedésekért is, amelyeket január 26-ig kell véglegesíteni.
A NATO szerepének megkérdőjelezését és Európa stratégiai önállósodásának gyorsulását hozhatja az amerikai elnök fenyegetése Grönland átvételéről. Az uniós vezetők rendkívüli csúcson egyeztetnek a válaszlépésekről, miután Donald Trump büntetővámokkal próbál nyomást gyakorolni a dán fennhatóság alatt álló szigetre. Bár az EU nem zárja ki a megtorlást, elsőként tárgyalna, és kiáll Grönland mellett, amelynek lakói tömegesen tiltakoznak az amerikai tervekkel szemben.
Washington nem hátrál: Scott Bessent pénzügyminiszter szerint az amerikai ellenőrzés mindenkinek előnyös lenne, Trump pedig azt állítja, a NATO régóta figyelmezteti Dániát az orosz fenyegetésre. Ha az USA fokozza a nyomást, az EU kész lehet a 93 milliárd eurós vámlista bevetésére, és az Európai Parlament felfüggesztheti a tavalyi kereskedelmi megállapodás ratifikálását. Több vezető – köztük Macron és a német alkancellár – a gazdasági kényszerítés elleni uniós eszköz alkalmazását is felvetette.
A helyzet a Davosi Világgazdasági Fórum idején is napirenden lesz. Bár Európa eddig óvatos volt a megtorlással, a közvélemény egyre kritikusabb Washingtonnal szemben. A grönlandi fenyegetés még a leginkább Amerika‑barát országokban is felháborodást váltott ki. Több európai vezető szerint a transzatlanti kapcsolatok olyan mértékben sérültek, hogy reális lehet egy Amerika nélküli új biztonsági együttműködés. Diplomáciai források szerint Grönland „az utolsó csepp”: Európa egyre inkább úgy látja, ideje felkészülni egy Amerika utáni korszakra.
A bukaresti Liszt Intézet az idén is megszervezi az Irodalmi szálak kortárs irodalmi és műfordítói minifesztivált, amelynek első eseménye ma este 7 órától lesz a Liszt Intézet fővárosi székhelyén. Ma este három román szerző magyarra lefordított könyvét mutatják be, ezek között Daniel Bănulescu Minden idők legjobb regénye, Doina Gecse Borgovan Haza: úton és Hanna Bota Ha minden nap csütörtök című kötetét. Holnap a Román Nemzeti Irodalmi Múzeum bukaresti székhelyén magyar szerzők románra fordított köteteit mutatják be.
