A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
A szenátus jogi és munkaügyi bizottságában ma vitatják meg a szolgálati nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány terjesztett be.
Megtiltotta, hogy magyarul beszéljenek az autóbuszon a Fany busztársaság Kolozsvár–Kisfenes (Finișel) között közlekedő járatának sofőrje, írja az egyik utas beszámolójára hivatkozva a Krónika.
Az AirConnect hazai légi társaság mától elindította belföldi járatait, amelyek Bukarestet Nagybányával, Nagyszebennel, Suceavával és Marosvásárhellyel kötik össze.
Első olvasatban tárgyalta csütörtöki ülésén a kormány Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kormányrendelet-tervezetét, amely az azonnali beavatkozást szabályozza a medvetámadások megelőzése és visszaszorítása érdekében.
Eugenia Roccella olasz családügyi miniszter szerint a béranyaság megalázza a nőket, törvénytelen kereskedelmi tevékenységnek számít, és a szülők kiválasztása rasszizmust hordoz magában.
Tegyék kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi személyzet, valamint a menhelyeken dolgozók számára, javasolta a közelmúltban a kormánynak a görög bioetikai bizottság. A testület „végző intézkedésként” tekint a kötelező oltásra, arra az esetre, ha az általános oltási kampány erőfeszítései nem vezetnének eredményre.
Izraelben is általános sztrájkot hirdettek ma, ha a kormány és Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem állítja le azonnal az igazságszolgáltatás reformját.
Valószínűleg megfőzte a hőhullám a kagylókat Brit Columbia partjainál: több mint egymilliárd tengeri állatot ölt meg az elmúlt hét sosem látott hőhulláma Kanada csendes-óceáni partvidékén. Az úgynevezett hőkupola, amely öt napra beborította Nyugat-Kanadát és az Egyesült Államok északnyugati részét, a partok mentén 40 Celsius-fok fölé emelte a hőmérsékleteket, hosszú ideje fennálló rekordokat döntve – írja a The Guardian online kiadása.
Elutasította az alkotmánybíróság csütörtökön Adrian Năstase beadványát abban az ügyben, amelyben a volt miniszterelnök kérte, hogy semmisítsék meg az állami kitüntetésének visszavonásáról szóló elnöki rendeletet – közölték a testület tagjai az Agerpres hírügynökséggel.
A kormány órája elnevezésű parlamenti meghallgatáson vesz részt ma délután 4 órától Bogdan Aurescu külügyminiszter, akit a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) honatyái hívtak meg.
A szenátus jogi és munkaügyi bizottságában ma vitatják meg a szolgálati nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány terjesztett be.
Sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció megállapodott, hogy 15 százalékkal adóztatják meg a szolgálati nyugdíjaknak azt a részét, amelyre a jogosult nem fizetett nyugdíjjárulékot. Emellett azt is elhatározták, hogy tilos lesz a spaciális nyugdíjak halmozása. A kormány a helyreállítási alapban vállalta, csökkenteni fogja a szolgálati nyugdíjakkal járó államháztartási kiadásokat. Ugyanakkor jogi nehézséget okoz, hogy a nyugdíj már elnyert jognak számít, így az alkotmánybíróság egy 2010-es döntése szerint nem lehet mérsékelni az öregségi járandóságokat. Az Európai Bizottság korábban bírálta a kabinet tervezetét, amely nem nyújt valós megoldást a nyugdíjalap kiadásainak csökkentésére.
Megtiltotta, hogy magyarul beszéljenek az autóbuszon a Fany busztársaság Kolozsvár–Kisfenes (Finișel) között közlekedő járatának sofőrje, írja az egyik utas beszámolójára hivatkozva a Krónika.
A neve elhallgatását kérő magyarfenesi nő beszámolója szerint a busztársaság csütörtökön délutáni járatával több falubeli, illetve tordaszentlászlói lakos utazott, akik magyarul beszéltek egymás között, amíg a sofőr rájuk nem szólt, noha a beszélgetés nem volt sem folyamatos, sem hangos.
Az érintett szerint a sofőr azt mondta: „Befejezitek már? Mert komplett leizzadtam. Mit gondoltok, valaki tűri azt, amit ti csináltok? Senki nem ért semmit!”. Az utas ezek után megkérdezte a sofőrtől, hogy hol írja az autóbuszon, hogy nem beszélheti az anyanyelvét, mire azt a választ kapta, hogy „Holnaptól fogja írni!”, arra a kérdésre pedig, hogy a beszéd zavarja-e vagy a magyar nyelv, azt válaszolta, hogy „mindkettő”.
A Krónikát megkereső felháborodott utas lánya később felhívta a Fany ügyfélszolgálatát, hogy bepanaszolja a magyarellenes sofőrt, de meglepetésére a diszpécser igazat adott a kollégájának. „Azt mondta, hogy jogos volt, hogy megszólított. Romániában élünk és közösségben voltam. És olyan közösségben, ahova több román és magyar falu is tartozik, nem használhatom az anyanyelvemet” – idézte a magyarfenesi lakost a lap. A Fany diszpécserszolgálatát a Krónika is tárcsázta, de csütörtök délután többszöri próbálkozásra sem vették fel a telefont.
A 2011-es népszámlálás szerint Tordaszentlászló községnek 4392 lakosa van, ebből 2268 vallotta magát magyarnak. A községet alkotó nyolc faluból Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán él magyar többség, míg Kisfenest, Hasadátot, Oláhlétát, Isztolnát és Jávarákost többségében románok lakják.
Az AirConnect hazai légi társaság mától elindította belföldi járatait, amelyek Bukarestet Nagybányával, Nagyszebennel, Suceavával és Marosvásárhellyel kötik össze.
Külföldi járatokat is indítottak, így Bukarestből és Kolozsvárról is lehet repülni Budapestre a 68 férőhelyes, kisméretű repülőgépeket üzemeltető légi társaság gépein.
Első olvasatban tárgyalta csütörtöki ülésén a kormány Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kormányrendelet-tervezetét, amely az azonnali beavatkozást szabályozza a medvetámadások megelőzése és visszaszorítása érdekében.
A tárcavezető sajtónyilatkozatában ismertette: három lépcsőben, fokozatosan, a kockázati besorolások függvényében tennék lehetővé az azonnali beavatkozást. Az azonnali beavatkozásnak három formája lehet: a nagyvad elhajtása által, a medve elaltatása és áthelyezése, valamint eutanázia vagy kilövés módszere által.
Tánczos Barna szerint a jogszabály az emberi életek és a javak megmentését célozza. Kelemen Hunor az RMDSZ kormányzati tájékoztatójának e heti adásában hangsúlyozta: semmi nem fontosabb annál, hogy biztonságban tudjuk az emberi életeket, vigyázzunk azokra a javakra és jószágokra, amelyektől nagyon sok embernek a megélhetése függ.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, a sürgősségi kormányrendelet-tervezet lehetővé teszi az azonnali sürgősségi beavatkozást a település határain belül, amikor a medve jelenléte veszélyezteti az emberi életeket, valamint a javak és jószágok biztonságát. „Jövő héten, miután a minisztériumok ellenjegyzik, a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a kabinet elfogadja” – nyomatékosított Kelemen Hunor a 10 perc Bukarest 18. adásában.
A Tánczos Barna által bemutatott tervezet szerint miután az 112-es segélyhívószámon jelentik a medvetámadást, értesítik a településen működő azonnali beavatkozásra jogosult csapatot, amelynek tagja a polgármester (hiányában az alpolgármester), a helyi csendőrség egy tagja, a vadásztársaság vagy a vadászegyesület technikai szakszemélyzete, valamint egy állatorvos.
A medve eltávolítását lehetővé tevő azonnali beavatkozás három módszer alapján történhet: a nagyvad elhajtása, altatása és áthelyezése, abban az esetben pedig, amikor a medve gyakran tér vissza a településre, és közvetlen veszélyt jelent az emberi életre, a javakban, jószágokban kárt tesz, eutanáziát vagy kilövést kell alkalmazni.
„A tervezet lehetővé teszi, hogy a polgármester vagy hiányában az alpolgármester által vezetett csapat a helyszínen hozzon döntést, nem kell senki máshoz fordulni jóváhagyásra” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Eugenia Roccella olasz családügyi miniszter szerint a béranyaság megalázza a nőket, törvénytelen kereskedelmi tevékenységnek számít, és a szülők kiválasztása rasszizmust hordoz magában.
A tárcavezető ezért zéró toleranciát hirdetett meg a gyakorlat ellen – adta hírül az MTI. A miniszter nyilatkozatával egy időben a római parlamentben megkezdődött a vita a jobboldali kormány törvénytervezetéről, amely úgynevezett egyetemes bűncselekménynek nyilvánítaná a béranyaságot még akkor is, ha ezt olasz állampolgárok külföldön veszik igénybe.
Tegyék kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi személyzet, valamint a menhelyeken dolgozók számára, javasolta a közelmúltban a kormánynak a görög bioetikai bizottság. A testület „végző intézkedésként” tekint a kötelező oltásra, arra az esetre, ha az általános oltási kampány erőfeszítései nem vezetnének eredményre.
Aristotelia Peloni kormányszóvivő csütörtökön bejelentette, hogy a kormány magáévá tette a bioetikai bizottság javaslatát. Az erre vonatkozó hivatalos döntés jövő héten születik meg.
A mediterrán országban emelkedőben van a megbetegedések száma, amire válaszul a kormány az éttermek és bárok működését érintő szigorító intézkedéseket vezetett be.
Az oltási kampány akadozik Görögországban, a felnőtt lakosság körében az átoltottság csak 38 százalék. A kormány ösztönző intézkedésekkel próbálja meg fokozni az oltási kedvet, a 18 és 25 év közöttiek 150 eurós csekket kapnak, ha immunizáltatják magukat. Ettől azt remélik, hogy őszre az átoltottság eléri majd a 70 százalékot.
Izraelben is általános sztrájkot hirdettek ma, ha a kormány és Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem állítja le azonnal az igazságszolgáltatás reformját.
Egyes ágazatokban a munkabeszüntetés meg is kezdődött. A gazdaság általános sztrájkja magában foglalja a vasúti közlekedést, a repülőtereket és a nagyobb izraeli gyárakat. A katonai rádió szerint az egészségügyben, az elektromos műveknél és a repülőtéren már meg is kezdődött a munkabeszüntetés. Az igazságügyi reformtervezet a legfelsőbb bíróság hatáskörét korlátozza és a kormány hatalmi pozícióját erősíti.
Csaknem teljesen leállt ma a távolsági és a térségi közösségi közlekedés Németországban több szakszervezet közös figyelmeztető sztrájkja miatt.
Az egész napos munkabeszüntetés országszerte súlyos fennakadásokat okozott. A Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság valamennyi távolsági járatát törölte, és sokhelyütt a regionális járatok sem közlekednek. A legtöbb repülőtéren is leállt a forgalom. A dolgozók érdekeit védő szakszervezet 10,5 százalékos, és legalább 500 eurós béremelést követel. A munkaadói oldal egyelőre 5 százalékos béremelést és 2500 euró egyszeri kifizetést ajánl.
Valószínűleg megfőzte a hőhullám a kagylókat Brit Columbia partjainál: több mint egymilliárd tengeri állatot ölt meg az elmúlt hét sosem látott hőhulláma Kanada csendes-óceáni partvidékén. Az úgynevezett hőkupola, amely öt napra beborította Nyugat-Kanadát és az Egyesült Államok északnyugati részét, a partok mentén 40 Celsius-fok fölé emelte a hőmérsékleteket, hosszú ideje fennálló rekordokat döntve - írja a The Guardian online kiadása.
A kíméletlen hőség a becslések szerint Brit Columbiában mintegy 500 embert ölt meg és több száz erdőtűzben játszott szerepet, melyek jelenleg is égnek. Igazán pusztító hatással azonban a tengeri élővilágra volt a hőség a tudósok szerint. Christopher Harley-nak, a Brit Columbiai Egyetem tengerbiológusának számításai szerint több mint egymilliárd tengeri állat pusztulhatott el a szokatlan hőségben.
A Vancouverhez közeli partszakaszokon tett séta jól szemlélteti a pusztítás mértékét - emelte ki a kutató. „A parti talaj általában nem ropog, amikor ott sétálsz. De olyan sok üres kagyló hever mindenfelé, hogy nem lehet nem rálépni a halott állatokra” - mondta Harley, akinek orrát megcsapta a megfőtt és rohadó kagylók szaga. A sekély vízben bomlásnak indult csigák, tengeri csillagok hevertek.
Míg Vancouver körül 35-40 Celsius-fokot mértek, Harley és munkatársai infravörös kamerák segítségével 50 fok fölötti hőmérsékleteket regisztráltak a sziklás partok mentén.
A kagylófélék tömeges pusztulása ideiglenesen befolyásolja a víz minőségét, mivel ezek az állatok megszűrik a tengervizet, és eléggé tisztán tartják ahhoz, hogy a napfény lejusson a fenékre, ahol a tengerifű nyújt élőhelyet más fajok számára. Míg egyes kagylók (kékkagylók) populációi két év alatt regenerálódnak, más kagylófélék és számos tengeri csillag évtizedekig él, és sokkal lassabban áll helyre a populációjuk.
A következő héten újabb hőhullám érheti el az Egyesült Államok nyugati részét és Kanada délnyugati területeit. A szakértők a szélsőségesen magas hőmérsékletekhez nem alkalmazkodott ökoszisztémák sebezhetőségére figyelmeztetnek.
Március 29-én Bákóban kezdődik az idén fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Madrigal Marin Constantin nemzeti kamarakórus húsvéti koncertkörútja.
Az Ungureanu Anna által vezetett zenei együttes nyolc városban lép színpadra, közöttük Erdély több településére is ellátogat. Az előadáson a kórus nagyhéthez illő programot ad elő. Rádiónk Ungureanu Anna karnagyot kérdezte, aki a turné részleteit ismertette.
Elutasította az alkotmánybíróság csütörtökön Adrian Năstase beadványát abban az ügyben, amelyben a volt miniszterelnök kérte, hogy semmisítsék meg az állami kitüntetésének visszavonásáról szóló elnöki rendeletet – közölték a testület tagjai az Agerpres hírügynökséggel.
Klaus Iohannis elnök 2019. december 11-én írta alá azt az elnöki rendeletet, amellyel visszavonja a Románia Csillaga érdemrend Nagykeresztjét Adrian Năstasétól. A volt miniszterelnök 2002-ben kapta meg ezt a kitüntetést. Ezt követően Adrian Năstase pert indított Klaus Iohannis és Ludovic Orban ellen, a bukaresti törvényszék pedig Năstase indítványozására az alkotmánybírósághoz fordult.
A beadványban arra a kérdésre kértek választ, hogy alkotmányos-e az a törvényi előírás, amelynek értelmében a Románia Csillaga érdemrend megvonható attól a személytől, akit jogerős bírói döntéssel szabadságvesztésre ítéltek.
Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése értelmében a kitüntetés megvonása nem ütközött alaptörvénybe.
Adrian Năstase volt szociáldemokrata párti miniszterelnököt két alkalommal ítélték letöltendő börtönbüntetésre korrupció miatt. 2012-ben két évet kapott, majd nyolc hónap után feltételesen szabadlábra helyezték, 2014-ben pedig négy évre és 400 ezer eurónak megfelelő vagyonelkobzásra ítélték, és a büntetése egyharmadának letöltése után helyezték feltételesen szabadlábra.
A kormány órája elnevezésű parlamenti meghallgatáson vesz részt ma délután 4 órától Bogdan Aurescu külügyminiszter, akit a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) honatyái hívtak meg.
A román diplomácia vezetőjének a schengeni csatlakozás kudarcának okairól, valamint az ukrán hatóságok által a Duna Bisztroje csatornáján végzett medermélyítési munkálatairól kell beszámolnia. Ez utóbbi munkálatok szakemberek szerint veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát.
A szenátus jogi és munkaügyi bizottságában ma vitatják meg a szolgálati nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány terjesztett be.
Sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció megállapodott, hogy 15 százalékkal adóztatják meg a szolgálati nyugdíjaknak azt a részét, amelyre a jogosult nem fizetett nyugdíjjárulékot. Emellett azt is elhatározták, hogy tilos lesz a spaciális nyugdíjak halmozása. A kormány a helyreállítási alapban vállalta, csökkenteni fogja a szolgálati nyugdíjakkal járó államháztartási kiadásokat. Ugyanakkor jogi nehézséget okoz, hogy a nyugdíj már elnyert jognak számít, így az alkotmánybíróság egy 2010-es döntése szerint nem lehet mérsékelni az öregségi járandóságokat. Az Európai Bizottság korábban bírálta a kabinet tervezetét, amely nem nyújt valós megoldást a nyugdíjalap kiadásainak csökkentésére.
