Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
A júliusban regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júniusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adataiból.
Az amerikai civil szervezet a kelet-európai és közép-ázsiai országok demokráciájának helyzetéről közzétett éves jelentésében megállapítja: Romániában 2022-ben folytatódott az „instabilitás stabilizálódásának irányába mutató tendencia”.
Ha a fertőzési ráta 6 ezrelét fölé nő, az adott településen minden tanuló online oktatásra áll át, csak a bölcsődék és óvodák maradnak nyitva – közölte Sorin Cîmpeanu oktatási és Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter a tanévkezdésre vonatkozó szabályokat ismertető közös sajtótájékoztatón.
Feladta magát a nemzetközi körözés alatt álló, május eleje óta szökésben lévő Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter, akit hat év börtönbüntetésre ítélt korrupcióért a legfelsőbb bíróság. A Ponta-kormány egykori pénzügyminisztere az olasz lapok szerint a Nápolyhoz közeli Portici város rendőrőrsén adta fel magát.
Az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint a Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés 19 óra 15 perckor következett be 15 kilométer mélyen. Epicentruma 17 kilométerre volt Aradtól, 43 kilométerre Temesvártól, 72 kilométerre Békéscsabától és 92 kilométerre Resicabányától.
Az Egyesült Államok hétfő este véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja – jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
A kormány az egyetemi oktatás rövid és hosszabb távú problémáira sem javasolt megoldásokat, ezért elhúzódhat a harmadik napja tartó pedagógussztrájk – vélekedett az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A bolgár hatóságok felülvizsgálták a román állampolgárok beutazási feltételeire vonatkozó szabályokat, és a turistaszezon lejártával kérni fogják a Covid-igazolásokat az országba érkezőktől – hívta fel a figyelmet a román külügyminisztérium és a határrendészet.
Az eredeti menetrendnek megfelelően a jelenlegi kormány pénteken benyújtja a lemondását. Ezt maga a miniszterelnök, Nicolae Ciucă közölte, amikor szerdán a kormányfőcseréről kérdezték újságírók a Nemzeti Liberális Párt megalakításának 148-ik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, az Argeş megyei Ştefăneşti-en.
Elérte a 70 százalékot az Európai Unió felnőtt lakosságának körében az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) ellen teljesen beoltottak aránya, több mint 256 millió felnőtt már megkapta a szükséges mennyiségű vakcinát – jelentette be kedden közleményben az Európai Bizottság.
Több mint száz személyt értek illegális határátlépésen a román határőrök az elmúlt 24 órában a román-magyar határ Arad megyei szakaszán – közölte a határrendészet nagyváradi területi felügyelősége.
A júliusban regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júniusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adataiból.
A hivatalos statisztika szerint a 15 és 74 év közötti munkanélküliek becsült száma 420 ezerre nőtt a júniusban jegyzett 408 ezerről. A férfiak körében 0,7 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliségi ráta, mint a nőknél (férfiaknál 5,4 százalék, nőknél 4,7 százalék).
A 25 és 74 év közöttiek körében 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát becsültek 2021 júliusára (4,2 százalék a férfiaknál és 4 százalék a nőknél), ez a korosztály tette ki a munkanélküliek összlétszámának 76,5 százalékát.
Az amerikai civil szervezet a kelet-európai és közép-ázsiai országok demokráciájának helyzetéről közzétett éves jelentésében megállapítja: Romániában 2022-ben folytatódott az „instabilitás stabilizálódásának irányába mutató tendencia”.
A Freedom House 1-től 7-ig terjedő skáláján Románia 4,36-os pontszámot ért el, vagyis „félig konszolidált demokráciának” számít.
A Freedom House megjegyzi, hogy a széles körű támogatottsága ellenére Nicolae Ciucă miniszterelnök kormánya nem volt mentes a belső vitáktól. Plágiumbotrányok és az ukrajnai háborúval kapcsolatos elfogult nyilatkozatok miatt több miniszter lemondott. „Az etika krónikus megsértése” Romániában fokozatosan gyengíti a demokráciába vetett bizalmat a lakosság körében – mutat rá a Freedom house jelentése.
Ha a fertőzési ráta 6 ezrelét fölé nő, az adott településen minden tanuló online oktatásra áll át, csak a bölcsődék és óvodák maradnak nyitva – közölte Sorin Cîmpeanu oktatási és Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter a tanévkezdésre vonatkozó szabályokat ismertető közös sajtótájékoztatón.
Korábban mérlegelték a hatóságok, hogy 6 ezrelékes fölött is jelenléti oktatással folytatódjon a tanítás a beoltott tanulók számára, és csak az oltatlanok tanuljanak online, de „az előnyöket és kockázatokat figyelembe véve” ezt a lehetőséget elvetették.
Kivételt képez a speciális oktatás, ahol a körülményektől függetlenül marad a jelenléti oktatás.
Változás állt be a maszkhasználatot illetően is: az osztálytermekben kötelező lesz az egészségügyi maszk, viszont a korábbiakkal ellentétben elfogadják a házi készítésű maszkot is, ha az orrot és a szájat is takarja.
Ha egy diákot koronavírus-fertőzéssel diagnosztizálnak, az illető osztályban a jelenléti oktatást 14 napra felfüggesztik. Mindazonáltal a diákok egy hét után visszatérhetnek az iskolába, ha a 8. napon elvégzett gyorsteszt negatív lesz. A beoltott vagy a koronavírus-fertőzésen átesett tanulók számára folytatódik a személyes jelenléttel zajló oktatás.
A hatóságok péntekenként összesítik a járványügyi adatokat és közlik az iskolákkal, hogy a következő héten milyen forgatókönyv szerint folytatódhat a tanítás.
Feladta magát a nemzetközi körözés alatt álló, május eleje óta szökésben lévő Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter, akit hat év börtönbüntetésre ítélt korrupcióért a legfelsőbb bíróság. A Ponta-kormány egykori pénzügyminisztere az olasz lapok szerint a Nápolyhoz közeli Portici város rendőrőrsén adta fel magát.
A vádirat szerint a politikus Slatina város polgármestereként, 2010-13 között mintegy kétmillió euró kenőpénzt fogadott el egy üzletembertől előnyös önkormányzati szerződésekért cserébe, és tízszázalékos részesedést kért és kapott egy másik üzletembertől cserébe azért, hogy annak cége időben és hiánytalanul megkapja a leszerződött és elvégzett munkálatok ellenértékét a városházától.
A bűnvádi eljárás során a hatóságok egyebek között Picasso-, Renoir- és Warhol-festményeket foglaltak le.
Vâlcov vélhetően azért menekült Olaszországba, mert reméli, hogy a siralmas romániai börtönkörülményekre hivatkozva elkerülheti kiadatását, ahogyan arra több példa is volt már.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízriasztást adott ki kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több partiumi és erdélyi folyóra.
A hidrológusok szerint csütörtök délig a már lehullott csapadék és a várható esőzések miatt nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki, és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a következő folyóvizek vízgyűjtő medencéjében:
Visó, Iza, Lápos (Máramaros megye),
Túr (Szatmár megye),
Nagy-Szamos (Beszterce-Naszód megye),
Szamos (Kolozs, Szilágy, Máramaros és Szatmár megye),
Az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint a Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés 19 óra 15 perckor következett be 15 kilométer mélyen. Epicentruma 17 kilométerre volt Aradtól, 43 kilométerre Temesvártól, 72 kilométerre Békéscsabától és 92 kilométerre Resicabányától.
Áldozatokról vagy anyagi károkról nem érkeztek jelentések.
Hétfő este 20 óra 46 perckor a Richter-skálán 4,9-es erősségű földrengés volt Arad megyében, ezt két órával később egy 4,3-as erősségű utórengés követte. Az éjszaka folyamán a földfizikai intézet további kisebb utórengéseket mért.
Az idei legnagyobb földrengést - 5,7-es erősségűt - február 14-én mérték Gorj megyében.
Az Egyesült Államok hétfő este véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja – jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
„Végrehajtottuk a történelem egyik legnagyobb, légihídon történő evakuációját, több mint 120 ezer embert mentettünk ki és helyeztünk biztonságba. Ez a szám több mint kétszerese annak, amelyet a legtöbb szakértő lehetségesnek gondolt” – mondta az elnök. „Egyetlen nemzet sem csinált még hasonlót a történelem során. Csak az Egyesült Államoknak volt erre kapacitása, akarata és képessége” – tette hozzá.
Biden „rendkívül sikeresnek” nevezte a mentőmissziót, amely szerinte az amerikai katonák, diplomaták és hírszerzési szakemberek „hihetetlen képességeinek és önzetlen bátorságának” köszönhető. Az elnök azzal kapcsolatban, hogy továbbra is maradtak amerikai állampolgárok Afganisztánban, azt mondta: „Március óta 19 alkalommal kerestük fel az Afganisztánban élő amerikaiakat, többször figyelmeztettük őket, és felajánlottuk, hogy segítünk nekik elhagyni az országot”. Hozzátette, hogy az evakuálás kezdetén körülbelül 5000 olyan amerikait azonosítottak, aki korábban úgy döntött, hogy Afganisztánban marad, most mégis távozni akart.
Elmondása szerint a művelet során több mint 5500 amerikait menekítettek ki Afganisztánból, valamint „ezer afgán fordítót és tolmácsot”. Elismerte, hogy 100-200 amerikai az országban maradt, de – mint fogalmazott – „sokan közülük kettős állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy maradnak”. Az elnök azt mondta, hogy az ázsiai országban maradt amerikaiak távozásának nincs határideje. „Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy kihozzuk őket, ha ki akarnak jönni” – tette hozzá.
Biden hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik bírálják az amerikai erők Afganisztánból való kivonulását, és azokkal sem, akik szerint az evakuálást korábban kellett volna megkezdeni. „Felelősséget vállalok a döntésért. Most egyesek azt mondják: hamarabb kellett volna megkezdenünk a tömeges evakuálást, vagy azt kérdezik: nem lehetett volna ezt precízebben végrehajtani? Tisztelettel, nem értek egyet” – mondta az elnök.
Biden arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Államok kivonta csapatait Afganisztánból, törekedni fog arra, hogy a tálibok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a távozás lehetőségének biztosítását azok számára, akik el akarják hagyni az országot. Az elnök hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hétfőn elfogadott határozatra, amely szerint biztonsági zónát kell kialakítani azok számára, akik távozni akarnak a kabuli repülőtéren keresztül. „Ez egyértelmű üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség egyebek között mit vár el a táliboktól, nevezetesen az utazás, a távozás szabadságát” – mondta Biden.
Az elnök beszélt a konfliktus utolsó napjaiban életüket vesztő, illetve megsérült katonákról is. „A küldetés során a haderő húsz tagja megsebesült, tizenhárman pedig az életüket vesztették. Hálával tartozunk nekik és hozzátartozóiknak (.) Soha nem szabad elfelejtenünk őket” – mondta.
Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a terrorizmus elleni küzdelmet, de Amerika „ott üldözi a terrorizmust, ahol ma van, nem pedig ahol húsz évvel ezelőtt volt”. Az Iszlám Állam terrorszervezetnek azt üzente: „még nem végeztünk veletek”. „Hadd mondjam el világosan azoknak, akik kárt akarnak okozni Amerikának, akik terrorral fenyegetnek minket vagy a szövetségeseinket, hogy az Egyesült Államok soha nem pihen, nem bocsát meg és nem felejt. Levadászunk benneteket, és meg fogtok fizetni!” – szögezte le.
Biden kitért a személyi veszteségekre is, amelyeket az amerikaiak elszenvedtek az Afganisztánban eltöltött 20 év alatt. „800 ezer amerikai szolgált Afganisztánban, 20 744 amerikai katona sebesült meg, és az amerikai haderő 2461 tagja vesztette életét, 13-an ezen a héten. Nem vagyok hajlandó egy újabb évtizednyi hadviselést elkezdeni Afganisztánban” – mondta az elnök.
Sajtójelentés szerint több tucat nyugalmazott tábornok és admirális lemondásra szólította fel Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét „gondatlansággal” vádolva őket az Egyesült Államok „katasztrofális” afganisztáni katonai kivonulásával kapcsolatban.
A kormány az egyetemi oktatás rövid és hosszabb távú problémáira sem javasolt megoldásokat, ezért elhúzódhat a harmadik napja tartó pedagógussztrájk – vélekedett az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Anton Hadăr a kormány és a tanügyi szakszervezetek közötti tárgyalások után elmondta: a kormány arra hivatkozva utasította el a pedagógusok azonnali béremelésre vonatkozó követeléseit, hogy kordában kell tartani a költségvetési hiányt. Nem hangzott el konkrét ajánlat a hosszabb távú megoldást illetően sem a szakszervezeti vezető szerint.
Ma délután újabb tárgyalási fordulót tartanak a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) székhelyén. Simion Hancescu elnök szerint addig "végez néhány számítást" a kormány, legalábbis tegnap erre kaptak ígéretet.
A 17 órakor kezdődő találkozóra várják Nicolae Ciucă kormányfőt, Marcel Ciolacu képviselőházi elnököt – jövendő kormányfőt –, valamint a pénzügyi és a munkaügyi tárca vezetőjét.
A bolgár hatóságok felülvizsgálták a román állampolgárok beutazási feltételeire vonatkozó szabályokat, és a turistaszezon lejártával kérni fogják a Covid-igazolásokat az országba érkezőktől – hívta fel a figyelmet a román külügyminisztérium és a határrendészet.
Az intézkedés szeptember elsejétől, szerdától érvényes, és a bolgár hatóságok tájékoztatása szerint a koronavírus-elleni oltást, a negatív tesztet vagy a betegségből való felgyógyulást igazoló európai uniós digitális tanúsítványt, vagy azzal egyenértékű román hatósági igazolást kérnek majd a beutazóktól.
Kockázati szempontból Románia zöld besorolást kapott a bolgár hatóságoktól.
Az eljárás nem vonatkozik a hozzátartozóikkal utazó 12 évesnél fiatalabb kiskorúakra és az országba átutazás céljából belépőkre.
Az eredeti menetrendnek megfelelően a jelenlegi kormány pénteken benyújtja a lemondását. Ezt maga a miniszterelnök, Nicolae Ciucă közölte, amikor szerdán a kormányfőcseréről kérdezték újságírók a Nemzeti Liberális Párt megalakításának 148-ik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, az Argeş megyei Ştefăneşti-en.
Arra a kérdésre, hogy tagja lesz-e az új kormánynak, a miniszterelnök azt válaszolta, erről a későbbiekben dönt.
A liberális pártelnök az új kormány megalakítását megelőző tárgyalásokról elmondta: vagy betartják a felek a kétpárti (PNL-PSD) megállapodást, vagy a koalíciós partnerek újratárgyalják a minisztériumok elosztását, de mindenképpen figyelembe veszik az egyes pártok parlamenti és koalíciós súlyát.
Elérte a 70 százalékot az Európai Unió felnőtt lakosságának körében az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) ellen teljesen beoltottak aránya, több mint 256 millió felnőtt már megkapta a szükséges mennyiségű vakcinát – jelentette be kedden közleményben az Európai Bizottság.
A brüsszeli testület elnöke „nagyszerű eredménynek” nevezte, hogy a kitűzött szeptemberi cél előtt, már augusztusban sikerült elérni a 70 százalékos átoltottsági arányt. Ursula von der Leyen egyúttal felszólította a még oltatlan európai polgárokat, hogy „ha tehetik, minél előbb oltassák be magukat, mivel a világjárványnak még nincs vége”. Hozzátette: Az EU támogatni fogja az alacsony és közepes jövedelmű országokat is oltási kampányaik előmozdításban és a vakcinák beszerzésében.
Sztella Kiriákidész, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa úgy nyilatkozott: a 70 százalékos beoltottsági arány az EU és a tagállamok szolidaritásának és közös munkájának eredménye. „A beoltottság további növelésére irányuló erőfeszítéseinket az egész EU-ban töretlenül folytatjuk” – tette hozzá.
A sajtóközlemény szerint az EU az Európában előállított vakcinák mintegy felét exportálta a világ más országaiba, ugyanannyit, mint amennyit saját polgárai számára szállított. Az unió mindemellett, mintegy 3 milliárd euróval járult hozzá a COVAX programhoz, hogy 92 alacsony és alacsonyabb jövedelmű ország számára legalább 1,8 milliárd adag oltóanyagot biztosítson.
Tekintettel a SARS-CoV-2 koronavírus új variánsainak terjedésére, a bizottság májusban új szerződést írt alá a Pfizer/BioNTech vakcinagyártó vállalattal, a megállapodás ez év vége és 2023 között 1,8 milliárd adag vakcina szállítását irányozza elő.
Románia az utolsó helyeken kullog Bulgáriával EU-s szinten az átoltottság terén, kevesebb mint a beoltható lakosság 30 százaléka kapott ez idáig koronavírus elleni vakcinát.
Több mint száz személyt értek illegális határátlépésen a román határőrök az elmúlt 24 órában a román-magyar határ Arad megyei szakaszán - közölte a határrendészet nagyváradi területi felügyelősége.
A 116 pakisztáni, algériai, marokkói, iraki, törökországi és Sri Lanka-i határsértőt három török és egy román kamionsofőr próbálta átjuttatni a határon. A Magyarországra, Németországba és Nagy-Britanniába tartó járművek vezetői ellen embercsempészet miatt indult eljárás.
Hat határsértőre egy Spanyolországba tartó buszon, a sofőr alvóhelyén bukkantak a határőrök. Tízen a zöldhatáron készültek átszökni, amikor elfogták őket.
A júliusban regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júniusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adataiból.
A hivatalos statisztika szerint a 15 és 74 év közötti munkanélküliek becsült száma 420 ezerre nőtt a júniusban jegyzett 408 ezerről. A férfiak körében 0,7 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliségi ráta, mint a nőknél (férfiaknál 5,4 százalék, nőknél 4,7 százalék).
A 25 és 74 év közöttiek körében 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát becsültek 2021 júliusára (4,2 százalék a férfiaknál és 4 százalék a nőknél), ez a korosztály tette ki a munkanélküliek összlétszámának 76,5 százalékát.
