Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Új uniós szintű kommunikációs rendszer létrehozására tett javaslatot az Európai Bizottság. Az új rendszer biztonságos és ellenálló kommunikációs csatornákat biztosítana egyebek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentősök és a polgári védelem számára válsághelyzetekben. Magnus Brunner belügyi biztos szerint az európai vállalatok által kiépített új rendszer zökkenőmentes és stabil, valós idejű, határon átnyúló kommunikációt tesz majd lehetővé az összes sürgősségi szolgálat között még akkor is, ha a földi kommunikációs rendszerek nem állnak rendelkezésre.
Ha Oroszország megtámadná valamelyik balti államot, Csehország aktívan reagálna, és két dandárt küldene segítségül - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő egy interjúban. Babis azután nyilatkozott erről, hogy rövid megbeszélést folytatott Petr Pavel elnökkel. A kormányfő azt mondta, hogy a találkozón a nemzetbiztonsági tanács következő, október 20-án tartandó ülésének napirendjét vitatták meg.
Befejeződött az amerikai csapatok kivonása Irakból - jelentette be szerdán a Pentagon. Az utolsó koalíciós erők távozása az erbíli légitámaszpontról a katonai misszió sikeres lezárását jelenti - olvasható a minisztérium közleményében. A további biztonsági fenyegetések megoldása mostantól az iraki biztonsági erők felelőssége, noha Washington továbbra is támogatást nyújt a hírszerzés és célzott képzés terén.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Ha csak a szavakat vesszük, az amerikai elnök katolikusabb a pápánál. Ha a tetteket is, akkor kiderül, hogy miközben a Szentatya békét akar, Donald Trump csak Nobel-békedíjat.
Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.
Maradj biztonságban a neten – ezzel a felhívással indított egy hónapja tudatosító kampányt a közszolgálati Román Rádiótársaság. Ebbe a kampányba illeszkedik a következő percekben elhangzó interjú, amelyben kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva meghívottja Somodi Zoltán számítástechnikai szakértő, digitalizációs tanácsadó.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui szerint Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök maga is hozzájárult a román gazdaság összeomlásához, így ha úgy véli, hogy Romániának ‘újraindításra’ van szüksége, ‘neki kellene távoznia’.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki csütörtökön Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök ‘nem egy báb’ és nem fog lemondani.
Súlyos alkotmányos és választási jogsértések miatt kellett megsemmisíteni a 2024-es elnökválasztást – közölte az Alkotmánybíróság elnöke. Simina Tănăsescu a TVR Info-nak nyilatkozva elmondta: a döntés három, az alkotmányban egyértelműen rögzített okon alapult.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel. A telefonos egyeztetésen a felek számba vették a Románia és Magyarország közötti kapcsolat jelenlegi helyzetét és megerősítésének lehetőségeit.
Románia külföldi adóssága az év első két hónapjában másfél milliárd euróval nőtt 2025 végéhez képest, és megközelítette a 230 milliárd eurót – derül ki a Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból.
A parlament legnagyobb frakciójával rendelkező és a kormányban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn online szavazást rendez arról, hogy megvonja-e a bizalmat Ilie Bolojan miniszterelnöktől, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt elnökétől (PNL) - közölte tegnap a PSD főtitkára.
Claudiu Manda azt valószínűsítette, hogy - amennyiben a pártvezetés megkapja erre a tagság felhatalmazását - néhánynapos ultimátumot adnak Bolojannak, hogy benyújtsa lemondását, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a PSD miniszterei testületileg kilépnek a kabinetből. A párt főtitkára szerint a PSD nem akar kilépni az Európa-barát négypárti koalícióból, nem futamodik meg a kormányzás felelőssége elől, de Bolojannal nem tud együttműködni.
A PSD-t vezető Sorin Grindeanu házelnök szerint hazánkban sürgős irányváltásra van szükség, a "népellenes" intézkedéseket nem szabad folytatni.
Néhány napja nyílt konfliktus zajlik XIV. Leó pápa és az amerikai elnök között. A bajok ott kezdődtek, hogy a Szentatya szorgalmazni merészelte a békét.
És tette ezt egy olyan elnökkel szemben, aki a békehozó szerepében tetszeleg, és egy olyan háború kapcsán, amelyet a Trump-kormányzat egyfajta keresztes hadjáratként igyekszik beállítani.
A Szentatya már az Irán ellen február 28-án indított háború első napjaiban tűzszünetet sürgetett, de üzenetét igyekezett úgy becsomagolni, hogy a címzettek lehetőleg ne vegyék sértésnek.
A nyílt viszályt az amerikai elnök és a katolikus egyházfő között XIV. Leó virágvasárnapi szentbeszéde indította el. A Szent Péter téren tartott szentmisén a pápa elítélte Isten nevének felhasználását a Közel‑Keleten zajló háborúk igazolására. Izajás próféta könyvéből idézte: „Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér.”
A pápa azután lépett fel határozottabban, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter három nappal korábban a Pentagonban szervezett protestáns istentiszteleten „elsöprő erőszakért” imádkozott. „Legyen minden lövedék pontos az igazság és nagy nemzetünk ellenségeivel szemben... az irgalmat nem érdemlőkkel szemben elsöprő erőszakot” – mondta a háborús miniszter, aki nem mellesleg az állam és a vallás különválasztását ellenző radikális szekta képviselője. Az élőben közvetített ima során Hegseth arra kérte az amerikai népet, hogy „mindennap térdre borulva” imádkozzanak a győzelemért „Jézus Krisztus nevében”.
A pápa virágvasárnapi szentbeszédében leszögezte: Jézus elveti a háborút, Istent senki sem használhatja igazolásként az erőszakra. Nagycsütörtöki homíliájában a Szentatya ismét kitért a konfliktusra, figyelmeztetve: a kereszténység „küldetését nem ritkán eltorzította a dominancia iránti vágy, amely teljesen idegen Jézus Krisztus útjától”.
Neveket ezúttal sem említett, de a célzás egyértelmű volt.
Ezután következett Trump sokat idézett fenyegetőzése, miszerint Irán „egész civilizációja elpusztulhat”, ha Teherán nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost. A pápa ezt „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, és hozzátette, hogy a hidak és erőművek kilátásba helyezett felrobbantása „ellentétes a nemzetközi joggal”.
Az amerikai elnök személyeskedő tirádával válaszolt. A szokásosnál hosszabb közösségi médiás bejegyzésében Trump egyebek mellett azt írta: a pápa „hálás lehetne”, mert kizárólag neki köszönhetően választották meg a katolikus egyház fejének. Azzal vádolta a Szentatyát, hogy a „radikális baloldalt pártolja”, „gyenge a bűnözéssel szemben” és „rossz a külpolitikában”. Azt tanácsolta neki, hogy „inkább legyen Nagy Pápa, ne politikus”.
A viszály pikáns, egyben groteszk fejezete nyílt meg azokkal az AI-generált képekkel, amelyeket az amerikai elnök osztott meg közösségi oldalán a napokban, és amelyek őt Jézus társaságában vagy beteget gyógyító Megváltóként ábrázolták.
Leó pápa Trump támadásaira válaszul kijelentette, hogy „nem fél” az adminisztrációtól, és továbbra is „hangosan fogja hirdetni az evangélium üzenetét”. Algírban elmondott erőteljes beszédében elítélte a „neokoloniális” világhatalmakat – anélkül, hogy konkrét országokat nevezett volna meg –, amelyek szerinte megsértik a nemzetközi jogot.
Csütörtökön Kamerunból üzent „a háború urainak”, akik „úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy pusztítani csak egy pillanat alatt, mégis gyakran egy élet nem elég az újjáépítéshez”, illetve „milliárdokat költenek gyilkolásra és pusztításra, miközben a gyógyításhoz, oktatáshoz és helyreállításhoz szükséges erőforrások sehol nincsenek”.
„Jaj azoknak, akik a vallást és Isten nevét saját katonai, gazdasági vagy politikai hasznuk érdekében manipulálják, és a szentséget a sötétségbe és a szennybe taszítják. Áldottak a béketeremtők” – jelentette ki a pápa csütörtökön, afrikai turnéjának harmadik napján.
Az egyre élesedő vita miatt látványosan megromlott Donald Trump és egyik legfontosabb európai szövetségese, Giorgia Meloni kapcsolata. Az olasz miniszterelnök „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai elnök hétfői, személyeskedő támadását a pápa ellen. Trump erre látványosan nekiment Meloninak: „Ő az, aki elfogadhatatlan” – fogalmazott a Corriere della serának adott interjúban, majd arról beszélt, hogy „régen” tárgyaltak utoljára Melonival, és bosszantja Olaszország távolmaradása az iráni háborútól. „Azt hittem, bátor, de tévedtem” – mondta Trump az olasz kormányfőről.
Megszólalt a témában az amerikai alelnök is, aki hét éve tért át a katolikus hitre. JD Vance vitatta a pápa kijelentését, miszerint Isten soha nem áll a fegyvert fogók oldalán. Példaként hozta fel a náciktól Franciaországot és a haláltáborokat felszabadító amerikaiakat, akik mellett szerinte Isten igenis ott állt. Egyúttal figyelmeztette az egyházfőt: nagyon-nagyon körültekintőnek kell lennie, amikor teológiai kérdésekről nyilatkozik.
A képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson nekiállt elmagyarázni a katolikus egyházfőnek, hogy teológiailag igenis igazolható a háború bizonyos esetekben – mint fogalmazott –, az igazságos háború elmélete "régóta elfogadott keresztény teológiai tétel".
A helyzet pikantériája, hogy Johnson, egy protestáns politikus, lényegében teológiai leckét tart a katolikus egyház fejének a katolikus egyház háborús etikájáról.
Az elnök és alelnök logikája is erősen sántít.
Trump azt állítja, ő tette pápává Leót – majd ugyanezt a pápát "radikális baloldalinak" és politikailag alkalmatlannak bélyegzi. Ha ő választotta, ez saját ítélőképességét kérdőjelezi meg.
JD Vance a nácik legyőzésével érvelt amellett, hogy Isten áldása lehet egy háborún – de ez az érv visszafelé is működik: ha Isten a nácikat legyőzők oldalán állt, akkor az iráni háborúban vajon melyik oldal a "náci"?
Az egész vita egy paradoxonra épül: azok, akik vallási igazolást keresnek a háborúhoz, épp annak az intézménynek az erkölcsi tekintélyét tagadják, amelynek teológiai hagyományára hivatkoznak.
Donald Trump és adminisztrációja a szó legszorosabb értelmében katolikusabb akar lenni a pápánál.
"
["post_title"]=>
string(27) "Katolikusabbak a pápánál"
["post_excerpt"]=>
string(186) "Ha csak a szavakat vesszük, az amerikai elnök katolikusabb a pápánál. Ha a tetteket is, akkor kiderül, hogy miközben a Szentatya békét akar, Donald Trump csak Nobel-békedíjat."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(24) "katolikusabbak-a-papanal"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-17 11:05:08"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-17 08:05:08"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=462090"
["menu_order"]=>
int(224)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3738 (24) {
["ID"]=>
int(462064)
["post_author"]=>
string(3) "225"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-16 14:45:02"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-16 11:45:02"
["post_content"]=>
string(1221) "
Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.
Ildikóval 2017-ben, a Pálferis Nyári Táborban találkoztam először, tavaly ősszel pedig Budapesten részt vettem az ötalkalmas, Hangműhely nevű foglalkozásán, amely felnőtteknek szól. A tavaszi évad harmadik alkalmát ma este, azaz a hang világnapján tartja. A résztvevők egyebek között arra a kérdésre keresik a választ, hogyan tudnának közelebb kerülni a saját hangjukhoz, egyáltalán van-e valamilyen recept erre. Hamarosan ez is kiderül.
Maradj biztonságban a neten – ezzel a felhívással indított egy hónapja tudatosító kampányt a közszolgálati Román Rádiótársaság. Ebbe a kampányba illeszkedik a következő percekben elhangzó interjú, amelyben kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva meghívottja Somodi Zoltán számítástechnikai szakértő, digitalizációs tanácsadó.
Kolléganőnk arról faggatta, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve elsősorban a gyermekek és fiatalok internethasználat közben. Ausztráliában a 16 év alattiakat kitiltották a közösségi médiából, és ennek lehetősége itthon is szóba került. De ez lenne valóban a legjobb megoldás? Milyen kockázatoknak van kitéve a gyerek a neten, mitől kell őt megvédeni, és hogyan tudunk legjobban segíteni? Mindezekre a kérdésekre keresi a választ kolozsvári kolléganőni Rácz Éva és meghívottja, Somodi Zoltán. A számítástechnikai szakértő, digitalizációs tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek 119-es segélyhívó számán bármilyen sérelem bejelenthető, akár azok is, amelyeket az online térben szenvedtek el.
Nicuşor Dan államfő a következő napokban megbeszélést tart a PSD és az USR vezetőivel.
Az elnök tegnap mintegy kétórás megbeszélést folytatott Ilie Bolojan miniszterelnökkel, annak fényében, hogy a szociáldemokraták jövő hétfőn döntenek arról, hogy a jelenlegi kormányzati felállásban maradnak-e vagy sem. Tegnap a szociáldemokraták vezetője Sorin Grindeanu úgy nyilatkozott, hogy Romániának újrakezdésre lenne szüksége, amely megváltoztatná a jelenlegi, hibás irányvonalat.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui szerint Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök maga is hozzájárult a román gazdaság összeomlásához, így ha úgy véli, hogy Romániának 'újraindításra' van szüksége, 'neki kellene távoznia'.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök szerdán kijelentette, hogy Romániának sürgős 'újraindításra' van szüksége az ország jelenlegi 'téves' irányvonalának megváltoztatásához. A politikus Facebook-bejegyzése szerint három kedvezőtlen gazdasági fejlemény is alátámasztja azt, hogy az országnak irányt kell váltania. 'A márciusi infláció elérte a 10 százalékot. A fogyasztás februárban teljesen összeomlott, és ez zsinórban már a hetedik ilyen hónap. A Nemzetközi Valutaalap pedig 0,7 százalékra rontotta Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését' - sorolta Grindeanu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt - jelentette ki csütörtökön Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök 'nem egy báb' és nem fog lemondani.
A PNL első alelnöke szerint az alakulat 'pajzsot von Ilie Bolojan köré', mert továbbra is őt tartják a legalkalmasabbnak a kormányzás folytatására. A PNL első alelnöke szerint a PSD 'politikai válságot készül előidézni a semmiből', és nincs sem tervük, sem víziójuk az ország számára, csak a saját érdekeiket és kiváltságaikat akarják védeni.
Súlyos alkotmányos és választási jogsértések miatt kellett megsemmisíteni a 2024-es elnökválasztást – közölte az Alkotmánybíróság elnöke. Simina Tănăsescu a TVR Info-nak nyilatkozva elmondta: a döntés három, az alkotmányban egyértelműen rögzített okon alapult.
Ezek között említette a választók jogainak megsértését, a jelöltek választhatósághoz való jogának sérelmét, valamint a kampányfinanszírozási szabályok súlyos megsértését. A testület elnöke hangsúlyozta: a döntés nem volt könnyű, de felelősségteljesen és megfontoltan hozták meg. Hozzátette: a kampány egyes körülményeit csak a titkosítás alól feloldott dokumentumok nyilvánosságra kerülése után tudták elemezni. Az Alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisítette meg az elnökválasztást, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel. A telefonos egyeztetésen a felek számba vették a Románia és Magyarország közötti kapcsolat jelenlegi helyzetét és megerősítésének lehetőségeit.
Emellett beszéltek a gazdasági együttműködés fejlesztésének, valamint az energia-összekapcsolási projektek előmozdításának fontosságáról is. A román miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta a romániai magyar közösség fontos szerepét a kétoldalú kapcsolatok erősítésében. Beszélgetésük végén Ilie Bolojan sikert kívánt Magyar Péternek és meghívta egy hivatalos bukaresti látogatásra.
Jóváhagyta a pénzügyminisztérium a nyugdíjasoknak szánt gyógykezelési jegyek odaítélését szabályozó tervezetet.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a fürdőgyógyászati program nem csupán a szociális támogatás egyik formája, hanem az emberek egészségébe való befektetés is. 'Emellett hozzájárulunk egy Románia számára fontos gazdasági ágazat fenntartásához' - tette hozzá a tárcavezető. A gyógykezelési program idei költségvetése 410 millió lej.
Románia külföldi adóssága az év első két hónapjában másfél milliárd euróval nőtt 2025 végéhez képest, és megközelítette a 230 milliárd eurót – derül ki a Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból.
A Statisztikai Hivatal tegnap azt is bejelentette, hogy az éves infláció ismét közel 10%-ra emelkedett, annak ellenére, hogy a fogyasztás csökken. Az elmúlt 12 hónap áremelkedési listájának élén a villamos energia áll, 57%-os növekedéssel.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék. Februárhoz képest az éves infláció csupán három tagállamban csökkent, egy államban stagnált, és 23 tagállamban - köztük Romániában is - emelkedett.
A parlament legnagyobb frakciójával rendelkező és a kormányban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn online szavazást rendez arról, hogy megvonja-e a bizalmat Ilie Bolojan miniszterelnöktől, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt elnökétől (PNL) - közölte tegnap a PSD főtitkára.
Claudiu Manda azt valószínűsítette, hogy - amennyiben a pártvezetés megkapja erre a tagság felhatalmazását - néhánynapos ultimátumot adnak Bolojannak, hogy benyújtsa lemondását, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a PSD miniszterei testületileg kilépnek a kabinetből. A párt főtitkára szerint a PSD nem akar kilépni az Európa-barát négypárti koalícióból, nem futamodik meg a kormányzás felelőssége elől, de Bolojannal nem tud együttműködni.
A PSD-t vezető Sorin Grindeanu házelnök szerint hazánkban sürgős irányváltásra van szükség, a "népellenes" intézkedéseket nem szabad folytatni.
