Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3747 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Az Országos Helyreállítási és Reziliencia Program újratárgyalását kérik a román közúti szállítmányozók, mert az útadó növekedése csődbe juttatja az ágazatot.
Elrendelte a biztonsági erők mozgósítását és a törvények szigorítását Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz elnök ezzel „rendet és fegyelmet” kíván teremteni…
Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban az Oroszországhoz való csatlakozásáról – közölték tegnap…
„A magyar törvény szégyenteljes”- jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a magyar parlament által a múlt héten elfogadott homofób törvényről a belga miniszterelnökkel, Alexander De Croo-val tartott közös sajtótájékoztatóján.
A lítium-ion akkumulátorok gyártásának kiterjesztését és fejlesztését jelentette be a Rombat besztercei gyár a Nicolae Ciucă miniszterelnökkel délelőtt tartott találkozón.…
A magyar és a román állampolgárok is karanténkötelezettség nélkül utazhatnak egyik országból a másikba – adta hírül Facebook-bejegyzésben a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus.
A képviselőház által döntő fórumként elfogadott új jogszabály értelmében az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat…
A meteorológusok szerint a riasztás csütörtökön és pénteken érvényes Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére. A nappali csúcshőmérsékletek 39 és 41 Celsius-fok között alakulnak az említett térségek nagy részében, északnyugaton pedig 35 és 38 fok között. Az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20-24 Celsius-fok alá.
Az Országos Helyreállítási és Reziliencia Program újratárgyalását kérik a román közúti szállítmányozók, mert az útadó növekedése csődbe juttatja az ágazatot.
Azt kifogásolják, hogy a program értelmében Románia 1200-ról több mint 7 ezer euróra kell emelje 2026-tól az Euro VI-os kamionok útadóját, amit egyetlen szállítmányozó sem engedhet meg magának. Véleményük szerint az áruszállítók emelt adóztatását a személygépkocsikra kivetett illetékek növekedése követ. A közúti szállítmányozók szerint az importból származó összes áru több mint 20-szorosára fog drágulni, az exportok pedig versenyképtelenekké válnak az áremelkedések miatt.
Elrendelte a biztonsági erők mozgósítását és a törvények szigorítását Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz elnök ezzel „rendet és fegyelmet” kíván teremteni az országban – közölte a BelTa hírügynökség. Lukasenka az intézkedést a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkárával, Aljakszandr Volfoviccsal tartott megbeszélését követően jelentette be, egyebek között azt állítva, hogy az ellenzék hatalomátvételre készül. Hozzátette, hogy Ukrajnában alakulatokat képeznek ki nemcsak a hatalomátvételre, de arra is, hogy az országot a NATO-blokkhoz csatolják.
Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban az Oroszországhoz való csatlakozásáról – közölték tegnap a két délkelet-ukrajnai szakadár régió kormányzatai. A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája tegnap előtt kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Tegnap hasonló kezdeményezés történt a dél-ukrajnai Herszon megyében is.
Az Európai Unió elítéli és jogellenesnek tartja a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazás megtartását. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közleményében jelezte: ez sérti Ukrajna függetlenségét, önállóságát, területi egységét és a nemzetközi jogot. Josep Borrell szerint az ilyen intézkedések eredményei semmisek lesznek, és azokat az EU és tagállamai nem ismerik el. Az Európai Unió továbbra is megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, és arra szólítja fel Oroszországot, hogy haladéktalanul, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki teljes katonai erejét és felszerelését a megtámadott ország területéről - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter is közölte: mindenféle, a megszállt területeken rendezett orosz „népszavazás” illegitim lesz és szöges ellentétben áll mindennel, amit a szuverenitás és a területi integritás jelentenek. Amennyiben az oroszok mégis megtartanák ezeket a népszavazásokat, az így megszerzett területek annexióját sem az Amerikai Egyesült Államok, sem a nemzetközi közösség nem fogja elismerni – közölte Blinken.
"
["post_title"]=>
string(93) "Az EU és az USA is elítéli a megszállt ukrán területeken rendezett orosz népszavazást"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "eliteli-az-eu-a-luhanszki-a-donyecki-es-a-herszoni-regioban-tervezett-nepszavazast"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-09-21 11:42:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-09-21 08:42:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=419288"
["menu_order"]=>
int(16102)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3454 (24) {
["ID"]=>
int(403800)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2021-06-23 15:39:24"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-06-23 12:39:24"
["post_content"]=>
string(1299) "
„A magyar törvény szégyenteljes”- jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a magyar parlament által a múlt héten elfogadott homofób törvényről a belga miniszterelnökkel, Alexander De Croo-val tartott közös sajtótájékoztatóján.
Von der Leyen azt is kifejtette, hogy az Európai Bizottság levelet küld a magyar kormánynak, amelyben figyelmezteti őket, hogy a törvény nyílt megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján, és ellentétes az alapvető uniós értékekkel, az emberi méltósággal, az egyenlőséggel és az emberi jogokkal. A Bizottság elnöke utalt arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használni fog annak érdekében, hogy „garantálja az uniós állampolgárok jogait, bárkik is legyenek és bárhol is éljenek.” Ez burkoltan azt jelenti, hogy ha a homofób törvény jelen formájában életbe lép és nem változtatnak rajta, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány ellen az uniós jog megsértése miatt, amely az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat.
A lítium-ion akkumulátorok gyártásának kiterjesztését és fejlesztését jelentette be a Rombat besztercei gyár a Nicolae Ciucă miniszterelnökkel délelőtt tartott találkozón. Az egyetlen romániai autó-akkumulátor gyártó zöld energia tárolására alkalmas termékeket is előállít a közeljövőben. A besztercei vállalat évente 24 ezer tonna használt akkumulátort hasznosít újra, a mennyiség 98 százalékát újra felhasználja a termelésben.
Az ukrajnai háborúnak globális következményei vannak, és Románia továbbra is támogatja a szomszédos országot - jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap New Yorkban, az ENSZ 77-ik közgyűlésén. Beszédében az elnök emlékeztett arra, hogy közel nyolc évtizeddel az ENSZ alapokmányának elfogadása után a békét újra súlyos kihívások fenyegetik: Oroszország jogellenes és provokálatlan háborút indított Ukrajna ellen.
Iohannis az élelem- és energiaválság kapcsán azt mondta, hogy Romániában nem lesz élelmiszerválság, de egyes élelmiszerek drágulása lehetséges, továbbá senkinek sem kell sötétben fagyoskodnia, de meg kell szüntetni az energiapazarlást. Energiaválság idején spórolni kell - tette hozzá az államfő, aki újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy tekintettel a 15 százalékos inflációra, helyes, ésszerű és elvárható, hogy emelkedjenek a bérek és a nyugdíjak. A minimálbér vagy a nyugdíjpont emelésének mértéke ugyanakkor csak nagyon pontos számítások után válik ismertté a 2023-as állami költségvetés tervezetének függvényében. Ennek fedeznie kell ezeket a kiadásokat - magyarázta az államfő.
A Klaus Iohannis államfő által vezetett román küldöttség tegnap és ma vesz részt az ENSZ 77-ik közgyűlésén New Yorkban. A delegáció tagja többek között Bogdan Aurescu külügyminiszter és a washingtoni román nagykövet, Andrei Muraru is.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Ezen a napon figyelmünk a magyar drámairodalom értékeire irányul. Akárcsak Magyarországon, Erdély-szerte is magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal ünnepelnek a színházak.
A nagyváradi Szigligeti Színház felolvasószínházi eseményt és sajtóbeszélgetést szervez az ünnep alkalmából. Az eseményen a színház színművészei olvassák fel Mihály Zsombor A helyi című drámáját, amely a nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közösen meghirdetett, DráMÁzat elnevezésű drámaírói pályázatának Debüt kategóriájában ért el első helyezést 2021-ben.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata idén Tompa Andreát kérte fel, hogy fogalmazza meg gondolatait a magyar dráma, illetve a magyar színjátszás kapcsán. A kolozsvári születésű, Magyarországon élő író, színikritikus, a Színház alapítvány kuratóriumának elnöke A magyar dráma napja – Öt tételben kortársakról, közösségről, kockázatról és határokról címmel jegyezte gondolatait.
A magyar és a román állampolgárok is karanténkötelezettség nélkül utazhatnak egyik országból a másikba – adta hírül Facebook-bejegyzésben a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus.
A román–magyar határátkelőhelyen a két ország állampolgárai oltási igazolvány, illetve teszt felmutatása nélkül léphetnek át a határon, karanténmentesen. A konzulátusi közleményben ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon a szolgáltatások igénybevételéhez továbbra is szükség van a védettségi igazolvány, vagy a román, papír alapú oltási igazolás felmutatására.
Óriási sorok alakultak ki a román-magyar határon a magyar fél informatikai rendszerének meghibásodása miatt - közölte a román határőrség. A becslések szerint mintegy 2 óra a várakozási idő a szokásos 10-20 perc helyett Nagylaknál, míg Petén és Csalányosnál még ennél is többet kell várni ki- vagy belépésre az országba.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem szeretné, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egy-két hónap alatt lesöpörje az asztalról a nemzeti régiókért indított és 1,2 millió polgár által támogatott európai polgári kezdeményezését, ezért kivár a dokumentum benyújtásával - jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. A kezdeményezés polgári bizottságának az elnöki tisztségét is betöltő Izsák Balázs hozzátette: abban bíznak, hogy 2024-ben konzervatív fordulat következik be az Európai Unióban, és akkor jobb eséllyel nyújthatják majd be a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz.
A képviselőház által döntő fórumként elfogadott új jogszabály értelmében az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat vagy közös háztartásban élő személyeket kell gondozniuk. A munkáltató ilyen esetekben köteles – a munkavállaló írásbeli kérésére - egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni. A gondozási szabadság időtartama további jogszabályokkal vagy a kollektív munkaszerződéssel meghosszabbítható és nem számolják bele a pihenőszabadságba. A gondozási szabadság időszakára a munkavállalók a szociális egészségbiztosítási rendszerben járulékfizetés nélkül biztosítottak. Azok a munkáltatók, akik megtagadják ezt a jogot a gondozási szabadságra jogosult munkavállalótól, 4000 és 8000 lej közötti bírsággal büntethetők.
Tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy él bizonyos jogaival, továbbá nem bocsátható el az alkalmazott az apasági szabadság vagy a gondozási szabadság ideje alatt, és abban az időszakban sem, amikor váratlan, sürgősségi helyzet, családon belül bekövetkezett betegség vagy baleset miatt hiányzik a munkahelyéről.
Egy másik módosítás értelmében az alkalmazottaknak joguk van arra, hogy kérjék áthelyezésüket egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, hogy letöltötték a próbaidejüket, és legalább hat hónapig ugyanazon munkáltatónál dolgoztak. A munkáltató köteles a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban válaszolni, a döntés megindoklásával.
Az új jogszabály szerint az alkalmazottak kérésére a munkáltató - meghatározott időszakra - egyéni programot szabhat meg minden alkalmazottjának.
A képviselők a közigazgatási törvénykönyvön is módosítottak. Az egyik ilyen módosítás értelmében a köztisztviselők is dolgozhatnak havonta legtöbb öt napot távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, valamely hozzátartozójukat gondozzák, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet az intézmény vezetőjének megítélése szerint távmunkában is lehet végezni.
A meteorológusok szerint a riasztás csütörtökön és pénteken érvényes Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére. A nappali csúcshőmérsékletek 39 és 41 Celsius-fok között alakulnak az említett térségek nagy részében, északnyugaton pedig 35 és 38 fok között. Az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20-24 Celsius-fok alá.
Ugyanebben az időszakban narancssárga hőségriasztás lesz érvényben az ország délnyugati és középső részében. Olténiában 37-39 Celsius-fok lesz a legmagasabb hőmérséklet, Erdélyben pedig 35-37 Celsius-fok. Éjszaka nem lesz hűvösebb 20-22 foknál. A meteorológusok egy sárga jelzésű kánikula riasztást is kiadtak, amely az egész ország területére kiterjed csütörtökön és pénteken. A diszkomfort-hőérzet fokozott lesz, a hőmérséklet-nedvesség mutató meghaladja a 80-as kritikus küszöböt. Erdély keleti részében, Munténiában, Dobrudzsában, Moldvában a csúcshőmérsékletek 33 és 37 Celsius-fok között alakulnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztet ugyanakkor, hogy a hegyvidéken, illetve kisebb kiterjedésű területeken az ország többi régiójában is délután és este tovább is hangsúlyos légköri instabilitásra lehet számítani, ami felhőszakadásokban, viharokban, jégesőben nyilvánul meg. Szerdán déli 12 órától este 10-ig elsőfokú, fokozott légköri instabilitásra vonatkozó riasztás érvényes a hegyvidéken, Dobrudzsában, Moldvában, valamint helyenként Erdélyben, Olténiában és Munténiában is. A lehulló csapadék mennyisége meghaladhatja a 25-40 litert négyzetméterenként.
Az Országos Helyreállítási és Reziliencia Program újratárgyalását kérik a román közúti szállítmányozók, mert az útadó növekedése csődbe juttatja az ágazatot.
Azt kifogásolják, hogy a program értelmében Románia 1200-ról több mint 7 ezer euróra kell emelje 2026-tól az Euro VI-os kamionok útadóját, amit egyetlen szállítmányozó sem engedhet meg magának. Véleményük szerint az áruszállítók emelt adóztatását a személygépkocsikra kivetett illetékek növekedése követ. A közúti szállítmányozók szerint az importból származó összes áru több mint 20-szorosára fog drágulni, az exportok pedig versenyképtelenekké válnak az áremelkedések miatt.
