Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Hat százalékkal csökkent Románia kőolajkitermelése az idei első négy hónapban tavalyhoz képest. Ugyanakkor az importból származó nyersolaj 22,6 százalékkal nőtt…
„[…] az ebédelők mind mintha az ő személyes vendégei lennének; ő maga lopva eszik csak egy-egy falatot, szeme fáradhatatlanul ellenőriz; megnézi az ételt, amit a pincér hoz és néhány nyálfakasztó szóval magasztalja erényeit.” Így ábrázolta Nagy Endre író, konferanszié és színigazgató Újházi Edét (sikerei csúcsán előszeretettel használta az Újházy írásmódot, amellyel a helyesírási szabályzatban is találkozhatunk az étel megnevezésénél) 1930-ban, az Újházi Edearcképe című visszaemlékezésében.
A képviselőház elutasította tegnap a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről szóló törvénytervezetet, így marad a jelenleg hatályos egyfordulós megmérettetés. A tervezetet a…
Elfogadta kedden a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely megduplázza az értékhatárt a közvetlen közbeszerzések esetében. A javaslat értelmében a munkálatok…
„A szűklátókörűség jelen van az országban, de nem léphetünk fel többé keményen az emberekkel szemben” – jelentette ki Ezatollah Zarghami kulturális örökségvédelmi és idegenforgalmi miniszter.
Megszavazta tegnap a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely szerint nyolcadik osztálytól szülői hozzájárulással rendszeresen tartani kell az iskolában egészségügyi nevelésről…
A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódott szerdán a nyári érettségi. Az utolsó vizsganapon, csütörtökön anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez…
Szombatra virradóra is folytatódtak a harci cselekmények Izrael és a palesztin dzsihadista szervezet, a Hamász között: utóbbi rakétákkal támadta Izraelt, Izrael pedig légi csapásokat mért a Hamász állásaira.
Hat százalékkal csökkent Románia kőolajkitermelése az idei első négy hónapban tavalyhoz képest. Ugyanakkor az importból származó nyersolaj 22,6 százalékkal nőtt – közölte az Országos Statizstikai Intézet.
A kormány gazdasági előrejelzési bizottsága szerint az idén egész évben várhatóan 2,3 százalékkal kevesebb kőolajat fognak kitermelni Romániában 2021-hez képest. Az import viszont 6,4, jövőre pedig 6,5 százalékkal fog emelkedni.
Az Energetikai Minisztérium honlapján szereplő energetikai stratégia azzal számol, hogy 2030-2050 között folytatódik a lassú csökkenés a kőolaj kitermelésben. A dokumentum szerint az importfüggőség közép- és hosszú távon csakis a kitermelés ösztönzésével, valamint a fosszilis üzemanyagok hatékonyabb felhasználásával kerülhető el.
„[…] az ebédelők mind mintha az ő személyes vendégei lennének; ő maga lopva eszik csak egy-egy falatot, szeme fáradhatatlanul ellenőriz; megnézi az ételt, amit a pincér hoz és néhány nyálfakasztó szóval magasztalja erényeit.” Így ábrázolta Nagy Endre író, konferanszié és színigazgató Újházi Edét (sikerei csúcsán előszeretettel használta az Újházy írásmódot, amellyel a helyesírási szabályzatban is találkozhatunk az étel megnevezésénél) 1930-ban, az Újházi Edearcképe című visszaemlékezésében.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint a két nap híján száznyolcvankét éve,1841. január 28-án született színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője természetes játékmodorának köszönhette a sikerét, emellett olyan színész volt, aki érzelmes, meleg humorral ábrázolta az élet elesettjeit és kisemmizettjeit. Filmszalag és hangfelvétel sem maradt fenn róla, csupán a kortársak emlékei, írásai árulkodnak a tehetségéről.
Van azonban valami, ami miatt a mai napig emlegetik a nevét, és valószínűleg még hosszú ideig hallani fog róla az utókor. A róla elnevezett Újházy-levesre utaltam, amelynek elkészítéséről így írt a korábban említett Nagy Endre: „Nem sajnálta a fáradságot, költséget, elutazott Debrecenbe, hogy saját találmányú levesének anyagát beszerezze. Vén kakasok kellettek ehhez a leveshez, amelyeknek megkeményedett izmaiba szerelmi viharok íze-sava gyülemlett össze. Három napig egyfolytában kellett főniük, amíg belemálltak a levesbe és eggyé főttek a zöldséggel, főként a legendás jelentőségű zellerrel. Különösen vigyázott, hogy el ne kallódjanak a kakasok taréjai és egyéb megkülönböztető szervei, amelyeknek átazonosuló képességében babonásan hitt. Megkülönböztető figyelmének jele volt, ha valakit egy-egy ilyen részlettel megkínált. Egy ilyen tányér leves a beteget talpra állítja, s az egészségest viruló ifjúvá teszi.”
A híres, manapság főként tyúkhúsból készített ennivaló bölcsője a mai Gundel elődje, a Wampetics nevű étterem volt, ahol a színész gyakran megfordult, és állítólag az ottani szakácsok az ő utasításait követve főzték meg az általa kitalált levest, amely ma sem hiányozhat a magyaros ételsorokat kínáló éttermek étlapjáról. A kötőjeles Újházy-tyúkhúsleves megnevezés egyébként kiváló példa arra, hogyan köznevesülhet egy személynév. Hasonló történet rejlik az egybe- és csupa kisbetűkkel írandó, ma már székelygulyásként is emlegetett székelykáposzta mögött, amelynek semmi köze a székelyekhez, a savanyú káposztával főzött tejfeles sertéspörköltet ugyanis az 1800-as években élt Székely József főlevéltárosról nevezték el. A legvégére egy közismert süteményt, a dobostortát hagytam, amelyet egybe- és csupa kisbetűkkel írunk. A „kemény karamellréteggel bevont tetejű csokoládés piskótatorta” első készítőjéről, Dobos C. József budapesti cukrászról kapta a nevét, aki az 1885-ös országos kiállításon kóstoltatta meg először a süteményt a nagyközönséggel.
A képviselőház elutasította tegnap a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről szóló törvénytervezetet, így marad a jelenleg hatályos egyfordulós megmérettetés. A tervezetet a 2020-as parlamenti választáskor a törvényhozói testületből kiesett, Traian Basescu volt államelnök által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) terjesztette be 2016-ban.
A dokumentum értelmében amennyiben egyetlen jelölt sem kapja meg a leadott szavazatok többségét, akkor a második fordulóban az első két helyezett jelölt folytatja a megmérettetést.
Az RMDSZ nem támogatta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amely korábban már hatályban volt. A szövetség azzal érvelt, hogy a második fordulóban a román jelöltek rendszerint összefogtak a magyar jelölt ellen az etnikailag vegyes településeken, az ilyen alkalmi koalíciók pedig rontják a választások demokratikus jellegét. A kétfordulós választást szorgalmazók ezzel szemben azt állították, hogy a kétfordulós rendszer nagyobb legitimitást biztosít az elöljáróknak.
Elfogadta kedden a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely megduplázza az értékhatárt a közvetlen közbeszerzések esetében. A javaslat értelmében a munkálatok esetében 900 ezer lej, az áruk és szolgáltatások esetében pedig 270 ezer lej alatt közvetlen közbeszerzést lehet lebonyolítani.
A képviselőház döntő házként szavazott a tervezetről.
Egy iráni miniszter nagyobb nyitottságra és a nőkkel szembeni szigorú elvárások enyhítésére szólította fel az iráni társadalmat a helyi média mai jelentése szerint. Ezatollah Zarghami kulturális örökségvédelmi és idegenforgalmi miniszter a tegnapi kormányülést követően beszélt arról, hogy a Mahsza Amini fiatal nő halála után kirobbant tiltakozó mozgalom kezdete óta egyre több nő jelenik meg a nyilvánosság előtt fedetlen fővel, pedig az 1979-es iszlám forradalom óta törvény írja elő a fejkendő viselését.
"A szűklátókörűség jelen van az országban, de nem léphetünk fel többé keményen az emberekkel szemben" - jelentette ki, hozzátéve: ahhoz, hogy "az idegenforgalom fellendüljön, és a társadalmi élet javuljon, nyitottabbá kell válni, meg kell érteni az embereket, és nem szabad szigorúan viselkedni velük szemben".
Az igazságügyi hatóságok január 10-én jelentették be, hogy ismét súlyos büntetés, például száműzetés várhat azokra a nőkre, akik nem viselik a kötelező fejkendőt. Iránban tavaly szeptemberben kezdődtek országos tüntetések, miután a 22 éves iráni kurd Mahsza Amini, akit az erkölcsrendészet a szigorú öltözködési szabályok megsértése miatt vett őrizetbe Teheránban, a fogva tartása alatt meghalt.
"
["post_title"]=>
string(75) "Nagyobb nyitottságra szólította fel a társadalmat egy iráni mininszter"
["post_excerpt"]=>
string(209) ""A szűklátókörűség jelen van az országban, de nem léphetünk fel többé keményen az emberekkel szemben" - jelentette ki Ezatollah Zarghami kulturális örökségvédelmi és idegenforgalmi miniszter."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "nagyobb-nyitottsagra-szolitotta-fel-a-tarsadalmat-egy-irani-mininszter"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-01-26 12:46:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-01-26 10:46:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=423164"
["menu_order"]=>
int(17968)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3787 (24) {
["ID"]=>
int(416328)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2022-06-22 14:11:21"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-06-22 11:11:21"
["post_content"]=>
string(753) "
Megszavazta tegnap a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely szerint nyolcadik osztálytól szülői hozzájárulással rendszeresen tartani kell az iskolában egészségügyi nevelésről szóló órákat a nemi betegségek és a serdülőkori terhesség megelőzése érdekében. A tervezet elfogadását 224 képviselő támogatta, egy ellene szavazott, 49-en tartózkodtak.
A testület részben elfogadta Klaus Iohannis államfő kérését, hogy a parlament vizsgálja felül a korábban elfogadott jogszabályt, amely az egészségügyi nevelés bevezetéséről rendelkezett, és mellőzte teljes mértékben a szexuális nevelést.
A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódott szerdán a nyári érettségi. Az utolsó vizsganapon, csütörtökön anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását.
Az eredményeket június 27-én, hétfőn hozzák nyilvánosságra, az óvásokat aznap kell benyújtani. A végleges eredményeket július 1-jén teszik közzé.
Az oktatási minisztérium adatai szerint összesen 126 454 tanuló iratkozott fel idén az érettségire, közülük 111 329-en ebben az évben, 15 125-en korábbi években fejezték be tanulmányaikat.
A sikeres vizsga feltétele a 6-os átlag, illetve a legalább 5-ös jegy megszerzése minden vizsgatárgyból.
Szombatra virradóra is folytatódtak a harci cselekmények Izrael és a palesztin dzsihadista szervezet, a Hamász között: utóbbi rakétákkal támadta Izraelt, Izrael pedig légi csapásokat mért a Hamász állásaira.
Palesztin orvosok közlése szerint legalább négy ember életét vesztette a légi támadásokban a Gázai övezet északi részén. Helyi lakosok elmondása szerint Izrael a tengerről naszádokról is lőtte a területet, ám ezek közül egyetlen lövedék sem csapódott az övezetbe. Ugyancsak palesztin közlés szerint az izraeli légierő romba döntött egy mecsetet. Ezt egyelőre független forrás nem erősítette meg.
Mindeközben Izrael két déli nagyvárosában meg-megszólaltak a légiveszélyre figyelmeztető szirénák rakétatámadások miatt.
A konfliktus e hét hétfőjén csapott át fegyveres összetűzésbe. Palesztin oldalon már 132 a halálos áldozatok száma, közülük 32 gyermek és 21 nő. Az izraeli támadásoknak - palesztin orvosok közlése szerint - csaknem ezer sebesültje is van. Izraeli részről nyolc halálos áldozatról - köztük két gyerekről - számoltak be szombat hajnalig.
Legalább nyolcan meghaltak és tizenhatan eltűntek a hét eleje óta tartó szélsőséges időjárás következtében Madagaszkár szigetén - közölte tegnap a szigetország katasztrófa- elhárításának (BNGRC) vezetője.
A Cheneso trópusi vihar eddig 500 lakóépületben és félszáznál is több iskolában tett kárt. A vihar pusztítása miatt csaknem negyvenezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és várhatóan ez a szám a következő napokban tovább emelkedhet, mivel a meteorológiai szolgálat a hét második felében újabb heves esőzésekre figyelmeztetett a térségben. A kormány átmenetileg oktatási szünetet rendelt el a szigeten.
Madagaszkáron tavaly februárban a sziget keleti partjain pusztító Batsirai ciklon legalább 120 ember halálát okozta.
A drogellenes ügynökség adatai szerint egyes gyerekek már 10 és 11 éves korukban elkezdenek tiltott szereket használni, a hatóságok új megelőzési módszereket keresnek. Erről egy konferenciát szerveztek tegnap a szenátusban, ahol elhangzott, hogy Bukarestben kimagasló a drogfogyasztás az ország többi részéhez képest.
Horia Tomescu alpolgármester szerint a fővárosban több mint 100 ezer személy fogyasztott drogot az elmúlt egy évben egy jelentés szerint.
Az elmúlt év végén több mint 81 ezer fogyatékos gyermek volt a Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság nyilvántartásában, szinte 3 ezerrel többen, mint 2020-ban.
A Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Országos Ügynökség adatai szerint a nyilvántartásban lévő gyerekek többsége súlyosan fogyatékos. Az ebbe a kategóriába tartozó legtöbb gyerek életkora 7 és 13 év közötti. A hatóság adatai szerint ugyanebbe a korcsoportba tartozik a fogyatékos gyermekek többsége.
Hat százalékkal csökkent Románia kőolajkitermelése az idei első négy hónapban tavalyhoz képest. Ugyanakkor az importból származó nyersolaj 22,6 százalékkal nőtt – közölte az Országos Statizstikai Intézet.
A kormány gazdasági előrejelzési bizottsága szerint az idén egész évben várhatóan 2,3 százalékkal kevesebb kőolajat fognak kitermelni Romániában 2021-hez képest. Az import viszont 6,4, jövőre pedig 6,5 százalékkal fog emelkedni.
Az Energetikai Minisztérium honlapján szereplő energetikai stratégia azzal számol, hogy 2030-2050 között folytatódik a lassú csökkenés a kőolaj kitermelésben. A dokumentum szerint az importfüggőség közép- és hosszú távon csakis a kitermelés ösztönzésével, valamint a fosszilis üzemanyagok hatékonyabb felhasználásával kerülhető el.
