Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken a koronavírus terjedése miatt, a partvidék a kockázatos besorolásban van. Újabb szigorításokat tervez bevezetni a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Davor Bozinovic belügyminiszter.
Az ülést Klaus Iohannis elnök hívta össze április 11-re, napirendjén szerepelt az ukrajnai háborúra való tekintettel a fekete-tengeri térség biztonsági…
Az új határozat értelmében az Egyesült Királyság, Ciprus, Hollandia, Spanyolország, Portugália piros besorolást kapott. Sárga zónába tartozik egyebek mellett Görögország,…
Tavaly 6 százalékkal gyarapodott 2019-hez képest és történelmi csúcsot ért el a romániai háztartások nettó vagyona, amelynek 75 százalékát ingatlantulajdonlások képezik – közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR) a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében.
A brassói ítélőtábla elsőfokon két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Viorel Hrebenciucot a törvénytelen erdő-visszaszolgáltatások ügyében, amelyben a volt szociáldemokrata parlamenti képviselőt befolyással való üzérkedéssel vádolják.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Petre Daea miniszter ellen. Ezt az USR képviselőházi frakciójának vezetője, Ionuţ Moşteanu jelentette be a parlament alsóházának plénumában. Az indítvány címe "Európa éléskamrájából Európa szégyene lett. Petre Daea miniszter tudatosan tönkreteszi a román mezőgazdaságot".
Négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken a koronavírus terjedése miatt, a partvidék a kockázatos besorolásban van. Újabb szigorításokat tervez bevezetni a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Davor Bozinovic belügyminiszter.
Hétfőtől a magas fertőzöttségi arányt regisztráló, nem európai uniós országokból, például Nagy-Britanniából és Oroszországból érkezőknek a határátlépésnél az oltási igazolás mellett negatív PCR-tesztet is fel kell mutatniuk. Az emelkedő esetszámok miatt négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken, a miniszter elmondta: a helyi válságstábokon lesz a felelősség, hogy az olyan rendezvényeket, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni, engedélyezik-e. Egy héttel ezelőtt az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) kockázatosabb besorolás alá helyezte az egész horvát tengermelléket, amely már csak lépésre áll attól, hogy a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára kerüljön. A mostani, csütörtöki jelentés szerint az adriai partvidék továbbra is kockázatos besorolás alatt marad.
A tavaszi vetésű növényekre nyújtott kárpótlásból több mint 148 ezer termelő részesül – közölte a mezőgazdasági tárca. A javaslat értelmében azok a termelők jogosultak a támogatásra, akiknek a tavalyi kukorica-, napraforgó-, szója- vagy borsótermésükben 30 és 100% közötti arányban okozott kárt a szárazság.
A kárbejelentések alapján több mint 1,11 millió hektáron tette tönkre az aszály a 2022-es tavaszi vetést, ebből több mint 705 ezer hektár kukoricával, több mint 360 ezer hektár napraforgóval, 47 ezer hektár szójával és több mint 8.100 hektár borsóval volt bevetve.A tervezet értelmében hektáronként ezer lejes állami támogatást kapnak azok a gazdák, akiknek az aszály teljes egészében megsemmisítette termését. A hektáronkénti támogatás a kár jegyzőkönyvben rögzített mértékével arányosan csökken. A támogatást idén december 31-éig kapják meg a jogosultak.
Az olasz kormány döntése értelmében csak a már beoltottak léphetnek be az éttermekbe, múzeumokba, színházakba, edzőtermekbe. A döntés hátterében az áll, hogy az olasz kormány ezzel a lépéssel akarja felpörgetni ismét oltási kampányát.
Az „oltottsági zöldkártyát” bárki igényelheti, aki már megkapta a vakcinája első adagját. „Más európai országokban magasabb a fertőzések száma, mint nálunk. De tudjuk, hogyha most nem reagálunk, akkor minket is elér a fertőzések növekedése. Ha nem intézkedünk időben és megfelelően, úgy Olaszországba is megérkezik az, ami most Franciaországban, Angliában, Spanyolországban történik” – mondta Mario Draghi miniszterelnök. Olaszországban július eleje óta ismét emelkedik a naponta regisztrált fertőzöttek száma, július 14-e óta szinte minden nap több mint kétezer fertőzöttet diagnosztizálnak koronavírussal.
Az ülést Klaus Iohannis elnök hívta össze április 11-re, napirendjén szerepelt az ukrajnai háborúra való tekintettel a fekete-tengeri térség biztonsági helyzete, illetve a Moldovai Köztársaságban a demokratikus folyamatokat érintő külső beavatkozások. Az elnöki hivatal közlése szerint a hadsereg modernizálására irányuló projektekről is tárgyaltak, megvitatva a honvédelemre szánt költségvetési előirányzatnak a bruttó hazai termék 2,5 százalékára történő emelését.
Az új határozat értelmében az Egyesült Királyság, Ciprus, Hollandia, Spanyolország, Portugália piros besorolást kapott. Sárga zónába tartozik egyebek mellett Görögország, Írország és Dánia. A fokozott járványügyi kockázatot jelentő országokból Romániába érkezők 14 napos karantén letöltésére kötelesek. Ugyanakkor továbbra is a zöld zónához tartozik Franciaország, Olaszország, Németország és Magyarország is. A bizottság határozata július 25-én, éjfélkor lép érvénybe.
Tavaly 6 százalékkal gyarapodott 2019-hez képest és történelmi csúcsot ért el a romániai háztartások nettó vagyona, amelynek 75 százalékát ingatlantulajdonlások képezik - közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR) a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében.
A Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság nettó vagyona 2020-ban elérte a 2400 milliárd lejt, ebből ingatlanvagyon 1800 milliárd lej és nettó pénzügyi vagyon 600 milliárd lej. Tavaly a háztartások nettó vagyona 2200 milliárd lej volt, amelynek nagy részét szintén az ingatlanvagyon képezte. A jegybank megállapítása szerint a koronavírus-világjárvány körülményei között makrogazdasági szempontból és a pénzügyi stabilitás szempontjából is fontos a lakosságnak a sokkokkal szembeni ellenállóképessége, ezen múlik ugyanis a fogyasztás csökkenésének mértéke és a bankhitel-törlesztési nehézségek valószínűsége.
A Madrigal Nemzeti Kamarakórust 1963. áprilisában alapította a 2011-ben elhunyt Marin Constantin nemzetközi hírnevű karnagy. Az együttes ugyanazon év júliusában Brassóban tartotta első koncertjét. 1965-ben már átlépte az oszághatárt, németországi turnén vett részt. A kórus pár év alatt nemzetközi hírnévre tett szert, 1969-ben az Egyesült Államokban lépett fel, ahova később többször is visszatért. Marin Constantin vezetésével a különleges és egyedi hangzású együttes több mint 4500-szor lépett közösnég elé itthon és a világ számos színpadán, és ezzel az egyik legimsertebb román kórussá vált hazai és a nemzetközi zenei életben egyaránt. A sepsiszentgyörgyi Ungureanu Anna – aki zenei tanulmányait Bukarestben végezte - 2014 óta lett a kórus vezető karnagya.
A főváros első kerületében hetek óta nem szállították el a hulladékot.
A becslések szerint 2700 tonnára rúgó szeméthegyekben ételmaradékok, faágak, autógumik, építkezési törmelék egyaránt felgyűlt. Clotilde Armand kerületi polgármester szerdán már másodjára kérte a készenléti állapot kihirdetését, ezt hagyta ma jóvá Alin Stoica bukaresti prefektus. A harminc napig érvényes veszélyhelyzet alatt az önkormányzat egyoldalúan szerződést bonthat a köztisztasági céggel, és közbeszerzés kihirdetése nélkül más vállalatokat bízhat meg a szemét elszállításával.
A brassói ítélőtábla elsőfokon két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Viorel Hrebenciucot a törvénytelen erdő-visszaszolgáltatások ügyében, amelyben a volt szociáldemokrata parlamenti képviselőt befolyással való üzérkedéssel vádolják.
Ugyanebben az ügyben két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Ioan Adam volt képviselőt is, akit befolyás vásárlásával vádolnak. Hrebenciuc fiát, Andreit, két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték befolyással való üzérkedésben való bűnrészességért. A brassói ítélőtábla által kiszabott büntetések megegyeznek a legfelsőbb bíróság által 2018-ban kirótt büntetésekkel, amelyeket később szintén a legfelsőbb bíróság egyik öttagú testülete semmisnek nyilvánított, és úgy döntött, hogy az ügyet a nulláról tárgyalják újra Brassóban. A brassói ítélőtábla a következő büntetéseket rótta még ki az ügyben: Ördögh Loránd András, a Kovászna megyei törvényszék bírája hét év letöltendő, Paltin Gheorghe Sturdza (a visszaszolgáltatás kedvezményezettje) három év letöltendő, Anca Roxana Bularcă, a brassói törvényszék bírója két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.Adam Crăciunescut, a Romsilva volt vezérigazgatóját felmentették. Az ítélet nem jogerős. 2015 októberében Viorel és Andrei Hrebenciuc, valamint Ioan Adam beismerték bűnüket és egyszerűsített eljárást kértek. A vádhatóság szerint 43.227 hektár erdőt jogtalanul szolgáltattak vissza Paltin Strudzának, és ezzel közel másfél milliárd lejes kárt okoztak az államnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Petre Daea miniszter ellen. Ezt az USR képviselőházi frakciójának vezetője, Ionuţ Moşteanu jelentette be a parlament alsóházának plénumában. Az indítvány címe "Európa éléskamrájából Európa szégyene lett. Petre Daea miniszter tudatosan tönkreteszi a román mezőgazdaságot".
