A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
A bukaresti törvényszék szerdai döntése már túlmutat egy belső pártvitán, és a politikai pártok autonómiáját veszélyezteti – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt főtitkára.
Robert Sighiartău az Agerpres szerint úgy fogalmazott: ellenfeleik előbb a PNL vezetését próbálták leváltani, majd a Bolojan‑kormány megbuktatásával akarták gyengíteni a pártot, végül pedig bírósági útra terelték a politikai küzdelmet. Hozzátette, minden törvényes eszközt felhasználnak a párt és a demokratikus szabályok megvédésére.
A PNL közleményében úgy értékelte: nem érinti a párt működését a bukaresti törvényszék szerdai döntése, amely felfüggeszti a rendkívüli kongresszus összehívására vonatkozó június 19-i határozatát az országos tanácsnak.
Hangsúlyozzák: a kongresszust már megtartották, így az ott elfogadott döntések továbbra is érvényesek. Ugyanakkor a párt példátlan lépésnek nevezte és kifogásolta, hogy a törvényszék új, politikai ügyekre szakosodott ítélőtanácsokat hozott létre.
Közben a PNL, az USR és az RMDSZ közös kormányfőjelöltje bejelentette, hogy Daniel Buda lett a romániai delegáció új vezetője az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában. A tisztséget Rareș Bogdantól veszi át, akit múlt héten kizártak a Nemzeti Liberális Pártból a tömörülést megosztó Vestea-kormány támogatása miatt.
A hírt bejelentő Siegfried Mureșan szerint Buda sikeresen fogja irányítani a küldöttséget, és együtt dolgoznak azért, hogy Románia minél több uniós forráshoz jusson.
A néppárti delegáció a PNL és az RMDSZ EP‑képviselőiből áll, társelnöke Winkler Gyula. A szerep nem pusztán protokolláris: a delegációvezető koordinálja a romániai EP‑képviselők közös álláspontját, és kulcsszereplő abban, hogy Románia milyen uniós döntésekben tud többséget építeni.
A 20. század eleji erdélyi magyar irodalom egyik jeles alakjának, Kuncz Aladár halálának 95. évfordulója van. A tanár, író és szerkesztő Kuncz Aladár Aradon született, és bár korán elkerült a Maros-parti városból – munkássága Kolozsváron, illetve Budapesten teljesedett ki –, az utókor nem felejtette ezt el, és aradiként tiszteli, szülővárosában utcát is elneveztek róla.
Két regénye jelent meg, mégis „egykötetes” íróként emlegetik: a Fekete kolostor című regényét a franciaországi internálótáborban szerzett élményei ihlették. Halála évében jelent meg, az első példányait még láthatta, míg második regénye, a Felleg a város felett már elhunyta után látott napvilágot. A Kerepesi úti temetőben nyugszik, 2017-ben az aradi Kölcsey Egyesület emléktáblát és domborművet állítatott Kuncz Aladárnak Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet Református Hitközségnél. Kuncz Aladár munkásságáról a Kölcsey Egyesület elnökével, Berecz Gáborral beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a július 10-ig megvásárolható 2, 4 és 10 éves lejalapú állampapírok kamata a futamidő függvényében 6,3, 6,85 és 7,55 százalék. A 3, 5 és 10 éves futamidejű euróalapú állampapírok hozama 3,9, 4,8 és 6,2 százalék.
A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, és ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők.
A véradók ezúttal is kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az állampapírokhoz.
Fidelis-kötvényeket a Transilvania Bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD - Groupe Société Générale, az UniCredit és a Libra Bank lehet vásárolni.
A lakossági állampapírokból származó jövedelem adómentes.
A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A…
A külügyminisztérium bejelentette, hogy szabadon engedtek egy román állampolgárt, akit több mint egy éve tartottak fogva Venezuelában. A tárca közölte:…
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága vizsgálatot indított Radu Marinescu igazságügyi miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban. A miniszter visszautasítja a plágium vádját,…
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék…
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég…
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt…
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai…
„Senki nem győzött meg, én győztem meg saját magam” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, miközben csütörtökön és pénteken több médium is arról számolt be, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint több arab vezető is arra ösztönözte Trumpot, hogy halassza el vagy állítsa le az Irán elleni támadásokat.
Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a teheráni rezsim törölte az utcai megmozdulások során letartóztatott 800 tüntető felakasztását, ami „nagy hatással volt” a döntésére.
A Háárec című izraeli lap értesülései szerint az Öböl-menti államok, Egyiptom és Törökország is óva intette Washingtont, hogy egy Irán elleni támadás súlyos regionális háborút robbanthatna ki. Szaúd-Arábia és Katar jelezte: nem engedik, hogy a területükön lévő amerikai bázisokat használják a hadműveletek során. Törökország attól tart, hogy egy esetleges iráni összeomlás menekülthullámot és fokozódó kurd fegyveres aktivitást hozna – írja a Háárec.
Egy jogvédő csoport és iráni lakosok szerint a december végén kirobbant rendszerellenes felkelést sikerült elfojtani. Az állami média további letartóztatásokról számolt be, Irán rendőrfőnöke pedig közölte, hogy „helyreállt a rend”.
Az Európai Bizottság elnöke szombaton Paraguayban aláírja az Európai Unió és a dél‑amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi egyezményt.
A négy országot – Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt – magában foglaló tömbbel negyedszázada készülő kereskedelmi megállapodás sok európai országban politikai vitákat és ellenállást váltott ki — különösen a mezőgazdasági szektorban.
A Patrióták Európáért frakció újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyen ellen a Mercosur‑egyezmény aláírásáért. Ugyanakkor felháborodást váltott ki a Bizottság hétfői bejelentése, miszerint jogilag lehetséges, hogy a megállapodás bizonyos részei már már az Európai Parlament ratifikációja előtt ideiglenesen életbe lépjenek.
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében. Ítélethirdetés január 30-án várható.
Carmen Dant tegnap hallgatták meg tanúként a 2018. augusztus 10-i események kapcsán. A meghallgatás a Katonai Törvényszéken zajlott, ahol Dan ismét tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna a beavatkozási parancs kiadásában.
Az „augusztus 10.” perben a csendőrség korabeli vezetőit hivatali visszaéléssel állították bíróság elé, de elkerülhetik a felelősségre vonást, mivel az ügy hamarosan elévülhet.
A külügyminisztérium bejelentette, hogy szabadon engedtek egy román állampolgárt, akit több mint egy éve tartottak fogva Venezuelában. A tárca közölte: a kiszabadítás egy összetett diplomáciai együttműködés eredménye volt, amelyben kulcsszerepet játszott az Európai Unió caracasi delegációja, valamint több partnerország, köztük Csehország.
A román állampolgár jelenleg még Caracasban tartózkodik, az EU helyi képviseletének gondozásában, és a közeljövőben térhet haza Romániába. A külügy hangsúlyozta: az ügyet 2024 októbere óta folyamatosan napirenden tartotta, és minden diplomáciai csatornát felhasznált a szabadon engedés érdekében.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága vizsgálatot indított Radu Marinescu igazságügyi miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban. A miniszter visszautasítja a plágium vádját, és azt állítja: a disszertációt húsz éve, az akkori jogi és etikai előírásoknak megfelelően írta meg, témavezetője és az illetékes hivatal sem talált benne rendellenességet.
Marinescu politikai támadásnak tartja az ügyet, és kifogásolja, hogy a vádat elemző szoftver nélkül fogalmazták meg. A Press One újságírója, Emilia Șercan ezzel szemben azt írja: a dolgozat több mint fele, mintegy 140 oldal, más szerzőktől átvett szöveg.
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, különösen a tél legsúlyosabb időszakában.
A háború negyedik évének végéhez közeledve Moszkva fokozta az ország energiahálózata elleni csapásokat, célja pedig az áram- és fűtésellátás megbénítása. Kijev vált a fő célponttá: Vitalij Klicsko polgármester szerint a főváros jelenleg csak a szükséges áram felét tudja biztosítani, ezért arra kérte a lakosokat, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.
A város több pontján vészhelyzeti sátrakat állítottak fel, ahol az emberek megmelegedhetnek, mivel sok lakás áram, víz és fűtés nélkül maradt az orosz támadások következtében.
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég pártok szerint a gesztus „abszurd” és veszélyezteti a díj hitelességét.
A Nobel-bizottság közölte: a békedíj nem átruházható, a cím továbbra is Machadoé marad, még akkor is, ha a medált fizikailag átadta. A politikus Trumpot a venezuelai helyzetben játszott szerepéért dicsérte, miközben amerikai támogatással próbál helyzetbe kerülni Nicolás Maduro elnök eltávolítása után.
Norvégiában sokan úgy vélik, az eset „hihetetlenül kínos”, politikai fegyverré teheti a Nobel-díjat, és tovább növeli a feszültséget a nemzetközi közéletben. Amúgy többen úgy vélik, Trump újabb fenyegetései – például Grönland „átvételének” szándéka – is annak a bizonyítéka, hogy „őrültség” lenne neki adni a békedíjat.
Pénteken Donald Trump amerikai elnök újabb vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi terjeszkedési törekvéseit. Trump szerint Grönland amerikai irányítása „nemzetbiztonsági érdek”, és a Fehér Ház közölte: Washington továbbra is ragaszkodik a sziget feletti ellenőrzés megszerzéséhez.
A dán–grönlandi–amerikai tárgyalások a héten kudarcot vallottak, a felek csak egy munkacsoport felállításában állapodtak meg, de annak céljáról eltérően nyilatkoztak.
Európai vezetők hangsúlyozzák: Grönland jövőjéről csak Dánia és Grönland dönthet. A grönlandi miniszterelnök egyértelművé tette: ha választani kell, a sziget Dániát, a NATO-t és az EU-t támogatja.
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt brit miniszterelnök és az amerikai elnök veje, Jared Kushner is. A tanács tagja lesz továbbá Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint a Világbank elnöke, Ajay Banga.
A Fehér Ház közlése szerint a tanács minden tagja egy-egy kulcsfontosságú területért felel majd, többek között a kormányzási kapacitás kiépítéséért, a regionális kapcsolatokért, az újjáépítésért és a befektetések bevonzásáért. A testület elnöke maga Trump lesz. A következő hetekben további kinevezések várhatók.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen növelné a térség energiabiztonságát.
Szerbia és Magyarország kormányközi megállapodást írt alá egy új olajvezeték megépítéséről, amely már 2028-ra megvalósulhat.
Szijjártó szerint a NIS-ügylet részletei várhatóan az amerikai kormány számára is elfogadhatók lesznek, így könnyebb lesz megoldást találni a pancsovai finomító további működésére.
A miniszter ismételten leszögezte: az EU hibát követ el, amikor ideológiai alapon akar leválni az orosz energiáról.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai és távközlési vezetékeket, valamint gázmezőket hazánknak kell megvédenie, csak erre kevésbé van felkészülve. Szó lesz Maia Sandu moldáv elnök nyilatkozatáról, aki Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről fejtette ki álláspontját, de beszélünk a hazai gazdasági növekedés két elromlott hajtóerejéről: a fogyasztásról és az iparról is, amelyek beragadtak. Megtudhatják hogyan akarja csökkenteni a kormány a személyzeti kiadásokat, melyik minisztert vádolták meg plágiumgyanúval, illetve beszámolunk a Grönlanddal kapcsolatos tárgyalásokról.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az izraeli kormány államellenes entitásnak minősítette, és erre hivatkozva bojkottálja a Háárecet, az ország legrégebbi napilapját,
